Március 1-jén száz napra újra megnyitja kapuit a 2007-ben bezárt Erkel Színház, ahol január óta a legfontosabb javítaniés szépítenivalókat végezték el. A 102 éves épület teljes felújítása novemberre készül el. A 2400 férőhelyes színház, amely annak idején Népopera néven nyílt meg, újra a széles közönségnek teszi elérhetővé a zenés darabokat.
1911-ben a Népopera épülete kilenc hónap alatt készült el, míg az Operaház kilenc évig épült. A színház terveit Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza készítette, utóbbi volt az első igazgató. Az egykor Tisza Kálmán nevét viselő téren (később Köztársaság, jelenleg II. János Pál pápa tér) a telket a főváros szigorú tartalmi elvárásokkal, ötven évre ingyenesen adta, de ehhez állandó magyar társulatot kellett létrehozni és hetente legalább öt magyar nyelvű előadást játszani. A színpad 14 méter széles és 8,5 méter magas volt, tágas hátsó térrel.
A nyitó előadás Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója volt. Az első három évadban a színház több tucat bemutatót tartott, több külföldi társulatot is vendégül látott, operetteket, baletteket láthatott a közönség, s leginkább a népszerű operákra helyezték a hangsúlyt.
Az I. világháború után a Népopera megszűnt, nagyjából évente újabb bérlők próbálkoztak az akkor már Városi Színházra keresztelt épület üzemeltetésével. 1940–1945 között a főváros kezelésében népművelődési intézményként működött, ahol előadás-sorozatokat tartott az Operaház és a Nemzeti Színház, de rendeztek irodalmi esteket, hangversenyeket, sőt bokszmeccseket is, ’46-tól két éven át pedig mozi működött az épületben.
Borsa Miklós 42 évig volt az Operaház műszaki igazgatója, az Erkel is hozzá tartozott, a mostani munkálatokat is nyomon követi. „Közelebbről láttam mindent, mintha az első sorban ültem volna, nagyon örülök, hogy az Erkel újra kinyit. Örvendetes a közönségnek, mert jó áron tudnak kiváló operákat nézni, és a művészeknek is, akik közül sokan kényszerpihenőre vannak ítélve, mert nincs hely, lehetőség fellépniük” – magyarázza az építészmérnök, aki számos emlékezetes eseménynek volt tanúja az épületben. „Domingo az Aida előadás napján nagyon udvariasan bejött az Erkelbe, kérte, hadd sétáljon a színpadon. Fel-alá járkált, csettintgetett, majd amikor megtalálta azt a helyet, ahonnan a legjobban hallják majd a hangját, kérte, jelöljük meg azt a pontot neki, oda fog állni este. Az érdekessége az, hogy évtizedekkel korábban Svéd Sándor, az egyik legnagyobb bariton is azt a helyet vélte a legjobb akusztikájúnak. Emlékezetes volt a híres lengyel zongoraművész, Arthur Rubinstein fellépése is: túl a nyolcvanon adott koncertet az Erkelben, ám a ráadás közepén belesült. Széttárta a karját, lassan felállt és komótosan, zúgó tapssal kísérve kisétált a színpadról. Majd félúton megállt, visszafordult, újra leült a zongorához és virtuóz módon eljátszotta a félbehagyott darabot, majd még két másik igen nehéz művet megállás nélkül. Mondanom sem kell, tombolt a közönség” – emlékszik vissza Borsa Miklós.
Magyarország egykor a legtöbb nézőt befogadni képes színházában a szakemberek szerint az a csodálatos, hogy nincs rossz hely a nézőtéren, az akusztika és a látvány is mindenhonnan tökéletes. Az elmúlt két hónapban a gépészeti és elektromos, valamint a legszükségesebb munkákat végezték el az épületben, illetve a három szinten hat új mosdót kiviteleztek. A homlokzatról eltüntették a graffitiket, pótolták a hiányzó vagy törött faldarabokat. Nyáron a nézőteret a legújabb tűzvédelmi rendnek megfelelőre alakítják át és ki is festik. Akkor modernizálják majd a fűtésrendszert, a lámpaparkot és új deszkákat kap a színpad, amelyen egykor Bartók Béla, Toscanini, Bruno Walter, a milánói Scala együttese, a Bécsi Filharmonikusok, illetve a világ minden jelentős szimfonikus zenekara fellépett, ahogyan Plácido Domingo, Ella Fitzgerald és Benny Goodman is.
A november 7-i, Erkel Ferenc születésnapjára időzített nagy nyitásra a lehetőségekhez képest komfortosabbá, elegánsabbá válik a színház. A teljes felújítás 1,7 milliárd forintba kerül, mindez nem EU-s forrás, hanem magyar adófizetői forint. A mostani, két hónapos felújítás 240 millióba került.
Most márciustól már 300 forintért is vehetünk jegyet, de a legdrágább sem kerül többe 1500-nál. A Don Giovannival, az Aidával és családi darabokkal várják a nézőket. Március 1-jén Pas de trois címmel a táncé lesz a főszerep: a Magyar Nemzeti Balett, a Győri és a Pécsi Balett három egyfelvonásosa tekinthető meg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!