Riport a déli határról - Fotó: Németh András Péter

Január 9.
„Magyarországot meg
akarjuk védeni a bevándorlóktól,
de egyelőre
a gyász ideje van itt!” –
Orbán Viktor a Kossuth
rádióban, a Charlie Hebdo
elleni terrortámadás
után.

Január 11.
„Nem akarunk tőlünk különböző,
kulturális tulajdonságokkal és
háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget
látni magunk között,
Magyarországot szeretnénk Magyarországként
megtartani” – Orbán
Viktor Párizsban, a terrortámadás
utáni megemlékezésen.

Január 26.
Rogán Antal frakcióvezető a Napi Gazdaságnak
azt nyilatkozza, hogy össze
kell gyűjteni, melyek azok az országok,
ahol nincs politikai üldözés, és
az innen érkezők menedékkérelmét
automatikusan el kell utasítani – a
koszovóiak kapcsán elhangzik a megélhetési
bevándorlók kifejezés.

Február 5.
A Fidesz mezőkövesdi
frakcióülésén Rogán Antal
szerint Orbán Viktor azt
mondta, hogy „nullára kell
szorítani a megélhetési
bevándorlást, és be kell
reteszelni Magyarország
ajtaját”.

Február 10.
Rogán Antal az Európai Uniót bírálja, és kijelenti:
a kormány menekültpolitikája a brüsszelivel ellentétes, az ország „nagyon szigorú
elbánásra készül”. A Keleti pályaudvaron, ellentüntetőkkel
a háta mögött tartott sajtótájékoztatón
közli: „ha a mostani bevándorlási
tendencia folytatódik, akkor az idei évi tervezett
költségvetés sem lesz tartható”.

Április 24.
Orbán Viktor meghirdeti a Nemzeti Konzultációt
a bevándorlásról a Kossuth rádióban.
A tételmondat: „Nem lehetünk olyanok, mint
egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon.”
Még ezen a napon megtekinthetővé
teszik a kérdéssort, ami óriási botrányt okoz.
A kérdőíveket május végéig 8 millió embernek
postázzák.

Június 5.
Utcára kerülnek a
kormány bevándorlásellenes
plakátjai.
Többet már ezen a napon
megrongálnak, a
rendőrség hat embert
állít elő plakátrongálás
miatt.

Június 17.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
bejelenti a kerítést, vagyis azt,
hogy a kormány utasította a belügyminisztert
a teljes magyar–szerb határ
lezárásának előkészítésére. Kiderül: a
175 kilométeres határszakaszt 4 méter
magas kerítéssel zárják le. A műszaki zár
tervezett ára: 22 milliárd forint.

Június 23. 
A magyar kormány közli, hogy felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, és nm fogadja vissza azt a 16 ezer menekültet, Ausztria és Németország küldene, az uniós norma értelmében. Másnap visszakoznak,
két nappal később külön elbírálást jár ki Orbán az EU-nál, így kevesebb terhet kell vállalnunk a közösből.

Július 6. 
Az Országgyűlés kormánypárti
többséggel elfogadja a törvénymódosítást,
ami legalizálja
a határzárat és a menekültügyi
eljárások felgyorsításáról
rendelkezik.

Július 13.
Megkezdődik a
kerítés, vagyis a
határzár építése
Mórahalomnál.

Július 27. 
Kovács Zoltán kormányszóvivő
ismerteti az 1 milliárd
forintba kerülő nemzeti
konzultáció eredményeit.
1 millióan küldték vissza
a kérdőívet. A kormány ezt
sikernek értékeli.

Augusztus 12.
A magyar kormány idegenellenes plakátjai
szeptembertől Afganisztánban és Szíriában
is megjelenhetnek. Így tájékoztatnák a menekülő
embereket, hogy Magyarország kerítést
épített a déli határára, melyen nehéz
átjutni
Nyugat-Európába, és hogy itt amúgy
sem várják őket tárt karokkal.

 

Új jogszabály lép életbe, amely értelmében aki 50 méternél közelebbről szemléli a kerítést, illetve annak építését, azt akár 10 ezer forintra is megbírságolhatják.

Kiderül, az Orbán-kormány újabb szögesdrótzárat épít a tervezett kerítéstől alig egy méterre.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!