18 óra, 21 óra és pontban éjfél. Ezt a három időpontot kell megjegyezniük a hazai futballrajongóknak, magyar idő szerint ugyanis ez lesz a napi 3 világbajnoki mérkőzés kezdési ideje. Feltéve, hogy nem érnek célt azok a játékosszervezetek, amelyek azért lobbiznak, kezdődjenek később a meccsek, hiszen az első találkozót még jócskán a déli hőség idején játszanák Brazíliában. A csapatok persze az extrém időjárás mellett az ellenfelekre is készülnek: Hegyi Iván pedig ezúttal az E és F csoport tagjait mutatja be.
Noha Albánia válogatottja – szokás szerint – távol marad a világbajnokságtól, az albánok komolyszerepet játszhatnak Brazíliában, a svájciak keretében ugyanis sorakoznak a szkipetárok (vagy azok leszármazottjai). Behrami, Dzemaili, Mehmedi, Shaqiri, Xhaka: nem biztos, hogy ezeket a neveket hibátlanul ejtik ki az amúgy többnyelvű alpesi ország különböző tájain, Bernben, Genfben, Luganóban…
De lehet, hogy a svájciakat sem ejtik ki a vb-n. Legalábbis az első körben nem, mert az együttesnek reális esélye van a továbbjutásra az E csoportból. Ottmar Hitzfeld szövetségi kapitány vezényletével veretlenül, hét győzelemmel és három döntetlennel zárta a selejtezőket a svájci gárda, s bár a kvalifikációs szakaszban kétségkívül kímélő hatosba került a társaság, a riválisoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a garnitúra nem hasonlítható a labdához: lekezelhetetlen. Az előbbieken túl sokat elárul a világ változásairól az is: a csapatkapitány a török származású Gökhan Inler, a támadó játékosok többsége pedig délszláv – Drmic horvát, Gavranovic és Seferovic bosnyák – gyökerű. A számomra szimpatikus (hegyi) kompánia erőssége, hogy bármely vetélytárssal szemben fel tudja venni a ritmust, ha tempója nem is olyan halálos, mint a Cobra 11-é. A franciáktól többet vár a világ, de ez leginkább a hagyományoknak szól, mert a kékek hallatlanul megszenvedtek ezért a vb-ért. A brazíliai résztvevők közé az utolsó pillanatban, reménytelennek tetsző helyzetből estek be… A pótselejtező összesítésében 0-2-ről fordítottak 3-2-re az ukránok ellen, ráadásul az utóbbi másfél évben csak eggyel több meccset (6) nyertek, mint ahányat elvesztettek (5). Pedig választék, az van: Debuchy, Varane, Evra, Matuidi, Pogba, Valbuena, Ribery, Benzema vagy az ifjú Griezman egyaránt jegyzett vagy éppen klasszis futballista. Ám Didier Deschamps szakvezető együttese eddig sehogyan sem állt össze, azaz meglepetést keltene, ha éremért játszhatna. Szenzáció volna viszont, ha csoportjából nem lépne tovább, már csak azért is, mert Ecuador és Honduras nem tartozik a labdarúgás nagyjai közé. Mindkét válogatottnak kolumbiai szövetségi kapitánya van, sőt Luis Fernando Suarez, a hondurasiak mestere (2003 és 2007 között) az ecuadori nemzeti együttest is irányította. A dél-amerikaiak két talizmánja a 108-szoros válogatott Edison Mendez, valamint az a Caicedo, aki az Egyesült Arab Emírségekben, az Al Jazeera csapatában futballozik. Hondurasi oldalon az angol vonal dominál, Figueroa (Hull), valamint Wilson Palacios (Stoke) a két vezér.
Az F csoport favoritja az argentin válogatott, amely legutóbb 1993-ban nyert felnőtt tornát, de most azt tervezi, hogy megvalósítja álmai álmát: az „ellenség földjén”, Brazíliában hódítja el a világbajnoki címet. Ami a támadójátékot illeti, nagy baj nem lehet; kivéve, ha Messi a vb-n is olyan elgyötörtnek mutatkozik, mint az utóbbi hetekben a Barcelona csapatában. Carlo Ancelotti sokat segített az argentinoknak azzal, hogy felfedezte Di Mariát az irányító szerepkörében, elöl pedig Higuain, Agüero, Palacio egyaránt veszedelmes. Hátul már akad gond, s egyelőre nem tudni, a védelem közepén kiket szerepeltet Alejandro Sabella szakvezető. Demichelis „életveszély”, de Garayn kívül a többiek sincsenek abban a kategóriában, mint a csatárok. Azért Iránnal szemben, amely az ázsiai selejtezők
A csoportjában első lett ugyan, de nemcsak Dél-Koreától, hanem Üzbegisztántól is kikapott (hazai pályán), nagy valószínűséggel nem kell különleges magasságokba emelkedni a győzelemhez. Arra pedig akár fogadni is lehet: könnyebb lesz nyerni, mint a Charlton csapatában futballozó Reza Ghoochanejhad nevét kibetűzni… Van még „angol” – a Fulhamban játszó Dejagah –, de a brazil pályák pázsitja aligha válik perzsa szőnyeggé. Nigéria sem az igazi: szövetségi kapitánya, Stephen Keshi játékos fénykorában a mostaninál kvalitásosabb volt a keret. Ugye, emlékeznek Finidire, Olisehre, Jaj-Jay Okochára, Yekinire vagy a feledhetetlen nevű Siasiára? A főkolompos most a chelsea-s Mikel, de ő sem hasonlítható a virtuóz elődökhöz. Abban sem vagyok biztos, hogy a mai bosnyák labdarúgók összevethetők szakvezetőjükkel, a korábbi cselművész
Safet Susiccsal, viszont az feltehető: a vb-újonc csapatot nehéz lesz legyőzni. A selejtezőkön nyolc győzelemmel, valamint egy-egy döntetlennel és vereséggel jutott túl a szívós és egységes alakulat, melynek bő keretében helyet kapott a ferencvárosi Besic. (Az egyetlen „magyar” vb-jelölt…) De nem ő a kulcsember, hanem Dzeko (Manchester City), Pjanic (AS Roma), Ibisevic (Stuttgart) vagy a kínai légiós Misimovic. A gárdának van esélye, hogy megérje a kieséses szakaszt, sőt talán még azt is továbbjutási etapnak nyilváníthatja. No, nem a végtelenségig…
Már az összes szövetségi kapitány leadta azt a 30 fős bő keretet, amelyből legkésőbb június 2-án kijelölik a világbajnokságra utazó 23 játékosukat. Ezek alapján a tornára várhatóan a Bayern München delegál a legtöbb futballistát: a küszöbön álló szűkítés előtt a bajorok 18 játékosának van esélye utazni Brazíliába (képünkön a horvát Mandzukic, a holland Robben, a francia Ribéry és a brazil Gustavo). A kluboknak a presztízs mellett anyagilag sem mindegy, végül hányan utaznak tőlük a vb-re, ugyanis 2800 dolláros, átszámítva mintegy 600 ezer forintos napidíjat kapnak minden egyes labdarúgójuk után. A négy évvel ezelőtti tornán a Barcelona keresett ezzel a legjobban (kb. 850 ezer dollár), míg a számítások szerint a Bayern markát idén akár 1 millió dollár is ütheti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
