Gyilkosok kerülhetnek szabadlábra a DNS-vizsgálatok csúszása miatt – írtuk meg fél éve. Azóta a maximálisan letölthető előzetes letartóztatás végén hazamehettek, és otthon várhatták az ítéletet az ároktői rablógyilkos bandának a tagjai, tegnap pedig az idős emberekre „szakosodott”, kegyetlen bűnözők közül kettő, apa és fia meg is szökött a házi őrizetből.

A 26 éves Rostás Henriket és az 51 éves Rostás Elemért a rendőrség keresi. A házi őrizetet elrendelő bíró nem határozta meg az ellenőrzések gyakoriságát, átlagosan napi 4-5 alkalommal jártak a vádlottak lakásán – mondta lapunknak az ORFK szóvivője. Kovács Viktória szerint a szökés előtti, pénteki napon 7-szer is voltak Rostáséknál, utoljára késő este; a szökés a szombat reggeli első látogatásnál derült ki. A perdöntő DNS-vizsgálatot csak október 21-én végzik el a Fővárosi Törvényszéken – annak ellenére, hogy tavasszal Navracsics Tibor igazságügyi miniszter és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is magyarázkodni kényszerült, és törvénymódosításokra is sor került.

A banda 2008–2009-ben 12 alkalommal támadt rá 70-80 éves emberekre. Megkötözték, ütötték, rúgták áldozataikat, elrabolták értékeiket – olykor csak pár kiló húst. Két idős ember többórás szenvedés után belehalt sérüléseibe. A perben az ügyész a 6 vádlott közül ötre tényleges életfogytiglant kért, a védők ugyanakkor bizonyítottság hiányában jobbára felmentést indítványoztak. A tárgyaláson kiderült, hogy az egyik vádlott információval segítette a rendőrséget – az összekötő azóta már nem rendőr és büntetőeljárás folyik ellene, akárcsak a banda elleni nyomozást vezető Heves megyei bűnügyi osztályvezető és két társa ellen – a vád szerint pénzért intézték el gyanúsítottak szabadlábra helyezését, vagy nyomozásokat szüntettek meg.

Lapunk tavasszal többször is írt arról, hogy ártatlan emberek ülnek előzetesben évekig, és potenciális gyilkosok kerülnek szabadlábra, mert a DNS-vizsgálatok elvégzése torlódik. Az ORFK akkor a VHnak tagadta, hogy csúszások lennének, majd éppen az ároktői banda kiengedése után kiderült: 250 millió forint hiányzik a rendszerből, ez okozza a lemaradást. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnek 2011. május 29-ig kellett volna az ügyben a DNS-vizsgálatot befejeznie. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter utasítására Handó Tünde, az Országos Bírósági (OBH) elnöke május közepén célvizsgálatot rendelt el a büntetőperek gyorsítása érdekében. Ennek nyomán júniusban jogszabály-változtatásokat, a többi között bírósági létszámbővítést és az illetékességi, hatásköri szabályok módosítását kezdeményeztek a soron kívüli, előzetes letartóztatásban lévők ügyében folyó büntetőperek gyorsítása érdekében – ezeket még a nyári szünet előtt elfogadta az Országgyűlés.

„A házi őrizet szabályairól minden esetben az azt elrendelő bíróság hoz döntést, és a szabályok betartását a helyi rendőrségnek kell ellenőriznie. Ha a bíró napi háromszori ellenőrzést rendel el, akkor naponta háromszor, ha egyszerit, akkor naponta egyszer kell meggyőződnie a rendőr járőrnek arról, a házi őrizetes a számára kijelölt helyen tartózkodik-e” – nyilatkozta lapunknak Magyar György. Az ügyvéd szerint, ha valaki megszökik, ha bejelentés, engedély nélkül elhagyja a kijelölt helyét, mehet vissza az előzetesbe. De már az is elég, ha rendőr erre irányuló szándékot észlel, ezt köteles azonnal jelenteni, és a bíróság akkor is dönt, hogy visszakerüljön. „A karpereces, vagy bokapereces folyamatos ellenőrzés hátterét mintegy másfél milliárd forintért dolgozták ki hazánkban, s ha széles körben működne, akkor már nem foglalna le rengeteg rendőrt és nem igényelne sok üzemanyagot a házi őrizetesek ellenőrzése. A program háttere a drága, nem maga az eszköz, a karperec vagy a bokaperec” – jegyezte meg Magyar.

A büntetőeljárás módosítására irányuló legutóbbi törvényjavaslatot éppen pénteken nyújtotta be az igazságügyi miniszter a parlamenthez. A megszavazása esetén január 1-jén életbe lépő módosítás többek között a házi őrizet idején a gyanúsítottra, vádlottra helyezhető mozgásérzékelő alkalmazásának szabályait rögzíti.

Az ároktői banda ügyéhez hasonló történt a „fekete sereg” büntetőperében, amikor a 2007-ben indult elsőfokú per a végéhez közeledett. Magyar Róbert – aki a hatóságok szerint a bandát irányította – már házi őrizetben volt, de az ítélet kihirdetése előtt, a rendőri ellenőrzést kijátszva külföldre szökött. Akkor a rendészeti miniszter rendőri mulasztásról beszélt, a budapesti főkapitány szerint 7 kollégájának a felelősségét kellett vizsgálni a szökés miatt. Magyart tavaly nyáron elfogták Spanyolországban, és még mindig nem született az ügyében ítélet.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!