Karácsonyi ajándék - Budapesti Fesztiválzenekar: Karácsonyi koncert, Zeneakadémia, december 28.

 
Forrás: bfz.hu


A Budapesti Fesztiválzenekar idén nem titokkoncertekkel, hanem karácsonyi előadásokkal tette emlékezetessé az év végi ünnepeket a Zeneakadémián, Takács-Nagy Gábor, a zenekar legkedvesebb vendégkarmestere vezényletével és Várdai István csellóművész közreműködésével.

Korban és stílusban sokféle zeneművet tettek a gazdagon terített karácsonyi asztalra, hogy mindenből lehessen kóstolni, és biztosan megtalálja mindenki a neki legjobban tetszőt. Beethoven négy nyitányt írt a többször átdolgozott Fidelio (korábban még Leonóra) című operájához, közülük a mű legfontosabb mozzanatait összefoglaló harmadik Leonóra nyitány szólalt meg elsőként.

Majd következett Grieg Peer Gynt szvitje, Csajkovszkij Változatok egy rokokó témára című, gordonkára és zenekarra komponált műve; a keleti hangulatával elvarázsoló bacchanália Saint-Saëns bibliai tárgyú operájából, a Sámson és Delilából; Paul Dukas leghíresebb műve, a Goethe azonos című balladáját megzenésítő szellemes A bűvészinas (sokaknak bizonyára óhatatlanul beugrott Walt Disney klasszikus Mickey egeres rajzfilmje, de ez nem számíthatott szentségtörésnek); Ravel Lúdanyó meséi; és végül Mendelssohn 3. „Skót” szimfóniájának himnikusan emelkedett, ünnepélyes tétele zárta az estet.

A lehengerlően tehetséges, fiatal Várdai István csellóművész egy nyelven beszélt a zenekarral, ahogy szerette volna, lenyűgöző volt minden mozdulata, minden hang, amit a Stradivari csellójából fakasztott. A zenekar karmesterestül, szólistástul (ismét) olyat nyújtott, ami több volt profizmusnál, amivel megint meglepett, és ez akkor is sikerül neki, ha az ember számít rá. Mert hiszen a legfontosabb dolgok nincsenek benne a kottában: mint például az együtt zenélés öröme, spirituális kisugárzása. Ez az, ami tényleg a székhez köti a hallgatót.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!