1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
Az Európa Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalása, amelyet a szocialista, liberális, zöldpárti és baloldali frakciók közösen adtak be, arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül a médiatörvényt, a különböző európai szervezetek (Európai Parlament, EBESZ, Európa Tanács) által megfogalmazott kritikákat figyelembe véve. Magyarország helyezze hatályon kívül, és ne alkalmazza azokat a passzusokat, amelyek európai jogszabályok vagy egyezmények „betűjével vagy szellemével” összeegyeztethetetlenek. Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy sajtószabadságot és médiapluralizmust védő uniós irányelvre. A néppárti frakció egy alternatív állásfoglalás tervezetet nyújtott be, amely a magyar médiatörvény módosításait üdvözölte, de ezt a szavazás előtt, a frakció visszavonta. A 316 igen, 264 nem és 33 tartózkodó szavazattal elfogadott állásfoglalás felszólítja a magyar hatóságokat a médiairányítás függetlenségének visszaállítására, és sürgeti, hogy „vessenek véget a véleménynyilvánítás szabadságára és a kiegyensúlyozott tájékoztatásra” vonatkozó állami beavatkozásnak”.
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) üdvözölte a magyar médiatörvény módosítását, de úgy vélte: a jogszabály bizonyos pontjai „továbbra is aggodalomra adnak okot, s ha nem javítják ki őket, a törvény továbbra is veszélyt jelent a sajtószabadságra”. Az Országgyűlés a kormány javaslatára módosította a médiatörvényt és a médiaalkotmányt. A változtatást a kabinet az után kezdeményezte, hogy megállapodott a jogszabályokat több ponton kifogásoló Európai Bizottsággal. A módosítás érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók szabályozását.
Az EBESZ sajtószabadság-képviselője úgy vélekedett: a magyar szabályozás a módosítások dacára továbbra is sérti a szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos kötelezettségeit. – Üdvöz lendő a magyar médiatörvény módosítása, és az Európai Unió figyelemmel fogja kísérni annak alkalmazását – mondta Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke Strasbourgban.
(K. V.)
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben
A nemesi előjogok helyett a polgári jogrendszert kívánták létrehozni. A nemesi jogrend szerint a születés pillanatában eldőlt, milyen kiváltságokkal bírt az ember.
Manapság kifizetődő fideszes rokonnak lenni: még összesíteni is nehéz, hogy hányan kerültek közülük pályáztatás nélkül jól fizető állásokba – persze szigorúan szakmai alapon. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel anyai ágon közeli rokonságban álló Vitézy-klán adta talán a legtöbb közpénzből fizetett alkalmazottat az országnak: a 25 éves Vitézy Dávid (akinek édesanyja Hankiss Ágnes, a Fidesz EP-kép viselője) pályakezdőként is havi 1,6 millió forintos fizetésre számíthat, mint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője. Féltestvére, Vitézy Zsófia (Orbán unokatestvére) előbb a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) szóvivője lett, majd a Bu da pesti Feszti válközpont ügyvezető igaz gatója, míg nagybátyja, Vitézy Tamás milliárdos üz letember vejét, Crespo Rodrigót a ta ta bányai színház igazgatójává vá lasz totta a helyi képviselő-testület.
A NEFMI alkalmazta egyébként az extévés Pálffy István feleségét is: a KDNP-s országgyűlési képviselő neje egy nyilvánosan nem meghirdetett állást szerzett meg; az indoklás szerint „munkabiztonsági szempontból” azonnal szükség volt egy kommunikációs szakemberre. Balsai István miniszterelnöki megbízott, fideszes országgyűlési képviselő fia ügyvédi tevékenységet végez a Köztársasági Elnöki Hivatalban, megbízási szerződés alapján. Az ifjabb Balsai nyílt pályáztatás nélkül jutott a megbízáshoz – egyébként teljesen törvényesen: a kormánytöbbség ugyanis ősszel úgy módosította a közbeszerzési törvényt, hogy jogi szolgáltatások esetén nem kötelező közbeszerzést kiírniuk az állami intézményeknek. Schmitt Pál köztársasági elnök unokaöccse, Schmitt Pál Péter a Miniszterelnökség egyik kormánytisztviselője lett. A napokban derült ki, hogy Zsiga Marcell fideszes országgyűlési képviselő apja és testvére is önkormányzati cégeknél kapott állást – szigorúan „szakmai alapon” – nem sokkal azután, hogy Zsiga alpolgármester lett Miskolcon.
