„Gyerünk, lányok, mert lekéssük a Lacit!” Egy pöttyös kartonruhás hölgy kézen fogva húzza maga után két csillogó szemű barátnőjét. A főszezonban gyereknyaraltatási profillal üzemelő margitszigeti tábort augusztus utolsó vasárnapján ellepték a nyugdíjasok. A meghívó szerint a Tisztelet Társasága tartotta itt a Szépkorúak Fesztiválját.

 
 

Egyébként hamarosan kiderült, hogy jogos volt az aggodalom: a Lacit lekésték. Legalábbis az elejét. Az idén 80 éves – tehát nagyon szép korú – Aradszky László már túl volt azon, hogy Azurro, magyarul azt jelenti, mindig kék fenn az ég, de még nem fogott bele abba, hogy Isten véled, édes Piroskám. Viszont Schmuck Andor már kitüntette a Tiszteletdíjjal, amit azok kapnak, akik „nemcsak dumálnak, hanem tesznek is valamit ezekért az emberekért” – mondta a díjátadón Schmuck, aki egyben a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) lovagparancsnoka. Amúgy idén volt egy másik díjazott is: a belvárosi önkormányzat. Ők a fűtéstámogatással, az ingyenes kutyaoltással, az egészségügyi jelzőszolgálattal és az almavásárral érdemelték ki a rangos elismerést. (Nem mellesleg a Tisztelet Társaságának irodája is a Belvárosban van.)

Magát a szervezőt nem egyszerű elcsípni. Frissen vasalt, homokszínű öltönyében, elektromos pápamobilján rodeózik az egykor szebb napokat látott úttörőtábor homokján. Az egyik internetes lap riporterével menet közben interjúzik, kedélyesen integet a mellette elhaladó nyug... szépkorúaknak, mindenkihez van egy kedves szava. „Már csak egy pillanat, kihozom a thai táncosokat, aztán jövök” – ígéri, és valóban. Sokan éveket adnának az életükből, ha megfejthetnék: miből él és jótékonykodik a magyar politikai élet Kiszel Tündéje. Ő azt mondja: nyitott könyv az élete, pártja, a Szociáldemokraták gazdálkodása fent van az interneten, a Tisztelet Társaságáról is kérdezzek bátran. Beszéljünk politikáról – mondom. Mire ő: „nincs ebben semmi politika. Ezeknek a rendezvényeknek semmi közük nincs ahhoz, hogy egyébként a szocdem párt elnöke is vagyok. Ez a szerelemről szól, az idősek a szerelmeim.” Ez a rendezvény is főleg szerelemből készült. Ha hinni lehet a pártelnöknek, 350 ezerből kijött az egész caklipakli. Technikával, fellépőkkel, bérleti díjjal. (Persze úgy még olcsóbb, ha a fő attrakciót kitünteti az ember.)

A színpadon közben egymást váltja a szépkorú nótaénekes, az egykor ünnepelt színésznő és a pesterzsébeti Pacsirta Klub a Rongyos Mazsorett című opusszal. Ezt úgy tessék elképzelni, hogy megannyi, piros-fehér csíkos dresszbe öltözött Csala Zsuzsa táncol és bojtot lenget. A közönség kitartó: Aradszky után is marad, bár a szépkorú mazsorettek és a thai királyi táncosok iránt kisebb az érdeklődés, mint az elektromos moped ügyességi szlalomverseny iránt. Utóbbit Mari néni vezényli, csatos szandálban és fehér zokniban, kezében kockás zászló. A Hungaroring egykori versenyigazgatóját, Zsembery Jenőt meghazudtoló szakértelemmel inti le a szépkorú bajnokokat, akik erősen koncentrálva kerülgetik a bójákat.

