Címke, dugó, kapszula, palack, szállítás, adó és az egyéb költségek mellett egy kis erjesztett szőlőlé. Ennyi mindenért fizetünk, amikor megveszünk egy üveg bort. Ennek tükrében vajon jól tesszük, ha ár alapján választunk italt, vagy ne dőljünk be a marketing tényezőnek? Tudhat ugyanannyit egy 800 és egy 5000 forintos bor? A borász, a kereskedő és a szakíró véleménye is eltér ezekben a kérdésekben.
Jelentős, akár 20 százalékos borárdrágulás várható 2013-ban Varga Péter borász nemrég megjelentetett elemzése szerint. Hogy mennyire nehéz év volt ez az idei a bortermesztők számára, megtudhattuk a nyári híradásokból: a téli és tavaszi kemény fagyok után egy aszályos nyár következett, ami a történelmi borvidékeket kevésbé, viszont a magyar bortermés 60 százalékát adó alföldi ültetvényeket annál komolyabban sújtotta. „A homoki ültetvények szinte kisültek a forróságban” – írja Varga, hozzátéve, hogy ezeknek a területeknek a nagy részén a fagy és az aszály miatt 90 százalékos volt a terméskár, és hogy az ágazat vesztesége akár 60 milliárd forint is lehet. Nemcsak nálunk okozott veszteségeket az aszály, hanem a körülöttünk lévő országokban is, ahol már korábban is tőlünk pótolták szőlőkészleteiket. Ráadásul sorozatban ez volt a harmadik nehéz év, így „jelentős és tartós borhiány alakult ki” az országban, amely a borász prognózisa szerint még 5-6 évig eltarthat. Varga szerint az alacsony árkategóriájú, tehát 1500 forint alatti borok középső szegmensében jelenik majd meg a legnagyobb áremelkedés.
„A prémium kategóriájú borok ára nem emelkedik” – jelenti ki Ernhéfer Sándor, a Radovin borszaküzlet szakembere. Egyrészt, mert ezek a borok magasabban fekvő területekről származnak, így nem volt jelentős aszálykáruk, másrészt, mert a piac érzékenyen reagálna egy jelentősebb drágulásra.
De lássuk, hogy mitől is függ egy palack bor ára. Matt Skinner, ausztrál borszakértő A borokról – egyszerűen című, most megjelent könyvében arról győzködi az olvasót, hogy mivel egy kb. 5 fontos bor árának csupán ötöde, azaz 1 font a tényleges bor költsége, a többit pedig az adó, a kereskedelmi jutalék, illetve a csomagolás és egyéb fix költségek jelentik, a 7 fontért vett bor kétszer olyan jó minőségű lehet, hiszen a különbséget jelentő két font nagy részét a jobb minőségű borért fizetjük meg.
Varga Péter borász szerint ez a számolás egyáltalán nem állja meg a helyét, szerinte a magasabb ár csak a pozicionálásban segít és a magasabb marketingköltséget fedezi, azaz a saját ámításunkat fizetjük meg egy drágább bornál. Szerinte 600-800 Ft fölött nincs akkora minőségi differencia bor és bor között, ami az óriási árkülönbségeket indokolná. „5-6 forintba kerül egy betétdíjas üveg tisztítása, míg egy új, nem visszaváltható üveg, ami az exkluzív csomagolás tartozéka 50-60 forint. Akár tízszeres is lehet az ár csak a palack tekintetében – ez elég sokat elárul arról, hogy miről szól a drágább bor. Igenis lehet jó bort kapni 1000 forint alatt, azért járunk nemzetközi borversenyekre, hogy ezt bebizonyítsuk. Legutóbb az olaszországi Vinitaly nemzetközi borversenyen – melyet sokan a világ legszigorúbb borversenyének tartanak – nyert három borunk közül kettő a 600-800 forintos polci ár kategóriába esik” – büszkélkedik a borász, hozzátéve, hogy sokat elárul a statisztika, amely szerint Németországban a vásárolt borok 76 százaléka 2 euró alatti.
És akkor hogyan is áll össze egy üveg bor ára Magyarországon? A kereskedelmi árrésről mind a borász, mind a kereskedő diszkréten hallgat, de vélhetően 20 és 50 százalék közötti az árkategóriától függően. A forgalmi adó 27 százalék, a szállítási és marketingköltségek, valamint a csomagolás körülbelül további 15 százalékot jelentenek. Úgy tűnik, hogy egy palack bornál tényleg a borért fizetünk a legkevesebbet, kérdés, hogy a magasabb árkategóriákban a különbözetet a bor minősége vagy a pozicionálás jelenti. A kereskedő szerint egyértelműen az első.
A borszaküzletek polcain nemigen találkozni 1400 Ft alatti tétellel, legfeljebb az akciós sarokban. Ez az az ár, ami alatt a kereskedőnek már nem éri meg bort tartani, és számukra igenis minőségi határt is jelent ez az összeg. „Ez egy külön világ, ami beszélő viszonyban sincs az 1000 forint alatti borokéval” – mondja a kereskedő. Ugyanazokat az árformáló tényezőket sorolja az előállítás tekintetében, mint a szakíró: származási hely, termelési minőség, szőlőfajta, terméskorlátozás, alacsony tőketerhelés, évjárat. Ezek közül a legfontosabb a terroir, azaz a termőhely, annak a talajminősége, a napos órák száma stb. Létezik olyan ültetvény Burgundiában, ahol fegyveres őrök vigyáznak a területre. Ezeknek a termőföldeknek a megvásárlása már eleve egy nagyobb befektetést jelent, melyhez adódik még a pincészetek szintén változó költsége, például a jó minőségű vörösborokat tölgyfahordókban érlelik, amelyeket háromévente cserélni kell. Abban is egyetért a szakíróval, hogy a magasabb árú boroknál a jobb minőségű alapanyagot és eljárásokat fizetjük ki, de szerinte minőségi ugrás a 600 forintos borhoz képest igazán 2000 forintnál van.
A prémium borok fogyasztói viszont leginkább 5000 forint fölött vásárolnak, mint mondja a 2-5000 forintos kategória most „halottas ház”. A korábban ebben a kategóriában fogyasztók 2000 alá mentek, a felsőbb kategóriában azonban nincs keresletcsökkenés. Legdrágább boraikat 15 és 45 ezer forint között is értékesíteni tudják, a válsággal nem csökkent a topkategóriás borok eladása.
Borászok borásza
A Magyar Bor Akadémia pénteken Áts Károly tokaj-hegyaljai borászt választotta az év bortermelőjének. A „borászok Kossuth- díjának” tekinthető díjat 17. alkalommal osztották ki. A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes termelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Áts Károly úgy vélte: az év borásza cím nemcsak személyének, hanem a Royal Tokajinak és a tokajhegyaljai borvidéknek is szól. A pincészet filozófiája az indulásnál az volt, hogy az aszúborok igazi jellegét visszaadja, majd dűlőszelektált borokkal, valamint a késői szüretelésű Áts Cuvée-vel jelentkeztek. Jelenleg tizennégyfajta bort készítenek, amelyeket a világ több mint harminc országába exportálják. Legjobb dűlőik közül kiemelendő a tarcali Mézes-Mály, a mádi Betsek, a Birsalmás, a Nyulászó és Szent Tamás. A díjra már háromszor jelölt borász szekszárdi, badacsonyi, kunsági és szigetcsépi kollégáit előzte meg. (K. V.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!