Budapest 38 éves rendőrfőkapitánya, Tóth Tamás édesanyja az a Tóth Jó zsef né, aki a kilencvenes évek óta a Fidesz gazdasági vezetője. Őt szakmai végzettsége, valamint korábbi tapasztalatai miatt nem támadták olyan mértékben, mint például Petykó Adriennt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, Petykó Zoltánnak (a Fidesz régi, megbízható gazdasági emberének) 27 éves, pénzügyi főiskolai végzettségű lánya könyvvizsgáló asszisztensből lett a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési főosztályának vezetője, közigazgatási és költségvetési ügyekben szerzett tapasztalat, valamint pályáztatás nélkül. Ennél is nagyobb botrány kerekedett abból, hogy Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár lánya, a 25 éves, friss diplomás Nóra lett a Köztársasági Elnöki Hivatal közkegyelmi ügyekben is döntő felterjesztési osztályának vezetője. A vitatott körülmények között alkotmánybíróvá választott Stumpf Istvánnak, az Orbán-kormány első kancelláriaminiszterének testvére, Stumpf János a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rend szer irányító Zrt. (MAVIR) felügyelő bizottságának elnöke lett. A főváros szolgáltató cégeket összefogó holdingja, a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivője Szűcs Panni. Főnöke pedig nem más, mint az édesanyja, Szűcs-Somlyó Má ria, aki Tarlós István kabinetfőnöke volt, most pedig a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója.
(Munkatársunktól)
6. Közös teherviselés
A nemesi előjogok sarkalatos pontja az adómentesség. A közös teherviselés ennek a felszámolását jelenti.
A másfél milliót is elérheti azon munkavállalók száma, akik rosszabbul járnak a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadóval. Az alsóbb jövedelmi kategóriákba tartozók még akkor is veszítenek, ha megkapták az idei évre ajánlott 4-6 százalékos béremelést, mert az csak 294 ezer forint bruttó fölött elegendő a reálbérek szinten tartására. Különösen nagy arányban találhatók a vesztesek a kis cégeknél és a magyar tulajdonban lévő vállalatoknál dolgozók között, illetve a kétkezi munkások körében. Többségükben jobban járnak a multik alkalmazottai, illetve a banki és informatikai cégek dolgozói.
A bérlavinát az a 109 milliárdos megtakarítás indította el, amelyet az adójóváírás rendszerének átalakításával spórol a kormányzat. Ez a nagy tömegeket érintő adókedvezmény korábban az alacsonyabb keresetű munkavállalók esetében jelentős kedvezményt adott. Tavaly még 15 ezer forint volt a havi maximális összege, az idén pedig már csak 12.100. Ráadásul a paraméterek is kedvezőtlenül változtak: a jogosultsági határ 3 millió 188 ezer forintról 2 millió 750 ezerre csökkent. Így mindenki rosszabbul jár, aki bruttó 294 ezer alatt keres. (A KSH szerint decemberben 196 ezer forint volt az állami alkalmazottak átlagos bruttó keresete, míg a versenyszférában 206 ezer forint volt a bruttó átlagbér.) Ha egy munkavállaló havi 80 ezer forintra van bejelentve, 2384 forinttal visz haza kevesebbet idén, akinek bruttó 100 ezer forint a fizetése, annak 2230 forinttal adnak kevesebbet a kezébe. Ezt a hatást valamelyest elkendőzik a családi adókedvezmények, de az alsó fizetési kategóriában, mondjuk bruttó 100 ezer forintnál, még 3 gyerek esetében is csökkent pár száz forinttal a nettó bér.
