Ez az év igazán sikeres volt az ausztrál színész számára. Először a J. J. Abrams rendezte Star Trekben láthattuk, majd Judd Apatow Ki nevet a végén? című filmjében játszott el egy cseppet sem vicces ausztrált, Adam Sandler és Seth Rogen oldalán. Augusztus közepén mutatják be az idén harmadik filmjét, az Audrey Niffenegger bestselleréből készült romantikus drámát, Az időutazó feleségét. Bár Amerikában is otthon érzi magát, nem hajlandó elköltözni Ausztráliából, mesélte a Moviehole.net ausztrál filmes portálnak.
l Mondhatjuk úgy, hogy ez az év önről szól.
– Hát igen, így alakult. Szerintem sosem gondol arra az ember, hogy alig pár hónap alatt ennyi filmje jelenik meg. Hiszen a Star Trek eredetileg múlt karácsonykor került volna a mozikba. Az időutazó feleségének bemutatójára nem volt pontos időpontunk, de mindannyian úgy hittük, hogy előbb láthatjuk. Szóval, sosem gondoltam volna, hogy ezt a három filmet egymáshoz ennyire közeli időpontokban – hat hónapon belül – fogják bemutatni. De végül is, nem rossz ez így sem, hiszen hasonlóban még sosem volt részem. Az emberek nagyjából tizennyolc havonta találkoznak velem. De most megfizetnek ezért. [nevet]
l Meg volt lepődve, amikor először tudomást szerzett arról, hogy a Ki nevet a végén című filmben számítanak önre? Hiszen nem tartozik a Frat Pack (hollywoodi komikus színészek egy csoportja, többek közt Ben Stiller, Owen Wilson, Will Ferrel, Jack Black, Paul Rudd és Judd Apatow) csapatához, és a világ nagy részén önt nem komikusként ismerik.
– Kellemes meglepetést okozott. Úgy értem, meg is voltam lepve, meg nem is. Egyrészről igen, hiszen hatalmas áldásnak tartottam, hogy lehetőséget kaptam. Azon azonban nem voltam meglepődve, hogy Judd Apatow, a rendező komolyan utána járt a dolgaimnak. Tudtam, hogy ő nagyon jártas a humor műfajában, és jól ismeri a színészek múltját. Tehát az nem lepett meg, hogy utána járt az eddigi munkáimnak. Viszont amikor beszéltünk, már szinte ijesztő volt, hogy mennyi mindent látott tőlem. Előfordult, hogy azt mondtam neki, „erre a jelenetre nem is emlékszem”. Tehát, igazán megtisztelő volt ez tőle. Persze nekem is az egyik kedvenc filmem A 40 éves szűz, és ezt sokszor meg is említettem riportokban... Azt hiszem, Judd legtöbb filmje, akár A 40 éves szűz, akár a Felkoppintva, mind olyan alkotás, amelyet minél többször nézel meg, annál mélyebb mondanivalót találsz benne.
l Önnek jutott eszébe, hogy viccesebbre veheti a figurát, ha ausztrál lesz? Mennyire volt mókás ebben a közegben ausztrált alakítani?
– Úgy gondoltam, hogy ez a szerep alapból is elég őrült, de így még sokkal őrültebbé tehetem. Pedig a karakterem igazából nem is vicces. Az ironikus az, hogy ő az egyetlen nem vicces ember a filmben. Ő nem egy komikus. Csak egy béna pasi és arra gondoltam, hogy ez még őrületesebb lehetne, ha ausztrál lenne.
l A forgatókönyv olvasása közben és a forgatás során felidézte a film önben a korai éveket, melyeket ezen a pályán töltött?
– Igen, határozottan eszembe jutottak a kezdeti évek. Nagyon nosztalgikus volt – amikor a komikusok együtt lógnak, vagy összepróbálnak egy jelenetet – pont az a világ, ahonnan én jöttem, és amelyet annyira ismertem. Emiatt is nagyon örültem annak, hogy Judd megmutatja a dumaszínház színfalak mögötti világát. Nagyon valósághű volt.
l Hiányzik?
– Nem, legalábbis az nem, hogy az ember mindig úton van. Hiányzik a történetmesélés, azt nagyon imádtam. De az már kevésbé, hogy felmenjek egy színpadra, és pár száz idegen előtt fellépjek estéről estére. Az a pár év kiszívott belőlem mindent. Azonban hiányzik az a szabadság, ami ezzel együtt jár. Hiszen ez a szórakoztatás legtisztább formája. Nincs vágás, és senkitől nem kapsz insktrukciókat. Ha azt hiszed valamiről, hogy vicces, felsétálsz a színpadra, és elmondod. Ha nevetnek rajta, akkor működött. Ha nem, akkor az a te sarad. Senki nem mondhatja neked, hogy nem tudod megcsinálni, senki nem próbálja befolyásolni az ötleteidet, tehát, ahogy mondtam, ez az előadás és szórakoztatás legtisztább formája. A színészet pedig nem az, néha sok minden a színész útjában áll.
l Az időutazó felesége egy igazi régimódi, romantikus film. Ön is így látta, amikor aláírta a szerződését?
– Olvastam a könyvet, és szerintem az egyik legszebb szerelmi történet. A szereplők mindent megtesznek, hogy együtt legyenek, de mégsem maradhatnak örökké együtt. Szerintem ez az örök love story, abban az értelemben, hogy a nő és a férfi egy párt alkotnak, mégis van köztük egy akadály, amely az embereket megőrjíti. Egyedi körülmények között játszódó, különleges történet ez. És mindezt Rachel McAdamsszel leforgatni maga volt az álom. Egyszerűen káprázatos nő, csodás színész, és ő maga a Nő. Tehát, egy ilyen filmben együtt dolgozni vele fantasztikus volt. Bizony, nagyon izgatott vagyok a bemutató miatt.
l Most is annyira szenvedélyes, ha színjátszásról van szó, mint a kezdetekben volt?
– Nem, most sokkal inkább az vagyok. Ahogy öregszem, egyre inkább beleszeretek a filmekbe. Imádom a filmkészítés folyamatát és szeretek együtt dolgozni az emberekkel. Amolyan kameraőrült vagyok, imádom a kamerát, és mindent, amit csinálni lehet vele.
Fordította: Kántor Zsána
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!