Feltűnik a szponzorok között egy joghurtgyár (vagy csak egy korábbi rendezvényről maradt meg a plakát?) és egy svájci edénykészlet – utóbbit egy kissé kapatos úriember ajánlgatja. „Ha regisztrál, részt vehet a sorsoláson. A fődíj egy 45 ezer forintos készlet” – próbál kapacitálni. Vannak itt vagy kétezren állítólag, miért nem próbálkozik a szépkorúakkal? – kérdem. „Kétezren? Á, nincsenek itt annyian. Tavaly, amikor az Andor szülinapján csapattuk a Blahán, na, akkor voltak vagy kétezren! Igaz, akkor ingyen konzerveket is osztogatott.”

Ha ingyen konzerv nincs is, de amúgy nem drága a buli. Virsli mustárral, kenyérrel 450 forint, ennyiért már kürtőst is lehet kapni. Aki pedig részt vesz a kulcskeresésben (biztos emlékeznek rá, ez az, amit háromévesen játszottunk: anyu eldugta, mi meg kerestük órákig), az egy pohár kávét is kaphat – ingyen.

A leghosszabb sor a fogadó épületben elhelyezett asztalka előtt kígyózik. Itt akár egy órát is várnak a sorselemzésre (értsd: jóslás), az aurafényképre és a karmavizsgálatra. „Megéri, még az is lehet, hogy megtalálom a Nagy Őt” – sóhajt egy hatvan körüli hölgy, vagyis még nincs veszve semmi. Pláne, hogy itt-ott nyakkendős úriemberek stírölik a felhozatalt, mesélik, hogy egy ilyen rendezvényen simán összejöhet két-három randi is.

A hangzatos nevű és látványos – talán – örökifjúságot és fájdalom nélküli életet ígérő termékért viszont nincs túl nagy tülekedés. Mondjuk a testre helyezhető, tengeri fitoplankton alapú ragtapasz darabja 1500 forint, az árus tudja, hogy itt nagyon sokat kell még beszélnie, amíg ebből üzlet lesz. Pedig a tapasz hátoldalán ötven nyelven olvasható a SZERETET szó, ami erősíti a fitoplankton hatását. „Hál’ istennek jól lealkudtam a helypénzt, így talán megérte kijönni” – mondja.

A Magyar Családi Sarokpuhító (és hűsítőgél) viszont kelendő. Elég nagy kiszerelésben kapható, ráadásul magyar termék, amire itt van fogadókészség. Dodi, az egyszemélyes zenekar a fogadóépület előtt nyomja a szintit reggel óta. Mindegy, hogy Quimby vagy Cserháti Zsuzsa, ugyanabban a tónusban adja. Az erősítője viszont legalább ezer watt, úgyhogy ha megállunk a tábor közepén, tisztán hallható a nagyszínpadon fellépő ismeretlen nótaénekes és Dodi, hogy aszongya: „Most múlik pontosan… sárgul már a kukoricaszár… szaladjon belőlem kifelé… lelkem dalos pacsirtája, fészket raknék véled én”.

Elmenőben még látjuk, amint az egyik nyakkendős teszi a szépet az egyik mazsorettnek. „Villámlik, mennydörög, ez tényleg szerelem.”

A szociáldemokraták 2013-as gazdálkodása elérhető a párt honlapjáról, e szerint abban az évben a párt tagdíjakból 10 ezer, egyéb adományokból 250 ezer forintot gyűjtött. A 2014-es évről nincs adat, bár az új választási törvényt figyelembe véve körülbelül 150 millióból gazdálkodhattak. A Tisztelet Társaságáról semmi megbízható és elérhető adat nincs, hacsak az nem, amit maga a társaság elnöke mondott: e szerint 142 ezer aktív tagjuk, saját segélyvonaluk és újságjuk van, rendezvényeiket a támogatók adományaiból finanszírozzák. Egy 2012-es interjúban egyébként ugyanez a szám szerepelt, ami feltehetően azt jelenti, hogy évről évre ugyanannyi a kilépő, mint az új belépő. De csak találgatunk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!