Ezen a hatáson a kormányzat „bérkommandója” sem segít, mert a számítások szerint legalább 9-13 százalékkal kellene a bruttó béreket emelni ahhoz, hogy a gyermektelen keresők reálbére ne csökkenjen, míg az Országos Érdekegyeztető Tanács 4-6 százalékos ajánlást fogadott el; Rogán Antalék ezt próbálják kikényszeríteni azzal, hogy az állami támogatások megvonásával fenyegetik a cégeket, ha az ajánlást nem tekintik kötelezettségnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint az új adórendszer és a családi kedvezmények előnyeit 700 ezer család élvezi. Szakértői becslések szerint a vesztesek közé mintegy 1,3 millió ember tartozik.
(F. J.)
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
A polgári normák szerint a törvénykezés független és mindenki számára egyenlő, a követelés ezt az igényt fogalmazza meg.
„Aggasztó” – állította már semmisségi törvényjavaslatról Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke, mert sérti a bírák mérlegelési szabadságát, nem tartja tiszteletben a jogerős ítéletet. Azaz sérti a bírói függetlenséget, áttételesen a törvény előtti egyenlőséget is, hiszen a konkrét bírói ítéletet, egy ez alkalomra szabott, általános érvényű törvény helyettesíti. (Az OIT, a bírák önkormányzata, nem szerepel az új alkotmány tervezetében, ki tudja, mi lesz vele, az LB helyett Kúriát kapunk, a bírói szervezetről majd kétharmados törvény rendelkezik. Kormánypártiak állítják, hogy a beavatkozás nem fogja sérteni a bírói függetlenséget.)
A hétfőn elfogadott törvény semmissé nyilvánít minden olyan ítéletet, amelyet a 2006-os zavargások résztvevőire szabtak ki, pusztán a rendőrségi jegyzőkönyvek és a rendőrök vallomása alapján, egyéb bizonyíték nélkül. Gondolatmenete szerint a rendőr hazudozik, hamisan vall, jegyzőkönyvet hamisít, az ügyész felelőtlenül vádaskodik, a bíró megfontolás nélkül beveszi az egészet, a vádlott pedig erőtlenül, hiteltelenül védekezik. A parlament törvénytelenítette ezeket az ítéleteket.
Az LMP más megoldást szorgalmazott, nem gázolt volna az igazságszolgáltatás tekintélyébe: a párt közkegyelmet adott volna a 2006-os zavargások miatt elítélteknek, kivéve azokat, akik fegyveresen, vagy felfegyverkezve támadtak hivatalos személyekre. Ezzel eltűnt volna mindenféle sérelem, a rendőr, a vádlott, az áldozat, az igazságszolgáltatás – egybemossa a randalírozókat a békés tüntetővel; felejtsük el, fátylat rá.
A semmisség azt feltételezi, hogy az előző kormány törvényellenes módszerekkel oszlatta föl 2006-ban a tüntető tömeget, az igazságszolgáltatás pedig ennek eltussolásában és az ártatlanok elítélésében segédkezett. Frech Ágnes bírónő a Fővárosi Bíróság nevében visszautasította, hogy felkérésre, előzetes megbeszélés alapján döntöttek volna a bírák. Ezt a csapásirányt az ügyészség és a rendőrség is visszautasította, bár az szerintük előfordulhatott, hogy a gyanúsított, vagy tanúskodó rendőrök egymást védték.
A semmisség helyett kézenfekvő megoldás akár a perújrafelvétel, akár a felülvizsgálati kérelem – állítják a jogászok. Balsai István miniszterelnöki megbízott azzal hárított, hogy sok kellemetlenséggel jár, az ítéletre éveket várhatnának, egyik-másik tüntető kártérítési kérelme még mindig a bíróságok asztalán hever.
A semmisség kétségtelenül gyorsabb, de kikapcsolja az ítélkezés néhány garanciáját is. Figyelmen kívül hagyja, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv közokirat, amit hitelesnek kell tekinteni, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. A büntetőper folyamán a hamis vádat bizonyítani kell, mindkettő büntetendő, a semmisséggel mindkét bűncselekmény elsikkad.
