A kormány a 40 év feletti párokat kizárta a gyerekvállalást ösztönző programjából. Holott világtendencia, hogy a szülési idő kitolódik, ezért az áhított harmadik gyerek sokszor éppen 40 felett érkezne. A döntés tehát nemcsak alkotmányosan aggályos, de a kormány céljaival is ellentétes. Megpróbáltuk megtudni a minisztériumtól, mi indokolja a diszkriminatív korlátozást.
Óriási az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK iránt. Az intézkedés január elsejétől már hatályos, annak ellenére, hogy az igénylési feltételeket a kormány nem dolgozta ki pontosan. Emiatt sok a bizonytalanság. A rendelet bizonyos pontjaival kapcsolatban felmerül az alkotmánysértés gyanúja is: az életkori korlátozás például önkényes megkülönböztetésnek tűnik.
A CSOK az új építésű ingatlan vásárlása esetén jelentős támogatáshoz (tízmillió forintos hozzájáruláshoz és tízmillió forint nagyon kedvező kamatozású forinthitelhez) juttat olyan családokat, amelyekben három gyerek él, illetve, amelyek bevállalják, hogy a következő tíz évben három gyereket vállalnak.
A juttatást igényelhetik a kétgyerekes családok is – ők 2,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak. A gyermektelen párok csak akkor tehetnek ígéretet a három gyerek vállalására, ha házasságban élnek. Az élettársi közösséget akkor ismeri el a kormány a CSOK igénybevételénél, ha már egy gyerek él az adott családban. Más furcsaság is akad a feltételek között: például két év folyamatos biztosítási jogviszonyt kell felmutatni az igénylőnek minimum fél év munkaviszonnyal kiegészítve. Ezzel lényegében elvágták az igénybevétel lehetőségét a szegényebb családoktól. Egyelőre a kedvezményt a közmunkások sem igényelhetik, ahogy arról Rétvári Bence, az EMMI államtitkára beszélt az RTL Klub híradójában. (Ennek a feltételnek a tarthatatlanságát a kormány is érzékelheti, mert a napokban a Hír Tv-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára már azt nyilatkozta, dolgoznak azon, hogy azok ne zárják ki a közmunkásokat.)
Az egyik legfurcsább és alkotmányossági aggályokat is felvető feltétel az életkorhoz kötődik: csak az a pár tehet vállalást gyerekre, ahol az egyikük kevesebb mint negyvenéves. Ez a korlátozás ellentétes azzal a meghirdetett céllal, hogy minél több gyerek szülessen. Világtendencia ugyanis, hogy a fejlett országokban a tanulási időszak meghosszabbodásával a családalapítás időpontja is kitolódik. Ezt a folyamatot erősíti az a törekvés is, hogy a fiatalok jelentős része egzisztenciális biztonságot akar magának teremteni, mielőtt gyereket vállal.. Megkeresésünkre a KSH azt közölte: „a 40 év feletti nők esetében az élveszületések abszolút számát, százalékos megoszlását, valamint az ezer megfelelő korú nőre jutó arányszámát tekintve is emelkedés tapasztalható az elmúlt 15-20 évben. Ez utóbbi, az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések mutatója alapján lehet egyértelműen azt mondani, hogy hazánkban egyre többen vállalnak 40 év felett is gyereket, azon belül is a 40–44 évesek gyermekvállalási gyakorisága nőtt jelentősebb mértékben.”
Vagyis: míg 20-30 évvel ezelőtt ritkaságnak számított, ma már sokkal gyakoribb, hogy egy nő 40 felett szül. Gondolhatnánk, hogy a kormánynak teljesen mindegy, mikor, csak szüljenek, de a szabályozás nem ezt üzeni. Az élethelyzetek különbözőek, érthetetlen, hogy miért diszkriminálja azokat a családokat a kormány, ahol a szülők, mondjuk, 41 évesen vállalnák a harmadik gyereket.
Ez a kérdés nem csak alkotmányjogilag, hanem demográfiai szempontból is fontos: a hetvenes években született generáció tagjai sokan vannak, vagyis éppen hogy motiválni kellene ezt a korosztályt, hogy a kormány által áhított harmadik gyereket bevállalják.
Megkerestük az illetékes minisztériumot, kérdésünkre pedig az Emmi Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága válaszolt:
„Hangsúlyozni kell, hogy meglévő gyermek esetén életkortól függetlenül jár a támogatás, a 40 éves korhatár csak a vállalt gyerekekre vonatkozik. Mivel az új szabályozás enyhít a korábbi feltételeken, és csak az egyik szülő esetében írja elő a 40 év alatti életkort (míg 2016. január 1. előtt ez mindkettejüknél feltétel volt), akár egy 40 éven felüli nő is vállalhat előre gyermeket, ha a férje még nem töltötte be a 40. életévét.”
Ebből a válaszból nem világos, hogy ha egy 40 feletti pár a következő években vállalja harmadik gyermekét, utólag is igényelhetik a CSOK-ot vagy nem. A minisztériumtól kapott szövegből ugyanis az olvasható ki, hogy az életkori korlátozás csak a beígért gyerekek esetére vonatkozik. Próbáltuk ezt a bizonytalanságot tisztázni, de a minisztérium nem válaszolt.
