Három évvel az országgyűlési választások előtt korainak tűnhet az a közéleti vita, amely arról folyik, lehet-e demokratikus módon felfüggeszteni azt a rendszert, amely 2010 tavasza után létrejött, illetve lehet-e egyáltalán hatékonyan kormányozni úgy, hogy a kormányrúd a mostani ellenzék kezében van, de a Fidesz–KDNP képes blokkolni a döntéshozást.
Ehelyütt mindenkinek az „esztergomi modell” juthat eszébe, amely iskolapéldája, hogyan lehet egy várost „leállítani”, de facto figyelmen kívül hagyni egy demokratikus választás eredményét.
Tétényi Éva, Esztergom polgármestere megkerülhetetlen szereplő lett az országos politikában, ezzel párhuzamosan viszont megkerülhetőnek tűnik városában, azaz a „kis” politikában – a feje fölött döntenek, nincs alpolgármestere, a jegyző szóba sem áll vele, a város irányíthatatlan. Júliusban a Régió Tv tréfálta meg, amikor Tétényi a Fidesz–KDNP esztergomi frakcióvezetőjének kamerán kívül szánt mondatát – „meg kellene benneteket verni személy szerint” – napvilágra hozta. Egyre többen és egyre keményebben vannak Tétényi ellen, összezár a helyi rendszer. A korábbi polgármester, Meggyes Tamás és támogatói vagy pedig Tétényi és hívei félreállása nélkül a helyi konfliktusok már nem oldódhatnak meg.
Az esztergomi válsághelyzet már tavaly októberben borítékolható volt. Az őszi eredmény felől nézve a választók szándéka egyértelmű volt: Tétényi legyen a polgármester, de jobboldali frakcióval működjön együtt. A hagyományosan keresztény-konzervatív politikai identitással bíró város szavazópolgárai Meggyes ellen, de a Fidesz mellett szavaztak, Tétényit és a fideszes politikusokat együttesen „szólították fel” a közös politizálásra. Ugyanakkor mivel Meggyes szintén tagja lett a képviselő-testületnek, továbbá a „meggyesi” szálak országos és helyi szinten egyaránt messze vezetnek, már a választások másnapján biztosra vehető volt, hogy Esztergom kétfejű várossá lesz. A helyi Fidesz-frakció és Orbán Viktor nem engedett, a blokkolás eszközei kezükben vannak. A kálvária innentől ismert. Esztergomban közel egy év alatt minden előfordult, ami más városban egy emberöltő alatt sem: kölcsönös feljelentések, petíció a képviselő- testület feloszlatása érdekében, polgári engedetlenség indítása, polgármester hatás- és jogkörének megvonása, nyár elején az Országgyűlésben megszavazott önkormányzatok adósságrendezését érintő jogszabály-módosítás (lex Tétényi), szeptemberben pedig akár a közigazgatási funkciók is megszűnhetnek a városban.
Tétényi ma még tartja magát, de a „történjen már valami ebben a városban” hangulat erősödik. Ennek vesztese akár a polgármester is lehet, akit idővel éppúgy láthatnak a normális, városi működés akadályának, mint Meggyest és társait. Tétényi nem azért bukhat el, mert a tradicionálisan antikommunista Esztergom lakossága nem tudja feledni, hogy polgármesterét az MSZP-majálison látta. Sokkal inkább az jelentheti Tétényi vesztét, ha a helyi „tömegek bölcsessége” – „kétharmados ellenszélben úgysincs esély” – a polgármester ellen fordul, azaz a városi élet újraindulásának feltételének Tétényi visszalépését látják.
Ha ez a közhangulat kialakul – márpedig a helyi Fidesz ezen munkálkodik –, úgy a tiszta lappal kezdés könnyen Tétényi nélküli folytatást jelenthet. Ezzel a tapasztalattal a hátunk mögött viszont a 2014 utáni világ még a mostaninál is lesújtóbb lehet. Hiába nyer ugyanis a demokratikus ellenzék – bármit is jelentsen az –, csak pirruszi győzelmet arathat. Nem volt tehát korai a fenti vita elkezdése, az ugyanis még 2014 tavasza után is lezárhatatlan lesz.
(A szerző az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