Orbán Viktor májusban jelentette ki, hogy kivizsgálják a 2006. október 23-i tömegoszlatást, a rendőri fellépést, „ezért felelni kell”, a törvényes keretek között. Balsai István októberben elmondta, hogy „törvényes alapja lehet” a Gyurcsány Ferenc elleni nyomozásnak, bár elismerte, hogy bizonyíték nincs. Hack Péter jogász szerint a miniszterelnöki biztos vizsgálatának kudarcát ismerik el azzal, hogy az esetleges visszaéléseket nem egyedileg – tehát pl. perújítás keretében –, hanem a törvény erejével akarják bebizonyítani.
(S. B.)
9. Nemzeti Bank
Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló, független jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte.
„Az MNB elnökét sem fenyegetéssel, sem félemlítéssel nem lehet lemondásra bírni” – jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján. Apropóként a jegybank felügyelőbizottságának korábbi közleménye szolgált, amelyben azt állította, hogy az MNB több esetben sem a tőle elvárható módon gazdálkodott. Simor ezt cáfolta. Felidézte, hogy pár héttel ezelőtt egy magas rangú kormánytisztviselő megkérdezte tőle, lemond-e az új monetáris tagok megválasztása miatt. Miután nemmel válaszolt, a tisztviselő annyit felelt: „akkor kemény harc lesz”. Minderre reagálva Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke azt nyilatkozta: Simor kitöltheti 2013-ig a mandátumát.
A helyzet ezután válik csak izgalmassá, az új alkotmánytervezet alapján ugyanis az MNB elnöke hat helyett kilenc évig töltené be mandátumát (a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki), nagyon valószínű, hogy Magyarország nemzeti bankjának elnökét egészen 2022-ig Járai Zsigmondnak fogják hívni. Azért rövid távon is lesznek még érdekességek: Simor a HVG-ben megjelent cikkében azt írta: az infláció nem indítja be a növekedést, sőt károkat okozhat. A kormány jelenleg az infláció felpörgetését szorgalmazza, ám a jegybankelnök szerint a magas infláció hatására megbízhatatlanná válik minden gazdasági kalkuláció, problémát okoz a beruházásoknál, munkahelyek teremtésénél, és megnehezíti a beruházási hitelek megszerzését is. A túlfűtött gazdaságok velejárója az infláció, ám a fordított helyzet, a magas infláció nem hoz gyorsabb növekedést. Szerinte azért olyan népszerű az infláció pörgetésének gondolata, mert az abból fakadó pénzillúziót ügyesen ki lehet használni, főleg azoknak a kormányoknak, amelyek költségvetési kiigazításokra kényszerülnek. A másik ok, amiért ehhez a „patópálos mentalitáshoz” ragaszkodik a kormány, az az, hogy az árstabilitás elérése költségekkel jár.
Az inflációs jelentés első változatáról, valamint a stabilitási jelentés kereteiről március 16-án tárgyal a monetáris tanács, az új tagok nélkül, mivel ők március 21-én állnak munkába. Emlékezetes: a két, Járaihoz igen közel álló tanácstagot úgy választották meg, hogy ki sem kérték az MNB véleményét. A másik két tag megválasztását nyárig elhalasztották, szakmai körök szerint azért, hogy az uniós elnökség alatt ne okozzon kínos helyzetet, hogy pártpolitikai szempontok miatt kevésbé piackonform embereket ültet a monetáris tanácsba a Fidesz.
(K. O.)
A 19. században a vallások között nem volt egyenlőség. A Habsburgok hagyományosan a Vatikán szövetségesei voltak, ennek megfelelően a katolikusok előjogokat élveztek más vallásokkal szemben (vegyes házasság, országgyűlési mandátum stb). Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenlőséget és legalizálták az unitárius egyházat.
Az Orbán-kormány 700 millió forintos bérkompenzációt vállalt a héten az egyházi közszolgálati intézményben dolgozó alkalmazottak esetében, mivel sokuk fizetése csökkent az egykulcsos szja miatt. A kormány első körben a kieső összeg felét fizeti ki, a fennmaradó 350 milliót pedig a katolikus egyház megelőlegezi, és utólag, a zárszámadási törvény elfogadását követően kapja meg a költségvetéstől.
