Ma minden hetedik nő valamilyen rákos megbetegedés miatt hal meg, a szív- és érrendszeri problémák után ez a leggyakoribb halálozási ok világszerte. A helyzet ráadásul drasztikusan romlik: a következő 15 évben 60 százalékkal több nő hal meg rákban, mint manapság – azaz 2030-ra évente 5,5 millió hölgyet érinthet.
A meghökkentő adatok az Amerikai Ráktársaság nemzetközi konferenciáján hangzottak el – két héttel ezelőtt. S hogy a súlyos betegség miért sújtja inkább a nőket, mint a férfiakat? Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa szerint azért, mert a négy leggyakoribb ráktípusból (vastag- és végbél-, valamint tüdő-, emlő- és méhnyakrák) az utóbbi kettő szinte csak a nőket érinti – miközben a többi esetében is ugyanannyi a női beteg. A tüdőrákban már csaknem ugyanannyi a két nem aránya, holott 10-20 éve ez tipikusan „férfibetegségnek” számított.
A tendenciákat nézve leginkább Kenya és Pápua Új-Guinea lakosai vannak veszélyben, a jövőben azokon a területeken várható egyre több megbetegedés – és a daganatok miatt bekövetkező elhalálozás.
Ennek fő oka a szegénység.
A fejlődő országokban nincs pénz felvilágosító kampányokra, akadoznak a szűrések, a megelőzés szinte ismeretlen fogalom.
A gyógyítás is gyerekcipőben jár. Ezzel szemben Nyugat-Európában és az USA-ban egyre kevesebb daganatos megbetegedést észlelnek, s bár a tendencia enyhén csökkenő, folyamatosan javulnak a gyógyítási arányok. Az USA-ban a rákbetegek 2/3-a már meggyógyul, erről pontos statisztikák állnak rendelkezésre.
Évtizedek óta jól működik a rákregiszter.
Már Nixon elnök hatékony törvényt és programot hirdetett, amely azóta is sikeresen működik. Ennek lényege a megelőzés, a korai felismerés és a hatékony kezelés. Ezzel szemben Magyarországon csak 1999-ben jött létre a Nemzeti Rákregiszter, a feladatot az Országos Onkológiai Intézet látja el, miközben a hazai adatok mennyiségben és minőségben is jócskán fejlődésre szorulnak. Nincs általános adat arról, hogy mennyi idő telik el a diagnózis megállapítása és a terápia megkezdése között a különböző klinikákon, de az biztos, hogy óriási különbségek vannak az intézmények, onkológiai centrumok között.
A regiszter csupán azt tartalmazza, hogy évente hány új beteget diagnosztizálnak, illetve, hogy közülük hányan halnak meg; miközben azt is tudni kellene, kinél mikor keletkezett a betegség, milyen kezelést és mennyi ideig kapott.
A hiányos és nem nyilvános adatok nem segítik az orvosok és centrumok munkáját. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) ugyan megvannak az egyes kórházak adatai, de a centrumok nem ismerik egymás eredményeit. Mivel nem tudni, mennyire eredményesek az onkológiák, a terápiák mutatóinak közzétételét szorgalmazza a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, Bodoky György professzor. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető főorvosa szerint „azoknak a kórházaknak, amelyek ezt vállalják, egységes, egymással összehasonlítható módon kellene közzétenniük az adataikat. Ez segítené a betegeket a intézményválasztásban, és lehetővé tenné, hogy az osztályok átvegyék egymástól a jó gyakorlatokat, így országosan javulhatna a betegellátás színvonala.
Az összehasonlítható adatok segítenék a centrumok közti versenyt is, ami vélhetően a gyógyulási arányokra is jó hatással lenne. Ennek bevezetése egészségpolitikai döntés kérdése, mi szakmai szervezetként megtettük, amit tehetünk. Persze az is kérdés, hogy a magyar lakosság felkészült-e az ilyen adatokra.”
Behívó szűrésre
A tüdő- és emlőráknál működik a behívásos szűrőrendszer. Erre lenne szükség a vastagbélrák esetében is, amely ötezer ember halálát okozza évente, akik közül négyezer megmenthető lenne, ha szűrővizsgálaton részt vett volna. A vastagbél és a prosztataráknak nagyon rossz a lobbiértéke, pedig szűrésekkel viszonylag jól felismerhetőek.
A mellrákról ugyanakkor gyakrabban beszélünk, mint például a vastagbél- vagy a prosztatarákról. Szinte minden betegszervezet emlővel kapcsolatos, az emlőszűrés fontosságára hívják fel a figyelmet a Lánchídhoz szervezett séták is.
„Most a vastagbélrákszűrésekre koncentrálunk, jó lenne olyan behívós módszer, mint ami a mellrák esetében van, de iszonyú költséggel jár – mondja Bodoky professzor. – Boldog lennék, ha kampányokat tudnánk szervezni, állami közreműködéssel, akár ismert emberek részvételével.” A szűréseken való részvételi arány ma országosan ötven százalék alatti. De a lobbierő itt is döntő: vannak olyan városok, ahol csaknem 80 százalékos a részvétel. A mellrákszűréseken a fővárosban kb. 40 százaléknyian vesznek részt. Vagyis vidéken jobb az arány.
Pajkos Gábor főorvos szerint a rákbetegségek előfordulásának tekintetében Magyarország a 16. helyen áll, tehát nem igaz, hogy a magyarok fátumszerűen hajlamosabbak rákra, de az igaz, hogy társadalmi-gazdasági fejlettségünknél rosszabb az onkológiai statisztikánk. Ennek egyik oka az, hogy az egészségtudatosság terén nagyon le vagyunk maradva. Az USA-ban például a legtöbb híresség kiáll a nyilvánosság elé és büszkén vállalja sikeres küzdelmét a rákkal szemben. Vannak persze extrém esetek is: elég, ha Angelina Jolie történetére gondolunk. Az Oscar-díjas színésznő a melleit operáltatta le, miután kiderült, hajlamosabb a daganatra, a műtéttel pedig csökkentette a rák kialakulásának kockázatát.
Magyarországon évente tízezer új vastagbélmegbetegedést jeleznek, tüdőrákból is nagyjából ennyit, prosztata- és emlőrákból mintegy 8000 újat regisztrálnak. Minden évben egy városnyi ember, 35 ezer felnőtt hal meg valamilyen rákban. Ugyanakkor a betegek fele meggyógyul. Előrelépés, hogy 2017 januárjától 15 hatóanyag – főként melanómát, tüdő- és a vesetumort gyógyítóak – bekerül a normál finanszírozási rendszerbe, ez javítja az azonos hozzáférési lehetőséget is.
Az emlőrákosok száma 2030-ra megkétszereződik a világon: 3,2 millió embernél fordulhat elő évente, tavaly 1,7 milliót diagnosztizáltak. Magyarországon évente 7500–8000 új mellrákos beteget diagnosztizálnak, és csaknem 2000-en bele is halnak a betegségbe. A méhnyakrákos esetek várhatóan 25 százalékkal nőnek, leginkább az alacsonyan és közepesen fejlett országokban – 70 százalékuk védőoltással megelőzhető.
A mellrák a marketingkampányok hatására nagyobb figyelmet kap, mint a többi ráktípus - Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
