BIRODALOM vs. KÖZTÁRSASÁG - Összeállításunk a várva várt bemutató előtt

Ismerős viszonyok
Persze mindez csak egy nagy mese. De mint az Tóth Csaba politológus és szociológus, a Republikon Intézet egyik alapítójának és stratégiai igazgatójának szavaiból kiderül, a Csillagok háborújában látható társadalmak nagyon is életszerű világot ábrázolnak. A science-fiction univerzumok politikai rendszereit bemutató könyve a tavaszi könyvfesztiválra jelenik meg az Athenaeum Kiadó gondozásában.

– Mennyire életszerű, vagyis akár a jelenből levezethető társadalmi berendezkedés az, amit a Csillagok háborújában kibontakozó diktatúra és köztársaság példáján láthatunk?
– A filmsorozat nagyon is reális jövőképet mutat, ahogyan az is jól látható, hogy a szereplőket mi motiválja egyik vagy másik társadalmi rendszer fenntartásában. Mert van Palpatine császár, a hatalmát koncentráló diktátor; vannak a demokráciáért harcoló lázadók; vannak ügyeskedők (Han Solo), akik mindenből a hasznot keresik; és vannak olyanok is, akiket csak a túlélés érdekel (például Jabba, a hutt), akár olyan áron, hogy bűnszervezetet működtetnek – vagyis, ahogyan a valós politikai rendszerekben, a Star Warsban is találunk demokratákat és diktatórikus szereplőket is. De éppen ebben rejlik a Csillagok háborúja előnye: reális.

– És mennyire feleltethetők meg a jelenben zajló folyamatokkal? Hogy ne menjünk messzire: Magyarországon jelenleg demokráciavita zajlik; a hatalom szerint az illiberális demokráciáé a jövő, az ellenzék ezt vitatja.
– Óvakodnék attól, hogy túlzott analógiát keressünk. Az tény: a Csillagok háborúja sorozat pontosan rávilágít arra, hogy mi történik akkor, ha valaki túlzottan vágyik a hatalomra, és megmutatja azt is, miért érzi jobban magát a polgár egy működő demokráciában – dacára annak, hogy az elején Palpatine rendszere szimpatikus lehet, a diktatúra hamar kimutatja a foga fehérjét. A történet elmagyarázza, hogyan bomlik fel a köztársaság, s miért alakul ki a birodalmi diktatúra, és ennek jól látható, nyomon követhető jelei vannak.

– Milyen jelekre gondol?
– Van egy jól szervezett, ideológiával és vízióval rendelkező kisebbség, amelyik érvként használja a külső fenyegetést, így folyamatosan koncentrálja hatalmát az egy egyébként többségben lévő, ám megosztott, egymással is vitatkozó szereplőkkel szemben, akik legfeljebb saját kis világuk sorsával törődnek.

– Ha nem tudnám, hogy a Csillagok háborújában kiépülő Palpatine-diktatúráról beszél, még azt gondolnám, hogy a mai Magyarországról…
– Ezért is mondtam azt, hogy óvatosan kell bánni az analógiákkal. Ám a filmből az is jól látszik, hogy a köztársasági berendezkedés évezredekig bevált, Palpatine diktatúrája pedig jó, ha húsz évig állt fent. A Csillagok háborúja ebből a szempontból demokrácia melletti érvrendszert szolgáltat, mert rámutat arra, hogy a sötét erő birodalmát a félelem tartja egyben, miközben ez a világ hosszú távon működésképtelen. Palpatine-t ráadásul – valódi kihívó és ellenfél hiányában – csak az utódlás kérdése érdekli: attól fél, hogy saját embere, Darth Vader a fejére nő, így Luke Skywalkerben próbálja megtalálni utódját – akit viszont nem sikerül átállítani maga mellé. Ezek a toposzok állandóak, a diktatúrák kialakulásának és működésének állandó elemei – így alakult ki és működött például a hitleri Németország is.

– És a nézők tanulnak ezekből a filmekből, nem inkább csak nézik azokat?
– A mesék arra valók, hogy tanuljunk belőlük. Optimista vagyok. A film egyik tanulsága éppen az lehet, hogy bemutatja, milyen jelek vezetnek a demokrácia felszámolásához – hogy azután ezeket a jeleket saját politikai rendszereinkben is felismerjük. De a film nagyon jól rámutat arra, hogy mennyire sérülékeny a demokrácia, különösen akkor, ha felszámolják a működését biztosító rendszer alapjait. És nagy tanulsága az, hogy politikai célokat csak politikai eszközökkel lehet elérni. Vagyis, ha valaki lemond arról, hogy fellépjen a politika arénájában, akkor azt ki fogják szorítani onnan.