Lapunk korábban beszámolt arról, hogy az októberi népszámlálás során mindenkinek kötelező válaszolnia a vallási hovatartozására vonatkozó kérdésekre, különben szabálysértést követ el. A statisztikával jogalapot teremthet a kormány arra, hogy további kedvezményeket adjon a történelmi egyházaknak. Ez az azért is valószínűsíthető, mert például a 2011-es költségvetés módosításával a Katolikus Egyház 5,3 milliárd forintot kapott az eddig át nem adott ingatlanok utáni járadék címén, százmilliókat hitoktatásra és a szórványtelepülési, kistérségi egyházak működésére, valamint a jáki apátsági templom rekonstrukciójára és szociális szakellátásra. A felsőoktatási törvény koncepciója is kivételezett helyzetbe hozná az egyházi felsőoktatási intézményeket.
(Munkatársunktól)
Március 15-én 16 órától a Szabad sajtó útra várja a sajtószabadságért és az alkotmányos alapjogokért kiálló civileket az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű Facebook-közösség. „A hatalom szolgáltat annyi muníciót, hogy fent tudjuk tartani a lelkesedést a csoportban, immár harmadszorra tüntetünk, úgyhogy egyáltalán nincs kifulladóban a mozgalmunk, ellenkezőleg: egyre közelebb kerülünk a célunkhoz, ahhoz, hogy vonják vissza vagy alakítsák át úgy a magyar médiatörvényt, hogy az ne jelentsen veszélyt a szólásszabadságra és az alkotmányos alapjogainkra” – nyilatkozta lapunknak Fölkel Róbert szervező. Szerinte mindezt alátámasztja az EP határozata és az EBESZ állásfoglalása is.
„A kormányra további nyomás nehezedik a civilek és az EU részéről is. Nem akarjuk, hogy a politikusok saját céljaikra használják fel a civil mozgalmat, ezért nem szeretnénk, ha a 15-i tüntetésen részt vennének aktív politikusok” – fogalmazott a szervező. A Szabad sajtó úti színpadon beszédet mond – többek között – Adam Michnik, (Gazeta Wyborcza), Schilling Árpád rendező, Lángh Júlia író, a Himnuszt Szalóki Ági énekli, zenél Dj Palotai, Akkezdet Phiai és a Besh o droM. A Facebook-közösségről egyébként sokan úgy gondolják: párttá kellene alakulniuk, mások egyesületté vagy intézményesített civil mozgalommá alakítanák a mára több mint 82 ezer tagot számláló csoportot. A közösség a kormányt antidemokratikusnak tartja, az ellenzék pedig szerinte képtelen megvédeni a demokratikus értékeket, ezért az elmúlt 21 év aktív politikusaival nem óhajt együttműködni.
Parti Nagy Lajos író a VH-nak azt mondta: mindenképpen ott lesz 15-én a Szabad sajtó úton. „Azzal elvben nem értek egyet, hogy kitiltanak politikusokat, de megértem, hogy egyes szervezők rigorózusan állnak a kérdéshez. Konkrétan és praktikusan ugyan nem tudunk elérni semmit a tüntetéssel, mert ehhez egy reális politikai ellenzéki erőre is szüksége lenne, de azt meg tudjuk mutatni, hogy egyre többen vagyunk, akiknek nem tetszik a kormány autokráciája és arroganciája. Az EU jogi előírásainak lehet, hogy megfelel a magyar média törvény, de Európa szellemiségének biztosan nem. Nem jó a sajtóval így kikezdeni” – nyilatkozta az író.
(K. V.)
A március 15-i állami ünnepség reggel 9-kor kezdődik a fővárosi Kossuth téren a zászlófelvonással, amely után ünnepi menet indul a Nemzeti Múzeumhoz, ahol 10-kor mond beszédet Orbán Viktor miniszterelnök, majd újabb ünnepi menet indul a budai várba, ahol különböző családi programokat rendeznek. A szocialista párt kedden déltől tartja a Pilvax közben Haza és szabadság című ünnepi rendezvényét, ahol beszédet mond Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője és Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
