- A Fidesz-tábor sem harap a nemzeti konzultációra
- Témakényszerben vergődik a Fidesz – nem talál új kommunikációs csontot
- Többször előfordult már, hogy „szinte egyik napról a másikra” ugrott meg a konzultálók száma
Hiába csinált egyfajta vegyesvágottat a kormány az utóbbi évek politikai slágertémáiból, a nemzeti konzultáció egyelőre nem mozgósít tömegeket. Sőt! Ez viszont azt jelentheti: új témákra van szükség.
A hatalom nincs könnyű helyzetben, olyan topikot kellene találnia, amelyik nem lóg bele a kormányzat teljesítményébe (értsd: nem kell belpolitikai ügyekről beszélni), nem sért orosz érdekeket, legalább látszólag befolyásolja a mindennapokat. Csakhogy a kormány gyakorlatilag az összes lehetőséget (és bűnbakot) kilőtte – például a CEU-ra vagy Sorosra sem rezonálnak úgy az emberek, ahogy a hatalom szeretné (lásd cikkünket az április 22-i VH 16-17. oldalán).
A nemzeti konzultáció mentsvára a rezsicsökkentés lehetett volna, amit a kormány szerint rögvest elvesz/visszacsinál az EU. Ez persze nettó torzítás. Egy uniós tervezet valóban szabályozná az áram – és csak az áram – árát. Ráadásul a javaslat nem nyúlna a több komponensből összeálló villanytarifa azon részéhez, amit a magyar kormány szabályoz, hanem a piaci folyamatoknak engedné nagyobb teret.
Márpedig jelenleg az energia idehaza többe kerül, mint a nemzetközi piacokon.
És a hazai energiatermelő és elosztó – vállalatain keresztül – az állam. Az az állam, amelyik foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz a paksi bővítéshez, aminek eredményeképpen az új reaktorok a jelenlegi piaci ár háromszorosáért-négyszereséért termelnek áramot. Illetve az az állam, amelyik pluszadót terhel a benzinre és a dízelre, ha csökken az üzemanyagok világpiaci ára, és ezzel párhuzamosan apadnak a költségvetés bevételei.
Egyszóval nem az unió jelent rezsiveszélyt, sokkal inkább a kormány. Csakhogy ez a tény nem jut át az egyre homogénebb kormányzati média valóságán. Ennek ellenére az április elején indult és május 20-ig tartó konzultáció még a Fidesz saját táborát sem mozgatja meg érdemben. Az első három hét adatai alapján a kormány ugyan azt állította, hogy „a 2015-öst meghaladó érdeklődés a nemzeti konzultáció iránt”, de ez így nem igaz.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ statisztikája azt mutatja: a 8,2 millió választónak postázott konzultációs ívet április 18-ig 112 ezren küldték vissza, a kormányzati honlapon további 28 ezer válasz érkezett be. A két évvel ezelőtti bevándorlásellenes konzultáción azonban az első hónapban interneten még nem lehetett válaszolni, csak papíron. Így ezeket az adatokat érdemes összevetni: 2015-ben az első hónapban, május végéig 200 ezer válasz érkezett, míg a most visszaküldött 112 ezer levélválaszt és az első hetekkel azonos tempót alapul véve időarányosan az első hónap végéig ezúttal csak 186 ezer válasz várható. Ha május 20-ig a kormány meg akarja dönteni a 2015-ös számokat, akkor – interneten és levélben – 740 ezernél több választ kell begyűjtenie. Vagyis a következő egy hónapban még 600 ezret.
Persze az is lehet, hogy meghosszabbítják a visszaküldés határidejét.
Így tettek két éve is, hogy végül két és fél hónap alatt összejöjjön a valóban minden korábbinál több, 1,05 millió válasz (ebből 58 ezer volt az interneten leadott). De még ez a rekord „részvételi arány” is kevés lenne egy eredményes népszavazáshoz, ráadásul a 2011-es, az Alaptörvényről rendezett konzultációnál mindössze egy hónap alatt sikerült 917 ezer választ gyűjteni úgy, hogy akkor interneten nem lehetett válaszolni.
Ugyanakkor – csakúgy, mint korábban – az internetes „szavazás” kijátszható, mert ott az is válaszolhat, aki papíron már visszaküldte az ívet, illetve egy állampolgár akárhány e-mail címmel és névvel tetszőleges számú választ küldhet.
És a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sem biztosított a visszaküldött válaszok számának kormányzati szervektől független ellenőrizhetősége. Sokan talán ennek bizonyítékát látták abban, hogy a 2012 nyarán munkaügyi témában zajlott nemzeti konzultációnál az elején a 300 milliós mozgósító reklámkampány ellenére sem érkeztek tömegével vissza a válaszok, majd a konzultációt miniszterelnöki biztosként felügyelő Nyitrai Zsolt menesztése után látványosan megugrott a számuk: július 9-én 396 ezer volt, majd Nyitrai július 16-i felmentésének másnapján már 600 ezer válaszról számoltak be.
Ha a nemzeti konzultáció nem
válik be, a kormány kénytelen
lesz új téma után nézni. Ám már
majdnem minden topikot kilőtt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!