Új hősök
Megkérdeztük Barta Zoltánt, a Magyar Star Wars Klub vezetőjét
– A három rövid filmelőzetes alapján továbbra is szkeptikus vagyok – sok más idősebb, az első trilógián fölnőtt rajongóval egyetemben –, hogy vajon tényleg megfelelő választás volt-e J. J. Abrams (Lost, Star Trek – a szerk.) a Star Wars újabb epizódjának rendezői posztjára – osztja meg kételyeit Barta Zoltán, a Magyar Star Wars Klub vezetője. – Egyfelől érthetetlen számomra, hogy miközben ugyanúgy láthatunk rohamosztagosokat, csillagrombolókat, TIE-vadászokat, vörös színű lézerkardokat, mégsem Galaktikus Birodalomnak, hanem Első Rendnek nevezik az ellenséget. De ugyanígy meglepő, hogy nem lett Új Köztársaság, miután a felkelők győzedelmeskedtek, Leia Organa sem egy új államalakulat vezető beosztású tisztviselője, hanem még mindig az egykori Szövetség, a mostani Ellenállás tábornoka. Másfelől a látványvilág is inkább a könyvesképregényes SW-univerzumból merít, nem a korábbi filmek világát viszi tovább. A harmadik problémám a koherencián túl, hogy kevéssé láttam eddig azt a megújhodást, amit ígértek: helyette inkább újra elővették Ralph McQuarrie 40 évvel korábbi vázlatrajzait, concept artjait, nyilván, hogy kedvezzenek a rajongóknak, de én ettől jóval többet várok.
Barta Zoltán fenntartásai ellenére kíváncsi és optimista, és úgy gondolja ezzel az új trilógiával hasonlóan tesz szert újabb rajongókra a SW-univerzum, mint ahogy ez 1999-ben történt a második trilógia esetében. „Az akkori 6–10 éves korosztály számára nem Darth Vader, hanem Darth Maul testesítette meg a főgonoszt, a mostani ifjú generációval sem lesz ez másként, új hőseik lesznek.”
Az ébredő Erő premierjét övező hatalmas hype közepette – lásd a mozik leolvadó szervereit a jegyelőrendelések következtében – decemberben nem lesz alkalmuk a klubtagoknak közösen ünnepelni a filmet, tudtuk meg Zoltántól. Ellenben januárra tervezik, hogy exkluzív vendég meghívásával, a film együttes megnézését követően megvitatják, kinek mi miért tetszett vagy nem tetszett, milyen elvárásokat támasztanak az új trilógia felé.


