Továbbra is kérdés, hogy a neonáci nézeteiről a rendszerváltás hajnala óta ismert Győrkös István (Magyar Nemzeti Arcvonal) bőnyi házánál miért nem nagyobb felkészültséggel érkeztek a nemzeti nyomozók, terrorelhárítói segítség nélkül, miért kellett egy rendőrtisztnek meghalnia. A héten pedig az ország nyolc településén nyolc náci fegyverraktárt tártak fel. További adalékok Bőnytől Münchenen át Moszkváig.
Mikor 2014 tavaszán a Nymphenburger Strasse-i Igazságügyi Palota büféjében az NSU-per szünetében a német kollégákkal fecserésztem, igenmód meglepődtem.
A Nazionalsozialistischer Untergrund, a vendégmunkás törökökre vadászó kelet-németországi halálbrigád elleni eljárás majd’ a századik napjánál járt Münchenben, titkosszolgákat és a neonáci szcénához tartozókat hallgatott meg tanúként Götzl bíró és tanácsa. A német Alkotmányvédelem (értsd: titkosszolgálat) ott is jó sokat bénázott, mellékvágányokon parkolt jó ideig; cserében ült politikus is a vádlottak padján, tartományi NPD (neonáci) képviselő és a türingiai Heimatschutz (paramilitáris polgárőrség) több tagja.
Álltunk hát a büfében műanyag poharas gépi kávéval a kézben, balos, liberális, konzervatív német kollégákkal és megemlítettem, hogy egy nyugat-magyarországi holdkóros nyilas brigád rendszeresen tart katonai kiképzést nem csak magyar, de külföldi eszmetársaknak is, köztük németeknek, hallottak-e róla? Összefacsarodtak az arcok, értetlenség, pár másodpercnyi kellemetlen szünet. A posztkommunista Die Linkéhez köthető Rosa Luxemburg Alapítvány embere szólalt meg először: ööö, végül is, khm, hááát, esetleg. Pedig tudhatták volna a német kollégák: 2009. szeptember 12-én a berlini Junge Welt című lapban jelent meg cikk a bőnyi tréningről, a Győrköshöz kötődő hungarista Vándorsólyom természetjáró egyesület által kifejlesztett kiképzőtáborról, ahol németek is treníroztak. A legális NPD ifjúsági szervezetének egy 22 éves tagja, bizonyos Thomas Baumann vezette el a Junge Weltet Győrkösékhez. Baumann ez idő tájt egyébként csőbombagyártással foglalatoskodott.
„A Nemzeti Arcvonal a hajdani gyöngyöspatai Véderőtől eltérően nem szereti a hajcihőt, a csoport által szervezett paramilitáris táborok mintaként szolgáltak a legtöbb szélsőjobboldali társaság számára” – ez áll az Athena Intézet riportjában Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportjáról. A helybéliek szkinhedtábornak hívták a magánbirtokot a bőnyi erdőben, ahol 2009. júliusban német neonácik is gyakorlatoztak. A házirend szerint a tábor területére „buzik, zsidók és cigányok nem léphettek be”. Az ügy évekkel ezelőtt témát adott a politikának is, az Országgyűlés 2009. május 12-i ülésén Gulyás József (SZDSZ) napirend előtt szólalt fel. „A nyíltan neonáci, Nemzeti Arcvonal nevet viselő szervezet arról értekezik, hogy a legtettrekészebb hazafiak, vagyis a szélsőséges, radikális jobboldali szervezetekhez kötődő személyek beépültek a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség testületeibe. Lódításként is kezelhetnénk – bár ilyesmivel nem illik viccelni –, ha nem ismernénk a TMRSZ, azaz a Tettre Kész Rendőrök szakszervezetének tevékenységét. (…) A tettre kész magyar rendőrök szakszervezete több mint 5200 tagot számlál, a szakszervezeti tagok száma több mint a teljes rendőri állomány egytizede (…) a szakszervezet főtitkára a Jobbik pártlistáján indul az EP-választásokon, lapjának főszerkesztője zsidók által szított magyar–cigány polgárháborúkról vizionál, honlapjukon a legsötétebb éveket idéző náci mondatok olvashatók.” Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában a roma-sorozatgyilkosságok tanulságaira hivatkozik, mondván: „elemezni, kivizsgálni kell, hogy mi történt a Nemzetbiztonsági Hivatalnál”. A felszólalás után majd fél év telik el – ez már a romagyilkossági ügy négy gyanúsítottjának lefogása után történt – amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője közölte, hogy adatgyűjtésbe kezdtek, de nem indult még nyomozás.
Újabb fél év és kiderül az MNA és a romagyilkosságok közötti kapcsolat, és ebben a titkosszolgálatok szerepe igazán megért volna egy tényfeltárást. A romagyilkosságok negyedrendű gyanúsítottja, mára elítéltje, Csontos István a Katonai Biztonsági Hivatal volt biztonsági kapcsolata (besúgója) így vallott a Nemzeti Nyomozó Iroda kihallgatótisztjének 2010. március 17-én: „Én egyszer mondtam neki (Kiss Árpád elsőrendű elítéltnek – a szerk.), hogy ismerek valakit, aki kapcsolatban van Győrkös Istvánnal, erre azt válaszolta, hogy nem kell segítség, neki is van kapcsolata hozzá.”
A Bőny, Budakalász, Budapest, Jászberény, Mosonmagyaróvár, Rád, Sajókeresztúr és Vác nemzeti arcvonalas hálózat titkos fegyverraktárai november 15-i elleni akció legalábbis megkésettnek tűnik. Győrköst a rendszerváltás óta ismerheti az érdeklődő közvélemény, az újdonság az orosz kapcsolatra mutató bizonyosság – az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU tisztjei is gyakorlatoztak az arcvonalasokkal –, illetve a német (és szlovák és osztrák) szélsőségesekkel való együttműködés. A romagyilkosságok – mely a legjelentősebb szélsőjobboldali akciósorozat volt az elmúlt hetven évben – résztvevőinek a gyilkosságok idején nem volt kinyomozott kapcsolata Győrkösékkel, de azt tudjuk, hogy terveztek dunántúli bevetést is és Csontos vallomása szerint keresték a kapcsolatot az MNA-hoz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!