Emlékezetes, hogy tavaly, a csalódást okozó Las Vegas-i birkózó-világbajnokságon mindössze egyetlen versenyzőnk, Lőrincz Viktor (85 kg) harcolta ki az olimpiai részvétel jogát. Szerencsére az elmúlt hetekben rendezett kvalifikációs versenyeken mind a nők, mind a férfiak jól szerepeltek, és nyolc birkózónk helye már biztos a riói repülőgépen. A sportág egyik legjobb kötött fogású birkózója, a 66 kilogrammos olimpiai ezüstérmes Lőrincz Tamás a nagybecskereki európai olimpiai kvalifikációs viadalon szerezte meg a kvótát. A ceglédiek kiválósága a harmadik olimpiájára készül.

 
Lőrincz Tamás

– Lőrincz Viktor a testvére, mindketten ott lesznek az ötkarikás játékokon. Családi hagyomány a birkózás?

– Rokoni körben többen is birkóztak. Én meg eleven és makacs gyerek voltam, és a szüleim ezzel a sporttal akarták levezetni a fölösleges energiámat. Kezdetben tiltakoztam a regula ellen, de hamarosan nem is kellett nógatni, hogy elmenjek az edzésekre. Később pedig Viktor öcsém is jött velem.

– Élete első felnőttvilágversenyén, 19 évesen a moszkvai Európa-bajnokságon jókora meglepetésre aranyérmes lett.

– Akkor még nem várt tőlem senki semmit, az ellenfelek nem ismertek. Mindenki rám akart rontani és pillanatok alatt akartak legyőzni. Reálisan nézve nem tartoztam a felnőttélmezőny elejéhez, tisztában voltam vele, hogy ez egy váratlanul „kicsúszott” aranyérem volt, de fantasztikus élményt jelentett.

– A 2013-as Eb-n viszont már magabiztosan győzött, és megnyerte a magyar birkózósport világversenyeken elért 100. aranyérmét.

– Csak a verseny után tudtam meg, hogy ez volt a 100., ami tetézte az örömet.

– Először 2008-ban, Pekingben vett részt olimpián, ahol a nyolcadik helyen végzett.

– Az a verseny, sajnos, nem úgy alakult, ahogyan szerettem volna. Az utolsó pillanatban kaptam ki a későbbi győztes franciától, így nem jutottam tovább, és ez nagy szívfájdalom volt. Valójában 2009 után kezdtem utolérni magamat, ezután jöttek a világversenyeken az érmek.

– 2012-ben Londonban pedig egy hajszál választotta el az aranytól.

– A döntőben a dél-koreai ellenfelemmel szemben nem sikerült olyan jól a birkózás, mint a megelőző meccseken. Boldog voltam az ezüsttel, de akkor úgy éreztem, hogy soha vissza nem térő alkalmat mulasztottam el.

– Most a kvalifikációs tornán az elődöntőben is volt egy-két forró pillanata.

– Elég kritikus vagyok magammal szemben: elkövettem olyan hibákat, amelyeket fontos helyzetekben nem szoktam. Kapkodtam, talán nagy volt rajtam az izgalom, mert nagyon akartam a kvótát. A döntőben már sokkal higgadtabb birkózással nyertem meg a versenyt.

– Hogyan látja a riói esélyeket?

– A 66 kilogrammban a világ legjobb hat-hét versenyzője már megszerezte a kvótát, és úgy gondolom, öten vagyunk esélyesek a győzelemre. Persze ahhoz, hogy valaki egy olimpián nyerni tudjon, a csúcsformának, a mentális frissességnek és a fizikai erőnek is száz százalékig klappolnia kell.

– A londoni aranyérmes dél-koreai versenyző is ott lesz?

– Igen, de most egy súllyal feljebb indul. Viszont van helyette egy másik fiú, szintén komoly ellenfél. Kemény verseny lesz, de nagyon várom Riót. Az pedig csodálatos érzés, hogy teljesült a közös álom: egy testvérpár küzdhet az olimpián az érmekért.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!