„Nem fogjuk ütni a lengyeleket” – jelentette ki a maga keresetlen modorában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a holland uniós elnökséget megnyitó sajtótájékoztatón. Mióta a szélsőségesen konzervatív Jog és Igazságosság pártja hatalmas vereséget mért az elmúlt nyolc évben kormányzó Polgári Platformra, a 2010-es magyarországi „fülkeforradalom” vívmányaira kísértetiesen hasonlító intézkedések egész sorozatát kezdték el végrehajtani.
Például a közintézmények és állami vállalatok vezetőit lecserélték pártkatonákra, a közmédiát állami felügyelet alá vonták, és az Alkotmánybíróságba is a saját embereiket ültették. Ráadásul olyan módon alakították át a testület működésének szabályait, hogy éppen annyi bíró vétózhatja meg a döntéseket, mint amennyi új tag érkezett. Bár Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és a nemzetközi sajtó is javasolta, hogy a lengyel jogállamiság megőrzése érdekében alkalmazni kellene az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárást, amely az emberi jogok tartós és rendszerszintű megsértése esetén akár az európai uniós tagságától is megfoszthat egy államot, de nagy valószínűséggel ebben a kérdésben is a magyar példa kerekedik majd felül: az EU semmit nem fog annak érdekében tenni, hogy a kormányt meggátolja abban, hogy a saját szája íze szerint értelmezze a demokráciát.
Az EU-t hidegen hagyja
Úgy tűnik, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete kutatójának, Vincent Pertusot-nak a szavaival meg is találták a tétlenséghez szükséges ideológiát, ugyanis a politológus szerint Brüsszelnek jobban meg kellene értenie a kelet-európai helyzetet. „Attól, hogy ezek az országok EU-tagok lettek, még nem jelenti azt, hogy megváltozott az identitásuk. Konzervatívok abban, hogy megerősítik a pozícióikat, és abban is, ahogy a bevándorlást kezelik” – fejtette ki a Politico hírportálnak adott interjújában.
Igazán figyelemre méltó, hogy a németek hallgatnak a kérdésben. Bizonyos vélemények szerint Berlin nem akarja megrontani a virágzó gazdasági kapcsolatokat.
Már a holland elnökség sajtótájékoztatója előtt is arról beszéltek a brüsszeli diplomaták, hogy szankciók helyett csak tárgyalások lesznek, Mark Rutte holland kormányfő és Jean-Claude Juncker nyilatkozatai ezt egyértelművé tették.
A Bizottság elnöke határozottan kizárta annak a lehetőségét, hogy eljárást indítsanak Lengyelország ellen. „Ne dramatizáljuk túl a helyzetet. Ez fontos kérdés, de konstruktív kapcsolataink vannak” – mondta. Hasonlóképpen, bár a hollandok korábban még fogadkoztak, hogy elnökségük során élesen kiállnak majd a jogállamiságot sértő intézkedések ellen, a lendület mostanra úgy tűnik, megtört. A miniszterelnök kifejtette, megvárják, míg a Bizottságban jövő szerdán megvitatják a kérdést, és csak utána lépnek. De igazából azt remélik, hogy január 18-án Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök Brüsszelbe látogasson, és finoman elsimíthassák az ellentéteket.
A lengyel ellenzék vezéralakjaként pozicionálja magát Ryszard Petru, a Modern Párt elnöke. A tavaly májusban alakult párt az októberi parlamenti választásokon mindössze 29 helyet szerzett a 460 fős Szejmben, míg a korábban kormányzó Polgári Platform 138-at. Mostanra viszont már a közvélemény-kutatásokban a Jog és Igazságosság után a második legnépszerűbb politikai formáció. A közgazdász végzettségű Petru eredetileg a Polgári Platform tagja volt, de a piaci reformok hiánya miatt mélyen csalódott bennük. Saját pártja élén most európai szellemiség jegyében szervezi a tízezres tüntetéseket a kormány ellen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!