Szenzációként tálalt riportot közölt a minap az amerikai New Yorker Magazine: újságírójuk elsőként kapott információkat Oszama bin Laden megölésének titkos részleteiről. A terjedelmes riport alapján mutatjuk be, hogyan történt a kommandósok felkészítése, miként teltek a terroristavezér utolsó órái és mit csinált eközben Obama elnök.
Május 1-jén este 11 órakor két MH-60-as Black Hawk lopakodó helikopter szállt fel a dzsalalabádi légi támaszpontról. Az Afganisztánból útnak induló gépek fedélzetén 23 tengerészgyalogos, egy tolmács és egy belga malinois fajtájú, Kairó nevű kutya volt. Tizenöt perccel később lejjebb ereszkedtek és beléptek a pakisztáni légtérbe.
A mintegy 200 kilométeres utat észrevétlenül tették meg: a pakisztáni radarok rendszerint dél felé pásztázzák a légteret az Indiával 60 éve tartó viszály miatt, és technikailag nem is elég fejlettek ahhoz, hogy észrevegyenek egy továbbfejlesztett Black Hawkot.
A helikopterek Abottabadba tartottak, a pakisztáni nagyvárosba, amelynek a középosztály által lakott részében található ház harmadik emeletén lakott Oszama bin Laden – mindössze egy kilométerre Pakisztán leghíresebb katonai akadémiájától.
A csapat parancsnoka, akit nevezzünk Jamesnek, a Navy Seals (a tengerészgyalogság) sivatagi egyenruháját viselte, M4-es gépkarabély lógott a hátán. Zsebében ott lapult az udvar térképe és a házban élő személyek részletes leírása. A helikopteren ülő többi katona is kipróbált kommandós volt: Afganisztánban, Irakban, Jemenben és Kelet-Afrikában is szolgáltak. Közülük legalább hárman részt vettek abban az akcióban, melynek során kiszabadították egy hajó kapitányát a szomáliai kalózok fogságából. Tapasztalataikat kudarcok is gazdagították: az ő alakulatuk kísérelt meg mentőakciót egy Kelet-Afganisztánban elrabolt skót önkéntes munkás kiszabadítására. Az akció során a célszemély és fogvatartói is meghaltak. Három bajtársuknak akkor azonnal távozniuk kellett a tengerészgyalogság 6-os számú elitcsapatából. A többiek most csendben ültek a helikopteren.
A DevGrunak hívott elitalakulat Abottabadba tartó csapatát négy másik, Navy Seals-esekkel teli MH-47-es helikopter is biztosította: kettő Pakisztán területén, egy kihalt völgyben várakozott járó rotorral, hogy szükség esetén üzemanyag- vagy lőszerutánpótlást nyújthasson a Black Hawkok legénységének. Másik két helikopter pedig a határon várta, hogyha igazán komoly probléma adódik, bevessék őket.
Közben lassan megtelt a Fehér Ház különlegesen kialakított szituációs szobája. Nagy volt a tét, az elnök, Barack Obama még 2008-ban jelentette ki: „meg fogjuk ölni Bin Ladent. Ennek kell lennie a legfontosabb nemzetbiztonsági feladatnak”. Először 2010 nyarán kapott híreket arról, hogy felfedeztek egy pakisztáni városban egy házat, melynek harmadik emeletén lakik egy férfi, aki soha nem jön ki az épületből, és a szemetet sem szállíttatják el soha a fallal körülvett udvarról. Az akció előkészítését 2010 végén döntötte el az elnök, de csak idén márciusban határozta el, hogy a hadműveletet a pakisztáni hatóságok tudta nélkül fogják végrehajtani: nem találta elég megbízhatónak a szövetségeseit.
A Navy Seals-katonák kiképzése április 10-én kezdődött meg. A nevadai sivatagban Bin Laden házának és udvarának pontos mását építették fel: nyolc egymást követő éjjel gyakorolták, miként fognak majd a sötétben leereszkedni a Black Hawkokkal.
A terv szerint a „helo one” kódnevű helikopter ér először az udvar fölé, és a leeresztett két kötélen az első 12 katona mászik le. A második Black Hawkból, a „helo two”-ból az udvar északkeleti végében kiszáll négy katona, a tolmács és a kutya, majd a gép a ház felett áll meg, ahol a parancsnok, James és hat másik katona ereszkedik le a tetőre. Április 26-án indult el a csapat Bagdadba: ezzel elkezdődött a Neptunusz lándzsája kódnevű művelet.
Május 1-jén a Fehér Ház alkalmazottai az elnök minden programját lemondták, a szituációs szobában kiépítették a video-összeköttetést a CIA főhadiszállásával és Afganisztánnal, ahol a különleges alakulatok főparancsnoka, William McRaven követte az eseményeket. Leon Panetta, a CIA főnöke délután négy felé jelentette, hogy a helikopterek Abottabadba érnek hamarosan. Obama csak innentől akarta látni az eseményeket. A szituációs szobába Joe Biden alelnökkel és Hillary Clinton külügyminiszterrel érkezett.
