Feltépett sebek Bozsik Yvette új darabjában
Az egyik legsúlyosabban elhallgatott problémára, a családon belüli erőszakra hívja fel a figyelmet a Minden ötödik órában című, hamarosan bemutatásra kerülő darab, amely a NaNe (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) szakmai segítségével készült. Az előadás rendezője, Bozsik Yvette arról mesélt nekünk, hogy miért és hogyan jeleníthető meg drámai és táncos elemekkel ez az elsőre színpadidegennek tűnő kérdéskör.
– Hogyan lehet hozzányúlni a családon belüli erőszak témaköréhez a színházban?
– Nem konkrétan az erőszakot mutatjuk meg, hanem a körülötte lévő légkört: a félelmet, a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot, az érzelmi agressziót a különböző érintettek – az áldozat, az elkövető és a szakértő – érzelmi állapotainak megjelenítésével. És azt is ábrázoljuk, hogy a különböző embereket, akik idáig eljutnak, mi motiválja, hogy nagyon sokszor ők maguk is áldozatok voltak gyerekkorukban. Életképeket viszünk színre, amelyekben nagy szerepe lesz a fényeknek, a zenének és a mozdulatoknak. Ez nem táncelőadás, és nem is prózai színház, hanem valahol a kettő között. Nem is lesz igazán tánc, sokkal inkább mozdulatokról beszélhetünk. A darabban a színészek és a táncosok ugyanolyan rangú szereplők, a táncosok is beszélnek, a színészek is mozognak.
– Milyen módszerrel fogtak hozzá a darab elkészítéséhez?
– Szabó-Székely Ármin, a darab dramaturgja ezután nagyon sokat beszélgetett a NaNe egyesület munkatársával, Tóth Györgyivel, aki konzultánsként vett részt az alkotói folyamatban, és nekünk is sok dolgot elmondott, többek között azt, hogy Magyarországon minden ötödik órában történik bírósági üggyé váló erőszak valamelyik családban – ez a sokkoló adat adta a darab címét. Eredeti anyagokból áll össze az előadás, tehát megtörtént eseteket dolgozunk fel. Megemlékezünk az áldozatokról is, név nélkül. Bemutatjuk, ki, hogyan halt meg, hány éves korában, bántalmazás következtében. És van néhány irodalmi anyag is, például Ingmar Bergman Fanny és Alexander című filmje, vagy egy Bukowski-szöveg. Emellett pedig saját személyes élmények is megjelennek majd az előadásban. Nekem is vannak a gyerekkoromból olyan élményeim, amiket visszaépítek a darabba.
– Milyen élmények?
– Átéltem szörnyű veszekedéseket a szüleim között, ez számomra a mai napig óriási trauma. Édesapámat egyébként gyerekkorában nagyon keményen verték. És volt egy pedofil rokon is, aki a családban a kislányoknál próbálkozott. Én ezt akkor elmondtam anyukámnak, aki hála istennek nagyon nyitottan állt a dologhoz, és segített, tehát nem voltak elhallgatva a problémák.
– Sok családdal ellentétben…
– Igen, sajnos nagyon sok olyan család van, ahol az anya azért, hogy a férjével maradhasson, eltűri, hogy gyerekét bántalmazzák vagy megerőszakolják. Ezt én anyaként egyszerűen nem tudom elfogadni. Sem azt a társadalmi csöndet és elhallgatást, ami ezt a problémát körülöleli. A művészetnek megvannak az eszközei ahhoz, hogy beszéljen ezekről a kérdésekről. Ám eközben az alkotók, akik csinálják, a saját sebeiket is feltépik. Nekem például nagyon sokat segített, amikor megcsináltam a Lány, kertben című előadást a Kamrában, és most ez a darab is sokat segít. Abban, hogy jobb emberré váljak, hogy jobban figyeljek a gyerekemre, a környezetemre, a felesleges konfliktusokra. És talán a nézőkben is elindít valamit, segíthet nekik, hogy jobban odafigyeljenek egymásra, illetve ha valaki érintett – mert gondolom, hogy lesz ilyen –, annak segíthet elgondolkodni a miérteken és a megoldásokon. Akik eljönnek az előadásra, megkapják a NaNe elérhetőségeit és ismertető anyagait is.
– Sokkoló előadásra számíthatunk?
– Ezt most még nem tudom megmondani. A szöveg mindenképpen sokkoló, így meg kell találnunk az arányokat, hogy olyan előadás legyen, ami miközben elborzaszt, azért nézhető is egyben, hogy lehessen szeretni. Fullajtár Andrea például rappelni fogja majd azt a szöveget, ami a NaNe útmutatójából készült, és arról szól, hogy miként lehet kimenekülni egy ilyen helyzetből. Vannak azért zenés részek is, amik kicsit oldják a légkört, és van valamennyi humor, meg szatíra, aminek segítségével néhány dolog azért idézőjelbe kerülhet. De meg fogjuk mutatni magát az erőszakot is, kendőzetlenül.
