Törlesztések és kilakoltatások. – Hatvanezer embernek ugrik meg a havi törlesztőrészlete – ez körülbelül a fele annak a 120 ezer devizahitelesnek, aki azt kérte, hogy mesterségesen tartsák alacsonyan havi „fizetnivalóját”. Az ok annyi, hogy lejárt az 5 éves árfolyamgát. Többségük 6-8 ezer forinttal kénytelen többet kiizzadni, de egyesek 10 ezres plusszal is számolhatnak. Utóbbiakat fenyegeti leginkább annak veszélye, hogy mivel már nem tudnak fizetni, elárverezik az ingatlanjukat, őket pedig kilakoltatják.

 
Illusztráció - Üveges Zsolt felvétele

Számosan utcára kerülhetnek, miután február végén lejárt a kilakoltatási moratórium, júliusban pedig több tízezer egykori devizahitelesnek nőtt meg jelentősen a törlesztőrészlete. Lejárt ugyanis az adósoknak átmeneti segítséget jelentő árfolyamgát 5 éves időtartama.

Ez most első körben 60 ezer embert, ősztől pedig újabb 60 ezer adóst érint. Ők azok, a döntően svájci frankban eladósodott ügyfelek, akik annak idején, 2012-ben beléptek az árfolyamgátba, aminek az volt a lényege, hogy az aktuálisnál jóval alacsonyabb „váltási szinten” fagyasztották be a devizahiteleket.

Ám ami évekig könnyebbséget jelentett, az most nehézséget okoz: a rögzített és a piaci árfolyam közötti különbség nem tűnt el, hanem egy gyűjtőszámlán halmozódott. (A különbözet kamatrészét fele-fele arányban lenyelte az állam és a bank, csak a tőkerész halmozódott.)

Most ezt a felgyűlt összeget kell elkezdeni törleszteni – a meglévő hitellel együtt. A törvény szerint a havi részletek legfeljebb 15 százalékkal nőhetnek emiatt. Egy 60 ezer forintos törlesztőrészlet havonta így maximum 9 ezer forinttal súlyosbodhat, ám sokaknak, akik eddig is teljesítőképességük határán törlesztettek, már ez a közel tízezer forintos pluszteher is vállalhatatlanul sok.

Még rosszabb a helyzet azoknál, akik életbiztosítással vagy lakástakarékkal kombinált lakáshitellel rendelkeznek.

Náluk jelentős mértékben nőhetnek az árfolyamgát lezárulta után a törlesztőrészletek, jelezte Gergely Péter, a Bank-Ráció.hu hitelszakértője. Ugyanis ezek speciális konstrukciók. Egyrészt az árfolyamváltozás miatti elszállást az életbiztosítás vagy a lakástakarék hozama sem tudta enyhíteni. Másrészt a felvett tőkét a jóval alacsonyabb biztosítási összeggel csökkenti havonta a hiteles, a törlesztőrészlettel a kamatot fizeti vissza. Következésképpen ezeknél a konstrukcióknál a tőketartozásuk csak keveset apadt, így az árfolyamgát megszűnésével még rosszabbul járnak – mondta kérdésünkre a hitelszakértő. Hogy mennyire rosszul lehet járni egy ilyen konstrukcióval, azt Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke egy konkrét példával érzékeltette: egy 95 ezer forintos kiadás simán a többszörösére izmosodhatott (lásd keretes írásunkat).

A szakértő szerint ezek már kifizethetetlen összegek, így arra számít, hogy nőni fog kilakoltatások, végrehajtási eljárások száma. Tavaly a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 3474 kilakoltatás történt, ez ezerrel több, mint egy évvel korábban – a magyarázat az lehet, hogy az elmúlt években törvények és moratóriumok óvták a devizahiteleseket az utcára kerüléstől, ám tavaly márciusban megszűnt ez a jogi védelem.

És bizony sokaknak az sem jelent segítséget, hogy az árfolyamgát megszűnésével elvileg csak 15 százalékkal nőhetnének a törlesztőrészletek, mert ennek a korlátnak az a feltétele, hogy ha többel emelkednének, akkor meghosszabbítják a futamidőt – csakhogy lesznek, akiknél már nincs hova hosszabbítani, így muszáj lesz nagyobbat emelni 15 százaléknál.

Korábban ugyanis az egyre emelkedő devizaárfolyamok miatt sokan már átstrukturálták a hitelüket oly módon, hogy inkább kitolták a futamidőt, csak ne kelljen a havi törlesztőrészletekben többet fizetniük. Viszont szabály szerint a futamidő legfeljebb az adós 75 éves koráig tolható ki.

Gergely Péter a legnagyobb problémát nem is a 15 százalék körüli törlesztőrészlet-emelkedésekben látja, hanem abban, hogy akinek még hosszú idő, több mint 10 év van hátra a hiteléből, nem lehet biztos benne, hogy a jelenleg alacsony jegybanki alapkamat ez idő alatt nem emelkedik jelentősen – márpedig ez a banki kamatok, így a törlesztőrészletek növekedését is magukkal hozza. A szakember ezért azt ajánlja, hogy aki teheti, hasonlítsa össze a bankok kínálatait, és próbálja meg a jobb ajánlatot nyújtó pénzintézethez átvinni a hitelét, így könnyen lehet, hogy még a törlesztőrészlet-emelkedést is részben vagy akár egészben „meg tudja spórolni”.

Továbbá azt ajánlja mindenkinek, hogy lehetőleg fix kamatozású hitelre cserélje meglévő kölcsönét, így az említett esetleges alapkamat-változás kedvezőtlen hatásait is ki tudja küszöbölni.

Ha egy ügyfélnek 75 ezer forintos havi törlesztője volt, ehhez jött még a havi 20 ezer forintos lakástakarékpénztári befizetés (előbbi a kamatot, utóbbi a tőkét hivatott csökkenteni), akkor amikor lejárt a lakástakarék-pénztára, a kamatfizetés mellett belépett a tőketörlesztés is, így rögtön több mint duplájára, 194 ezer forintra nőtt a havi fizetnivaló, majd az árfolyamgát lejárta után, mivel bankja nem volt hajlandó meghosszabbítani a futamidőt, a részlet 243 ezer forintra nőtt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!