Mikor a helikopter ereszkedni kezdett, az udvar magas falai között megrekedt meleg levegő olyan aerodinamikai helyzetet teremtett, amelyet a pilóta csak nagyobb magasságban tudott volna kivédeni. Hogy mentse a menthetőt, az udvar nyugati része felé vette az irányt, ahol az állatok óljai voltak. Lefelé irányította gép orrát, majd 45 fokos szögben a falnak dőlve sikerült letennie a gépet. Tehenek, malacok és csirkék szaladtak mindenfelé. Kollégája nehézkes landolása miatt a „helo two” pilótája úgy döntött, hogy az eredeti terv helyett a kapun kívül száll le. Néhány másodperccel a landolás után a „helo one” legénysége egymás után kiugrott a helikopterből. Átrohantak az udvaron, majd C-4-es robbanóanyaggal betörték az ólakat az udvartól elválasztó kaput.
Három katona előrement, hogy átvizsgálja a vendégházat, míg a másik kilenc egy újabb kaput robbantott fel. Abu Ahmed al-Kuvaiti, Bin Laden futára észrevette őket, és rohanni kezdett a vendégházba, hogy figyelmeztesse feleségét és gyermekeit a veszélyre. Nem ért oda. Az udvaron egy férfi tűnt fel AK-47-essel a kezében. A ravaszt már nem tudta meghúzni, az amerikai katonák agyonlőtték őt is.
A kapunál Ahmed, a tolmács vigyázott pakisztáni rendőrnek öltözve. Ő, Kairó kutya és négy másik katona felügyelte, míg a parancsnok hat emberével bejut az udvarra. Az első negyed órában semmi nem történt, a szomszédok nem reagáltak a helikopter és a robbantások zajára. Aztán jött néhány kíváncsi pakisztáni, akiket Ahmed pastu nyelven felszólított arra, menjenek haza, mert katonai akció folyik. Ezalatt Jamesnek és csapatának sikerült az első és a második falon is áttörniük, majd csatlakoztak a „helo one” legénységéhez a ház földszintjén.
Elkezdték átfésülni a szobákat. Hárman elindultak felfelé a lépcsőn, ahonnan Bin Laden 23 éves fia, Khalid nézett ki, majd Kalasnyikovjával a katonákra lőtt. Legalább ketten visszatüzeltek, és megölték Khalidot. Átléptek Khalid holttestén, majd felrobbantották azt a vasrácsot, amelyik a harmadik emeletre vezető lépcsőt zárta le.
Az emeletre érve, a speciális, éjjellátó szemüvegeik segítségével konstatálták, hogy a csak néhány méterre lévő hálószobában van mozgás. Kinyitották az ajtót, Oszama két felesége megpróbálta feltartóztatni őket. Az egyiküket vádlin lőtte az első katona, majd rájuk vetette magát, nehogy felrobbantsák őket, ha az öngyilkosok robbanóanyag-mellényét viselnék. A második Navy Seals-es is belépett, M4-esének infravörös célzóját a fegyvertelen Bin Ladenre emelte. Soha nem volt kérdés, hogy elfogják vagy lelőjék-e a terroristavezért. 9 évvel, 7 hónappal és 20 nappal a szeptember 11-i terrortámadás után egy 5,56 mm-es lövedékkel mellbe, majd egy másodikkal fejbe lőtte a Navy Seals egyik katonája Oszama bin Ladent. „Isten és a haza nevében – Geronimo, Geronimo, Geronimo” – mondta a rádióba a megbeszélt jelszót, majd hozzátette: „Geronimo E. K. I. A.” – enemy killed in action, azaz az ellenséget megöltük az akcióban. A Fehér Házban Obama összeszorította a száját. Csak annyit mormogott maga elég: „Elkaptuk”.
Nicholas Schmidle, a New Yorkerben megjelent cikk szerzője, felkapott közel-keleti riporter ma az Egyesült Államokban. Írását több kritika is érte a publikálás óta. Felróják neki, hogy állítólag magas rangú tengerésztiszt apja, az amerikai számítógépes támadások elleni védelem hivatalának parancsnokhelyettese révén jutott információkhoz. Schmidle-t azzal is vádolják, hogy egy korábbi cikkében azt írta, urdu nyelvtudásának köszönhetően értette meg a pastuk társalgását. Tény, hogy az urdu a hindi nyelv arabos változata, míg a pastu az indoiráni nyelvcsaládba tartozik, mégis elképzelhető, hogy azalatt a két év alatt, míg Schmidle Pakisztánban volt ösztöndíjas, ragadt rá egy kis pastu is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
