Ökölvívónyelven szólva szorítóból következik Harcsa Zoltán második olimpiai szereplése. A 23 éves magyar bunyós – aki a 75 kilogrammos súlycsoportban harcolta ki a riói kvótát – már letette névjegyét a nemzetközi mezőnybe: a londoni olimpián, 2012-ben, 19 évesen az ötödik helyen végzett. Korábban ifjúsági Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett, 2013-ban pedig a felnőttek kontinensbajnokságán bronzérmes lett.
– Miként került a ringbe?
– Kiskoromban még a foci vonzott, két éven át a Fradi kölyökcsapatának edzéseire jártam. A bátyám viszont a Vasasban bunyózott, amit gyerekfejjel nagyon „férfias dolognak” tartottam, így 8 éves koromban követtem őt.
– Később azonos súlycsoportban lettek válogatottak.
– Norbi nem akarta, hogy konkuráljunk egymással, ezért áttért a 81 kg-ra. Nemrég pedig profi lett, eddig négy mérkőzése volt és mindegyiket megnyerte.
– A közfelfogás szerint ez egy „verekedős” sportág. Nem félt a pofonoktól?
– Aki erre adja a fejét, az ad is, kap is. Szerencsére eddig többet adtam, mint kaptam. Az első 32 mérkőzésen győztesen hagytam el a ringet. Először 2009-ben, az ifjúsági Eb döntőjében kaptam ki, ekkor lettem ezüstérmes.
– Emlékszik a legnagyobb pofonra?
– Egy orosszal bunyóztam a 2011-es Bocskai-emlékversenyen. A kesztyűn keresztül talált el, de olyan érzésem volt, mintha egy villamos jött volna nekem.
– Hány kiütéses győzelme van?
– Ezt nem tudom megmondani. Több mint 200 mérkőzés van mögöttem, és nem számoltam, hányszor nyertem K. O.-val vagy leléptetéssel. Ezt inkább a profiknál tartják nyilván, de ők általában 3-4 meccset vívnak évente.
– Látta már a padlóról a „mennyezetet”?
– A 2014-es országos bajnokságon úgy kiütöttek, hogy fel sem tudtam állni.
– Akkor térjünk át a kellemesebb emlékekre.
– A legnagyobb élményem London volt. Amikor a negyeddöntőben a brazil fiú legyőzött, először még keseregtem, de később azért felfogtam, hogy életem első felnőttolimpiáján jó eredménynek számít az ötödik helyezés.
– Részt vett a riói előolimpián?
– A magyar öklözők közül a fiúk nem kaptak meghívást, a lányoktól Szatmári Petra utazhatott.
– Súlycsoportjában milyenek az erőviszonyok?
– Nagyon jó versenyzők jutottak ki Rióba. Különösen három ellenfélre kell nagyon figyelnem a huszonnyolcból: a törökre, az oroszra – aki 2011-ben megvert – és a kazah világbajnokra. Az edzőmmel, Balsay Károllyal keményen készülünk, reméljük, hogy meg lesz az eredménye. Egy jó sorsolás sem ártana, de nem félek senkitől. Képes vagyok megújulni, ha megsimogatják a lelkem; elhiszem, hogy én vagyok a legjobb és bárkit legyőzhetek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!