Nem volt még ilyen „megrázó” filmélményben részem, mint A magányos lovas című amerikai western 4XD vetítése alatt.

 

Általában a filmesek arra törekszenek, hogy a tartalom legyen ilyen hatással a nézőkre, ám a 4XD moziknak éppen az a célja, hogy a székben ülve repítsék őket a vadnyugatra vagy éppen ahová a történet visz.

Két és fél órán át az egyre jobban sajgó ülepünk alatt érezhettük a kanyonokban ügető lovat, zötykölődtünk ekhós szekéren, a fülük mellett fütyültek el „a golyók”, miközben sivatagi porfelhő csapott az arcukba. Még kuncogtunk, mikor a vetítés előtt kiírták, hogy hányinger, fejfájás és epilepsziás roham is felléphet, és hogy a film közben ne próbáljuk meg összeszedni a lepotyogott holminkat. Az első bizsergés az újdonság izgalmával hatott, aztán egyre fásultabban rázkódtunk és döcögtünk.

Persze ha a mozgó szék, a süvítő fejtámla és a befújt füst nem ingerelte volna szünet nélkül valamennyi érzékünket, talán békésen bóbiskoltunk volna a filmen. Bár a Huffington Post szerint a western annyira „amerikai”, hogy a világon máshol aligha eladható, nem ez volt az alkotás gyengéje. Többet lőnek, mint beszélnek, van benne ökölharc, nagyokat robbantanak, ott a klasszikus jó-rossz párbaj, ezek pedig bármelyik nézőt megfogják, ha jól végezték a dolgukat a filmesek.

A Disney filmstúdió egy 1933-as amerikai rádiójáték alapján készített szuperprodukciója azonban nem sikerült jobban, mint A Karib-tenger kalózai valahányadik folytatása. „Házi sztárjuk”, Johnny Depp még hasonló karaktert is játszik, mint Jack Sparrow kapitány. A fejdíszként döglött varjút viselő Tonto, a félcédulás indián úgy vigyorog, mintha folyamatosan csaprészeg lenne, de közben időnként kikacsint a nézőkre, nehogy végképp lebecsüljük az intellektusát.

Az igazság bajnokát, az álarcos lovast játszó, vakító mosolyú Armie Hammer hófehér kalapjában oly délcegen ül a lován, mint egy angol arisztokrata a királyi vadászaton, bár az inge alól folyton kikandikál a David Hasselhoffot idéző gyapjas szerelemszőnyeg. Ha az amerikai őslakosok civil szervezetei szerint Depp alakítása kínos az indiánokra nézve, akkor Hammerét a pionírok kérhetnék ki maguknak. Együtt szállnak szembe az elvetemült helyi oligarchával, és egyetlen percig nem lehet kétségünk, hogy győznek is, bár meg sem érdemelnék.

Legalább gazdaságos volt a mozi: enni-inni közben egyáltalán nem lehetett. Az üdítőmet is úgy felrázták, hogy alig mertem kinyitni, bár az előttem ülők jó eséllyel azt hihették volna, a ragacsos zuhany is a 4XD része.

(Forgalmazza a Fórum Hungary)

Címkék: filmkritika, filmvilág

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!