„Az új magyar államépítkezést egy sajátos, külföldről pénzelt civil szféra próbálja megakadályozni. Külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.” Mindezt Orbán Viktor jelentette ki Tusnádfürdőn. Lázár János értett a szóból, és azonnal listát készített az „ellenséges” civil szervezetekről. Senki sem gondolhatja, hogy az Ökotárs Alapítvány rendőrségi lerohanása ne lenne összefüggésben ezekkel az előzményekkel.
Persze tévedhetek is, hiszen az mno.hu-n (Magyar Nemzet online) Seszták Ágnes szerint a civilek félemlítik meg a rendőrséget és ők „csizkáztatják és fenyítik be” a kormányt. Ha csak úgy nem.
De nézzük azokat a vádakat, pontosabban gyanúsításokat, amelyek alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának (már a nevüktől hideglelést lehet kapni) 43 tagja folytatott házkutatást az Ökotársnál, a bevetési állomány 8 rendőrének biztosítása mellett.
A házkutatást elrendelő végzésben elsőként a hűtlen kezelés gyanúja szerepel. Hűtlen kezelést az követ el, „akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz”. A határozat – szakmai indokolásnak csak erős túlzással nevezhető – szövege szerint „az Ökotárs a támogatások odaítélése és kifizetése során többször is megszegte ezt a kötelességét”. Ebben a mondatban mindössze két „parányi” hiba van. Egyrészt nem az Ökotárs ítéli oda, másrészt nem is ő fizeti ki a pénzeket. A pályázati feltételeket a norvégok határozzák meg, arról pedig egy kuratórium dönt, hogy melyik projekt kaphat támogatást. Az Ökotárs mindössze koordinálja a munkát és javaslatot tesz a Norvég Alapnak. A pályázati pénzeket pedig közvetlenül a Norvég Alap utalja a nyertes pályázónak. Természetesen a saját, norvég „zsebéből”. Hogyan tudna „hűtlenül kezelni” olyan vagyont, amelyik soha sem került hozzá?
A másik „megalapozott” gyanú a jogosulatlan pénzügyi tevékenység. Ennek már semmi köze sincsen a Norvég Alaphoz, itt az Ökotárs saját bevételeiről van szó, amelyek alapítványi hozzájárulásokból, adakozásból, az 1%-os adóból és hasonlókból származnak.
A Btk. önmagában nem ad eligazítást arról, mit ért pénzügyi tevékenységen. Abban mindössze annyi szerepel, hogy „aki törvényben előírt engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez… az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható”.
Van azonban egy másik törvény, a hitelintézeti, amelyből megtudhatjuk, hogy – egyebek mellett – pénzügyi szolgáltatásnak minősül „pénzkölcsön üzletszerű módon történő nyújtása”. A pénzkölcsönzés csak akkor üzletszerű, ha a kölcsönt nyújtó ellenérték fejében, vagyonszerzés céljából végzi ezt a tevékenységet. Az Ökotárs pedig a pályázatot nyert, de a szükséges önrésszel nem rendelkező civil szervezeteknek nyújtott átmeneti segítséget az induláshoz. Ezt normális országokban inkubátor rendszernek hívják. Ha nem kért volna a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező kamatot a szervezetektől, akkor a pénzromlás miatt csökkentette volna a saját alapítványi vagyonát. És ez valóban hűtlen kezelés lett volna.
Értjük mi, hogy szó sincs itt politikáról. Az állam csak azért büntet, ha egy „hűtlen” alapítványnak van sapkája. Vagy ha nincs.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