A fenti válasz alapján kijelenthető: ha egy pár férfi tagja fiatalabb, mint 40, akkor a 40 feletti nő is igényelheti a kedvezményt a harmadik gyerek után előre. Túl azon, hogy az ilyen leosztás (a férfi a pár fiatalabb tagja) mennyire gyakori, a szabályozás az alapon tesz különbséget nő és nő között, hogy hány éves a párja. Milyen biológiai és társadalompolitikai indoka van annak, hogy egy 41 éves nő tehet vállalást a harmadik gyerekre, ha a férje 39 éves, de nem tehet, ha a férje egy idős vele? – kérdeztük a minisztériumtól, de erre a kérdésükre sem kaptunk választ.
A lapunk által megkérdezett alkotmányjogász szerint a kor kritérium és a közmunkások kizárása is alkotmányos aggályokat vet fel. A közmunkások kizárása „önkényes és indokolatlan megkülönböztetés, hiszen a közmunka is munkavégzés, biztosítási jogviszonnyal. Tordai Csaba szerint azonban önmagában a biztosítási jogviszonyhoz kötött feltétel és a büntetlen előélet előírása már a jogalkotói mérlegelés hatáskörébe tartozik. „Az állammal szemben a CSOKhoz hasonló kedvezmények esetében annyi az alkotmányos elvárás, hogy ésszerű indok nélkül ne tegyen megkülönböztetést. Ebbe a körbe tartozhat a még meg nem született, csak »bevállalt« gyermekek esetében a házasságban élő párokra való szűkítés, mert nem eleve önkényes kormányzati feltételezés, hogy a házasság stabilitása nagyobb, mint az élettársi viszonyé.
A kormány ráadásul arra is hivatkozhat. hogy az Alaptörvényben is a házasság áll a különböző együttélési formák csúcsán. Más a helyzet a már megszületett gyermekek esetében: ott az állam nem tehet különbséget közöttük azon az alapon, hogy a szülők házasságban élnek vagy sem, de ennek a követelménynek a jogszabály megfelel. Ezek a feltételek közpolitikailag vagy a társadalmi értékválasztás szempontjából megkérdőjelezhetőek lehetnek, de valószínűleg kiállnák az alkotmányosság próbáját” – fejti ki.
Tordai Csaba az életkor kérdését problémásabbnak látja. Ügyvédként azt javasolná, hogy forduljon az a pár Alkotmánybírósághoz, aki csak azért esik el a CSOK-tól, mert túllépték a 40 évet, és orvosilag nincs akadálya a gyerekvállalásuknak. A jogász úgy véli, ez a negyvenes szám csak azért maradt benne a jogszabályban, mert a CSOK elődjének tekinthető lakásvásárlási kedvezményben („szocpol”) is ennyi volt a korhatár. Ez a kritérium a kétezres évek elején ragadt bele a rendszerbe, az akkori társadalmi viszonyokhoz igazodva.
„Érthető, ha az állam a nem teljesíthető elvárásoktól meg akarja óvni a polgárokat. Legitim tehát, ha egy gyerektelen 40 éves esetében nem tekinti reálisnak, ha három gyerek megszülésére vállalást tesz. Ebben van igazság. Azonban miért ne tegyen vállalást egy 42 éves nő, ha már van, mondjuk, két gyereke, hogy vállal egy harmadikat? A jogalkotó az életkortól és a már megszületett gyermekek számától függő, lépcsőzetes megoldással is szabályozná a kérdést, így az életkor szempontjából mentes lenne a rendelet az önkényes megkülönböztetésektől” – mondja.
Lapunknak Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője azt nyilatkozta, hogy annak, akit a CSOK igénylése kapcsán diszkrimináció ér, segítenek Alkotmánybírósághoz fordulni.
Lehet-e pénzen gyereket venni?
Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője szerint a döntéshozók gyakran elfelejtik, hogy a nők általában nem egyedül vállalnak gyermeket. A szülés elhalasztása a pozitív jövőkép hiányáról árulkodik, nem véletlen, hogy a gyermekvállalási korban lévő fiatalok 7-8 százaléka külföldön él. Keveházi Katalin hangsúlyozza, hogy a gyermek vállalása és felnevelése jelentős anyagi megterheléssel jár, ehhez kell a jövedelmi stabilitásra vonatkozó pozitív jövőkép, amelynek alapja nem lehet a közfoglalkoztatás a perspektívája. Ellentmondásosak a kormányzat törekvései, hiszen amennyiben a kormányzat a gyermekekre mint a jövő adófizetőire, s így a gyermekvállalás ösztönzésére társadalmi befektetésként gondol, érthetetlen, hogy miért nem tekinti prioritásnak a gyermek felneveléséhez kapcsolódó egészségügyet és oktatást. „Az egészségügy minősége, az oktatás színvonala folyamatosan romlik, hanyatlik a családsegítő intézményrendszer” – sorolja a gyerekvállalást akadályozó tényezőket, hozzátéve, hogy a kormány a megszületett gyerekekre már nem fókuszál, szűkíti például a továbbtanulás lehetőségeit, ami nem erősíti a pozitív jövőképet. Mégis, a CSOK egy olyan intézkedés lehet, ami szerinte hathat ösztönzően bizonyos csoportokra. Úgy véli, leginkább a biztos munkahellyel rendelkező vidéki középosztálynak jelenthet megoldást a program, vidéken ugyanis olcsóbb az új építésű ingatlan, mint a fővárosban. Összességében azonban a CSOK-ot csupán egy jól kommunikálható intézkedésnek nevezi. „Mivel sokan nem fognak tudni élni vele, nem kerül majd sokba, viszont pozitív üzeneteket lehet segítségével célba juttatni.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!