Tisztelgés a szamurájok előtt
Semmi sem úgy volt az elején, ahogyan végül lett, de ez már csak így szokott lenni az utólag híressé vált alkotásokkal. A Csillagok háborúja eredeti ötleteiről is számos legenda kering, s még az is lehet, hogy mind igaz. Ezeket a legendákat olykor maguk az alkotók írják, máskor a rajongók tesznek hozzá valamit a történethez.  
George Lucas csak egy színes-szagos űroperát szeretett volna készíteni, ami megidézi az 1930-as évek híres képregénysorozatának, Flash Gordon történetét. Nem véletlen, hogy a Csillagok háborúja atyját is eredetileg az animáció érdekelte, és persze az írás. Sokáig írta a történet forgatókönyvét, merthogy menet közben is számtalan irányba futott a történet – ami, nem csak azoknak tűnt elsőre bugyutának, akik azt mondták, ez biztos bukás lesz. Utólag már nagy szerencsének mondható, hogy Luke Skywalker alakja nem transzvesztita, s hogy Leia Organa sem prostituált, de még csak Lando Calrissian sem egy kedves meleg barát, de a fiatal Lucas valami olyasmit szeretett volna, amire felkapják a fejüket az emberek. A rendező-forgatókönyvíró ugyanakkor nem bánta, hogy magára maradt az alkotással, így legalább valóra válthatta elképzeléseit. Talán nem érdektelen megjegyezni azt sem, hogy a kezdeti Csillagok háborúja igazi Disney-filmhangulatot árasztott volna, ami végül másként alakult, olyannyira, hogy az első epizód vetítése után a látványvilág (köszönhetően a Boeing egykori grafikusának) alapjaiban jelölte ki a későbbi tudományos-fantasztikus filmek képi megjelenítését. Mondhatni: forradalmasította az addigi, olykor bizony könnyen leleplezhető sci-fi trükköket is. Egy olyan világot teremtett, amelyben a rohamosztagosoknak arca sincsen, hiszen a sötét erők világában nem számít az egyéniség – szemben a lázadók világával, amely nagyon is emberi, és még arra is figyeltek, a jókat csupa földszínekben ábrázolják, szemben a gonoszság színtelenségével.
De a lényeg, hogy Lucas egyfajta űrbeli Szent Grál-történetet képzelt el magának, ami idővel átalakult a nehezen megmagyarázható Erővé. Az Erővé, ami mindent áthat, s amivel, ha jól gazdálkodunk, teremt, ám ha mégse, abba világok pusztulnak bele. A képregényekhez hasonlóan így vált hős- és mítoszteremtővé a Csillagok háborúja, ahol összecsap a jó és a gonosz.
A tiszta és erkölcsös élet követhető példáját mutatják a jedik, és megbélyegzetté váltak a sithek, az erőt pusztításra használó lovagok. Érdekesség, hogy egy olyan fejlett világban, mint amiben a jedik élnek, miért fénykarddal küzdenek a jó és rosszak egymással. Nem más ez, mint Lucas tisztelgése a szamurájok előtt. A rendező imádta Kurosava Akira filmjeit, amelyeket Japánban jidaigekinek neveztek.


A Halálcsillag robotjai ma már kiporszívózzák a lakást
„A Csillagok háborúja egy űrkörnyezetben játszódó tündérmese. Sok olyan találmány van benne, amely nem megvalósítható úgy, ahogy a filmben szerepel, viszont mind a formatervvel, mind a funkcióval inspirálta a mérnököket” – mondta lapunknak Képes Gábor sci-fi szerző, muzeológus, a Magyar Scifitörténeti Társaság alapító tagja. „Az önműködő robotokhoz kerültünk talán a legközelebb. Akár a háztartásunkban is lehet olyanunk, amilyen a Halálcsillag folyosóján szaladgál, és önmagától kiporszívóz, kikerüli a bútorokat. Már múzeumban is láttam olyan hologramot, mely körbejárhatóan mutatja be egy műtárgy modelljét. Az űrjárművek fejlődése azonban nagyon eltér attól, amit a filmekben láttunk.


Bevételek háborúja

Már a tejesdobozból is Star Wars folyik. Pontosabban tej, csak éppen a termék reklámozza önmagát a Csillagok háborúja logójával – és ezzel a filmet is, persze.

A karácsonyi ajándékokon (hajcsat, játék, kisautó, képregény, csoki), zacskókon, ruhadarabokon már meg sem lepődünk, de talán túlzásnak tűnhet, ha az SW logóval találkozunk a csubakkás samponon, májkrémesdobozon, kukoricakonzerven, müzlin, energia- és üdítőitalokon. Szinte bármilyen termékből kapható már Csillagok háborúja-mintás, arra apellálva, hogy így többet lehet eladni belőlük.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint reklámfelület-értékesítésről van szó ezekben az esetekben, amelyről elvileg a gyártó, illetve a forgalmazó dönt, szerződéses viszony jön létre köztük és a jogdíjtulajdonos között. Amíg nem megtévesztő a címke, illetve nem takarja ki a kötelező tájékoztató szöveget a termék csomagolásán, addig a felügyeletnek nincs dolga az ilyen esetekkel.

A Star Wars logói, egyéb megjelölései, jellegzetes és eredeti alakjai ugyanakkor iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalom alatt állnak. E jogok tulajdonosa világszerte a Disney. Az úgynevezett merchandising, azaz kereskedelmi hasznosítás alá tartozó felhasználás esetén a Disney magyarországi képviselőjével kell felvenni a kapcsolatot, és erre vonatkozó megállapodást kötni. Ennek hiányában jogsértő a Star Wars elemeinek termékeken való feltüntetése, állítja a Magyar Reklámszövetség főtitkára.


AZ ERŐ VELÜK VAN: BÁLINT ORSOLYA, KRAUSZ VIKTÓRIA,
F. TÓTH BENEDEK ÉS RÁCZ I. PÉTER

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!