Széthajszolt dolgozók, secperc alatt kirúgható vezetők: védtelenül!

A Hankook, rendkívüli felmondással, simán kirúgta a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének vezetőjét. A Munka törvénykönyve szerint a szakszervezeti vezetők „védettek”, gyakorlatilag csak fegyelmivel tehetők utcára. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) rögtön jogi útra terelte az ügyet. Ilyen módszerrel eddig csak egy baranyai vállalkozás szabadult meg a munkavállalók érdekvédőjétől. „Ott is rögtön perre mentünk – magyarázza Székely Tamás, a VDSZ elnöke –, ugyanis rendkívül veszélyes precedenst teremthetne.” Az ügyben a bíróság mondja ki a végső szót, de hogy addig is legyen látszatja a felháborodásnak, a VDSZ több száz fős demonstrációt szervezett a Hankook gumigyártó dunaújvárosi üzeme elé.

A tüntetés egy régi háború egyik csatája, ugyanis az említett szakszervezeti vezetőt még 2009-ben megpróbálták gyárkapun kívülre penderíteni, ám kirúgásához akkor még szükség lett volna a VDSZ hozzájárulása is, amit nem kapott meg a Hankook. Azóta azonban felpuhult a Munka törvénykönyve, gyengült a védettség, már nem kell a VDSZ egyetértése.

Az elbocsátó szép üzenet úgy szólt, hogy Bognár Ferenc „valótlan információra hivatkozva kért és kapott engedélyt távolmaradásra a munkától”. Miközben a helyzet az, hogy a szakszervezeti vezető jogi egyetemre jár, s a tanulmányaihoz kapcsolódó szabadságigényekből kerekedett munkaügyi vita.

A Hankook – mélyebben nem indokolva – azt állítja: tudatosan félrevezette Bognár Ferenc, és ebben az ügyben mit sem számít, hogy szakszervezeti vezető-e vagy sem. Ám a gyárban az a közvélekedés, hogy Bognárnak azért kellett mennie, mert jogot tanul, hogy hatékonyabban meg tudja védeni a szakszervezeti tagság érdekeit a gyárban. (Az utóbbi időben még egy szakszervezeti tisztviselőt elküldtek, másik négy pedig közös megegyezéssel távozott.)

Akad máshol is furcsaság. A Tesco például 300–600 forintért cserébe bármit házhoz visz – és itt a bármi szón van a hangsúly. Ugyanis – főként a nyári időszakban – egy-egy rendelés súlyát akár mázsában is lehet mérni, mivel a tapasztalatok szerint az ügyfelek jó része „zsugorszámra” vásárol ásványvizet és üdítőt. Talán nem véletlen, hogy a tavaly márciusban startolt online üzletág esetében mindenben az angol mintát másolta a magyar leány – kivéve a munkajogi szabályozást. A kontraktusok és a munkaköri leírások nem térnek ki arra, hogy egy ember mekkora tömeget és milyen távon köteles megmozgatni. Jelen állás szerint bármekkora súlyt bármilyen magasra fel kell juttatni – miközben naponta átlagosan 500–1000 kilót mozgat meg egy beszállító. És akadnak extrém helyzetek: előfordul, hogy a „címek” 70 százalékánál nincs lift, és arra is volt példa, hogy a kilencedikre kellett felrángatni 70 kilót, mivel a felvonó „meghalt”.

Az egyik hipermarket online üzletének esetében a nappali műszak 20 dolgozója közül 14 már ízületi (leginkább térd- és gerinc-) sérüléssel bajlódik. Akad olyan dolgozó, akit gerincsérüléssel mentő vitt el a munkahelyéről, ám munkáltatója csak négy hónap és egy ügyvédi felszólítás után ismerte el, hogy munkahelyi balesetről van szó. A dolgozók most akcióba lendültek, szakszervezetet alapítottak és kompromisszumos megoldásokkal álltak elő. Többek között azzal, hogy vagy a súlyt maximálják 60 kilóban, vagy a magassághatárban állapodjanak meg. (Az anyaországi szabályok szerint a csomagot a Tesco alapvetően a cím főbejáratáig juttatja el.) Az alkalmazottak rendeznék a belvárosi küldéseket is, mert bár a cég biztosít parkolási keretet, ez azonban nem orvosolja azt a problémát, hogy a címtől gyakran csak több száz méter távolságban lehet megállni. Vagyis: ha egy tescós tilosban parkol, a büntetését ráterhelik.

Magyarországon azonban mintha nem volna olyan egyszerű érdeket védeni. Az online üzletág helyi vezetői előbb nyílt lázadásként értékelték az érdekképviselet megalakulását, képviselőik csak sok-sok egyeztetés után ülhettek asztalhoz a terület magyarországi igazgatójával. Aki azonban nem reagált a felvetésekre. A szakszervezet ekkor „anyaszervezetéhez”, a VDSZ-hez fordult. A VDSZ-szel már leültek a Tesco illetékesei, akik állították, nem tudták, hogy náluk szakszervezet alakult. Mindenesetre most már tudják. Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint a komoly terhelési problémák mellett akadnak munkavédelmi és -végzési problémák is, de pozitív tárgyalásokról számolt be – a Tesco ígérte, próbálja könnyíteni az online-os kollégák munkavégzését.

Hogy miképp alakul a hipermarketes érdekvédelem, majd az idő eldönti, egyelőre annyi biztos, hogy az online-os munkatársakat összefogó szakszervezeti vezetőtől megvált a cég. A Munka törvénykönyve szerint a szakszervezeti vezetők gyakorlatilag csak fegyelmivel tehetők utcára – kivéve, ha közös megegyezésről szól a papír, amit alá is írtak. Ahogyan itt is történt.

Az érdekvédelem nehézségeit vizsgálva Székely Tamás szerint nem lehet általánosítani. Merthogy a nyugati cégeknél kitapintható egyfajta szociális- és párbeszédkultúra, és a keletről jött befektetők kevésbé tolerálják az érdekvédelmet, de a szintén dél-koreai Kia szlovákiai üzemében például van kollektív szerződés. A Hankook azonban állam az államban – és sajnos a magyar kormány sem szorítja rá, hogy másképp viselkedjen. Példának okáért most egy négy bankból álló konzorcium 38 milliárd forintos hitelt nyújt a Hankooknak – és az egyik pénzintézet az állami tulajdonú Magyar Export- Import Bank. Ám a kabinetnek eszébe sem jut, hogy a kölcsön folyósításáért cserébe a munkavállaló jogainak garantálását kérte, panaszkodott Székely Tamás. Holott az MSZP-kormány idején például visszatartottak egy 180 millió forintos támogatást, mert hiányzott a kollektív szerződés.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!