Kezdem a legfontosabbal: nem pattan vissza a labda a falról. Nagyon úgy néz ki, de valahogy mégsem. Ezzel el is dőlt az új MTK-stadion (hivatalos nevén Új Hidegkuti Nándor Stadion) avatójának legfontosabb kérdése. Minden más csak részletkérdés. Tulajdonképpen az is, hogy a stadion még nincs kész.

Nagyon úgy néz ki, de mégsem. Az arénában minden a helyén van, de az irodák, az üzlet és a múzeum ablakait még fekete nejlon takarja. A 180 parkoló kicsit kevésnek tűnik (persze ha átlag 500 nézővel számolnak, akkor elég is lehet), viszont bicikliparkolóból van elég. Igaz, az MTK-drukkereknek viszonylag kis százaléka közlekedik kerékpárral.

Persze jó tudni, hogy ha akarnának, simán jöhetnének biciklivel is meccsre. Vagyis inkább biciklivel, mint autóval.

Aztán előhozhatnánk újra, amit már néhányszor leírtunk: kicsit túlárazottnak tűnik a 7 és fél milliárd forint egy alig ötezres stadionért, és egyáltalán, miért kell stadiont építeni, amikor nincs pénz a kórházakra?

Tény ugyanakkor, hogy az MTK új arénája se nem hivalkodó, se nem csúnya. Bár utóbbi ízlés dolga. Elélcelődhetnénk azon is, hogy a nyitómeccsre sikerült idecsábítani egy portugál klub C csapatát, de valószínűleg ez nem az MTK-n múlt. A szándék, hogy újrajátsszák az 1964-es KEK-döntőt, dicséretes volt, még akkor is, ha időközben a lisszaboni Sportingnak ugyanekkor kellett kupameccset játszania odahaza. Ez a csapat sem volt rosszabb, mint a kékek, sőt. Még akkor is, ha Hajdú B. István, aki felcsapott helyi műsorközlőnek, úgy konferálta fel a portugálok edzőjét, hogy „Joao de Deus, a Sporting mai menedzsere”.

Viszont a gyep – az a szép, zöld gyep – valóban profi, ezt maga az MTK Air Sanyija, alias Torghelle Sándor is megerősítette. Az Európában is ritkaságszámba menő LED-es reflektorokról pedig csak annyit, hogy amikor a technikus fényorgonálni kezdett a több száz lámpával, e sorok írójának édesapja (aki éppen 78 évvel ezelőtt jött ki először a Hungária körútra) meghatottan fordult e sorok írójához: „emlékszel, amikor a Rosenborg ellen újra kellett játszani a meccset, mert kiment a világítás?”. Nagyjából az volt az utolsó esélye az MTK-nak, hogy bejusson a BL-csoportkörbe, úgyhogy igenis jó, hogy ez a lámpa üzembiztosabbnak tűnik.

De nem erről, és még csak nem is a meccsről lesz emlékezetes ez a stadionavató. (Amúgy 2-2 lett a vége.) Hanem arról, hogy kifütyülték a miniszterelnököt.

Lehet szépíteni a dolgot, de a tényen nem változtat: Orbán Viktor a Fradi stadionavatója után a Hungária körúton is beleszaladt egy nagyobb pofonba. (Ahogy boldogult emlékű Verebes József mondta volt: „valaki egyszer majd beleszalad a késbe”.) Hát a kormányfő beleszaladt. Pedig nagyon tisztességes beszédet mondott: volt benne dicséret és múltidézés bőven, még olyasmi is, hogy „az MTK története ízig-vérig magyar történet” (vajon így gondolják-e két sarokkal arrébb?). Előbb csak diszkréten fújolt az MTK-s kemény mag, de amikor a stadionépítésekről szólva a miniszterelnök elsütött egy eredeti dakota közmondást, hogy tudniillik „ha van tó, lesz majd béka is”, már nem lehetett úgy tenni, mintha csak a szél fújna a szokottnál erősebben. De úgy tűnik, azért nem lesz forradalom, és az MTK-drukkerek is megbékélnek majd az új stadionjukkal.

Mert ahogy egy kedves kollégám a Facebookon írta: „Elképzelted már, ahogy megkapod a legjobb karácsonyi ajándékodat, és megtudod, hogy lopták rá a pénzt? No mindegy, megyek az MTK-stadionavatóra.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!