Törlesztések és kilakoltatások. – Hatvanezer embernek ugrik meg a havi törlesztőrészlete – ez körülbelül a fele annak a 120 ezer devizahitelesnek, aki azt kérte, hogy mesterségesen tartsák alacsonyan havi „fizetnivalóját”. Az ok annyi, hogy lejárt az 5 éves árfolyamgát. Többségük 6-8 ezer forinttal kénytelen többet kiizzadni, de egyesek 10 ezres plusszal is számolhatnak. Utóbbiakat fenyegeti leginkább annak veszélye, hogy mivel már nem tudnak fizetni, elárverezik az ingatlanjukat, őket pedig kilakoltatják.
Számosan utcára kerülhetnek, miután február végén lejárt a kilakoltatási moratórium, júliusban pedig több tízezer egykori devizahitelesnek nőtt meg jelentősen a törlesztőrészlete. Lejárt ugyanis az adósoknak átmeneti segítséget jelentő árfolyamgát 5 éves időtartama.
Ez most első körben 60 ezer embert, ősztől pedig újabb 60 ezer adóst érint. Ők azok, a döntően svájci frankban eladósodott ügyfelek, akik annak idején, 2012-ben beléptek az árfolyamgátba, aminek az volt a lényege, hogy az aktuálisnál jóval alacsonyabb „váltási szinten” fagyasztották be a devizahiteleket.
Ám ami évekig könnyebbséget jelentett, az most nehézséget okoz: a rögzített és a piaci árfolyam közötti különbség nem tűnt el, hanem egy gyűjtőszámlán halmozódott. (A különbözet kamatrészét fele-fele arányban lenyelte az állam és a bank, csak a tőkerész halmozódott.)
Most ezt a felgyűlt összeget kell elkezdeni törleszteni – a meglévő hitellel együtt. A törvény szerint a havi részletek legfeljebb 15 százalékkal nőhetnek emiatt. Egy 60 ezer forintos törlesztőrészlet havonta így maximum 9 ezer forinttal súlyosbodhat, ám sokaknak, akik eddig is teljesítőképességük határán törlesztettek, már ez a közel tízezer forintos pluszteher is vállalhatatlanul sok.
Még rosszabb a helyzet azoknál, akik életbiztosítással vagy lakástakarékkal kombinált lakáshitellel rendelkeznek.
Náluk jelentős mértékben nőhetnek az árfolyamgát lezárulta után a törlesztőrészletek, jelezte Gergely Péter, a Bank-Ráció.hu hitelszakértője. Ugyanis ezek speciális konstrukciók. Egyrészt az árfolyamváltozás miatti elszállást az életbiztosítás vagy a lakástakarék hozama sem tudta enyhíteni. Másrészt a felvett tőkét a jóval alacsonyabb biztosítási összeggel csökkenti havonta a hiteles, a törlesztőrészlettel a kamatot fizeti vissza. Következésképpen ezeknél a konstrukcióknál a tőketartozásuk csak keveset apadt, így az árfolyamgát megszűnésével még rosszabbul járnak – mondta kérdésünkre a hitelszakértő. Hogy mennyire rosszul lehet járni egy ilyen konstrukcióval, azt Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke egy konkrét példával érzékeltette: egy 95 ezer forintos kiadás simán a többszörösére izmosodhatott (lásd keretes írásunkat).
A szakértő szerint ezek már kifizethetetlen összegek, így arra számít, hogy nőni fog kilakoltatások, végrehajtási eljárások száma. Tavaly a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 3474 kilakoltatás történt, ez ezerrel több, mint egy évvel korábban – a magyarázat az lehet, hogy az elmúlt években törvények és moratóriumok óvták a devizahiteleseket az utcára kerüléstől, ám tavaly márciusban megszűnt ez a jogi védelem.
És bizony sokaknak az sem jelent segítséget, hogy az árfolyamgát megszűnésével elvileg csak 15 százalékkal nőhetnének a törlesztőrészletek, mert ennek a korlátnak az a feltétele, hogy ha többel emelkednének, akkor meghosszabbítják a futamidőt – csakhogy lesznek, akiknél már nincs hova hosszabbítani, így muszáj lesz nagyobbat emelni 15 százaléknál.
Korábban ugyanis az egyre emelkedő devizaárfolyamok miatt sokan már átstrukturálták a hitelüket oly módon, hogy inkább kitolták a futamidőt, csak ne kelljen a havi törlesztőrészletekben többet fizetniük. Viszont szabály szerint a futamidő legfeljebb az adós 75 éves koráig tolható ki.
Gergely Péter a legnagyobb problémát nem is a 15 százalék körüli törlesztőrészlet-emelkedésekben látja, hanem abban, hogy akinek még hosszú idő, több mint 10 év van hátra a hiteléből, nem lehet biztos benne, hogy a jelenleg alacsony jegybanki alapkamat ez idő alatt nem emelkedik jelentősen – márpedig ez a banki kamatok, így a törlesztőrészletek növekedését is magukkal hozza. A szakember ezért azt ajánlja, hogy aki teheti, hasonlítsa össze a bankok kínálatait, és próbálja meg a jobb ajánlatot nyújtó pénzintézethez átvinni a hitelét, így könnyen lehet, hogy még a törlesztőrészlet-emelkedést is részben vagy akár egészben „meg tudja spórolni”.
Továbbá azt ajánlja mindenkinek, hogy lehetőleg fix kamatozású hitelre cserélje meglévő kölcsönét, így az említett esetleges alapkamat-változás kedvezőtlen hatásait is ki tudja küszöbölni.
Ha egy ügyfélnek 75 ezer forintos havi törlesztője volt, ehhez jött még a havi 20 ezer forintos lakástakarékpénztári befizetés (előbbi a kamatot, utóbbi a tőkét hivatott csökkenteni), akkor amikor lejárt a lakástakarék-pénztára, a kamatfizetés mellett belépett a tőketörlesztés is, így rögtön több mint duplájára, 194 ezer forintra nőtt a havi fizetnivaló, majd az árfolyamgát lejárta után, mivel bankja nem volt hajlandó meghosszabbítani a futamidőt, a részlet 243 ezer forintra nőtt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!