Könyvtárak titka – A világ legvarázslatosabb polcrendszerei

Decemberben többéves felújítás után újra megnyílt a kutatók és a látogatók előtt a világ legrégebbi könyvtára Egyiptomban.

A Szent Katalinról elnevezett kolostor könyvgyűjteménye már a 6. században is létezett, a szakértők szerint csak a Vatikánban van több ősi kézirat és a kódex az egyiptominál, amely 1000 újabb kori kötet mellett 6000 kézzel írott szöveget őriz. Köztük több mint 2000 görög, 284 latin, 600 arab iratot, grúz, szír, kopt, etióp, szláv, amhara, örmény kéziratok mellett.

Ezek a különleges dokumentumok a témák széles tárházát vonultatják fel, vannak közöttük vallási, történelmi, filozófiai és földrajzi alapművek is – a legrégebbiek még a 4. századból. Ezek közül soknak valódi címe sincsen, csupán a másolójuk nevén különböztetik meg őket. Különösen értékesnek számít az a körülbelül 1000 dokumentum, amely az arab kalligráfia több mint 700 éves fejlődését mutatja meg egészen a 12. századtól kezdve. A legértékesebb a Sínai-félszigeti kódex, amely a Biblia legrégebbi, görög nyelvű változata – tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiánytalanul. A kódexet két évszázaddal korábban még nem tartották akkora becsben, mint manapság: 1844-ben a lipcsei egyetem professzora, Constantin von Tischendorf fedezte fel az eltüzelésre váró papírok között egy szemetesben.

Közel egy évtizeddel később Mózes első könyvéből talált hányódó töredékeket a kolostorban, 1975-ben pedig egy falomlás következtében kerültek elő újabb oldalak a Sínai-félszigeti kódexből.

A Szent Katalin-kolostor könyvtárában sorakozó kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű dokumentumokat sokáig lehetne sorolni, és még ma is tartogat meglepetéseket a hely. Elég csak arra gondolni, hogy a mostani felújítás során véletlenül előkerült egy eddig nem ismert kötet Hippokratésztől.


A Vatikán titkai

Ugyanakkor a világ minden bizonnyal leghíresebb könyvtára a Vatikánban található.

A Szentszék könyvtárát 1475-ben alapították, legkorábbi dokumentumai szintén a 4. századból származnak, és itt találhatóak a kereszténység történetének legfontosabb iratai. A leghíresebb darab a Codex Vaticanus, amely úgyszintén az egyik első, majdnem teljesnek tekinthető Biblia. A könyvtár darabjai szabadon kutathatóak, nem úgy, mint a Vatikáni Titkos Levéltár 150 ezer iratának egy része, amelyek tartalma nagyon izgatja a kutatókat és a laikusokat egyaránt. Sokan úgy gondolják, az ott őrzött titkosított iratokból kiderülhetne például, hogy igaza volt-e Dan Brownnak Jézus és Mária Magdolna házasságát illetően, mások szerint a Megváltó emberi mivoltát bizonyító iratok, illetve az évszázadok során elvégzett ördögűzések dokumentumai találhatóak ott.

Az összeesküvés-elméletek kedvelői mindenesetre biztosak benne, hogy a Vatikán azért őrzi hét lakat alatt a többek között levelezéseket, pápai üzleti könyveket tartalmazó irattárát, mert olyan titkokat rejtenek, amelyek romba dönthetik az egyházat. A becslések szerint a polcok összesen 85 kilométer hosszúságúak, és szinte feldolgozhatatlan mennyiségű irat található rajtuk.

Szintén a vallási tartalmú művei miatt számít az egyik legjelentősebb könyvtárnak az Athosz-hegyi könyvtár, amely Görögországban található. Az Athosz-hegy húsz ortodox kolostor otthona, szent hely, ahol kizárólag 21. évüket betöltött keletikeresztény hitű férfiak élhetnek. Nők (sőt nőnemű állatok) be sem léphetnek az autonóm szerzetesi köztársaság területére.

Könyvtárukban található a legnagyobb görög nyelvű kéziratgyűjtemény, de felbecsülhetetlen értékű ikongyűjteményük is híres.


Egyre csak nőnek

A világ legnagyobb könyvtára viszont az „Újvilágban” található, az USA Kongresszusi Könyvtára Washingtonban összesen 4 épületben terjeszkedik, és hozzávetőleg 150 millió különböző dokumentummal – köztük újságokkal, hangfelvételekkel, mikrofilmekkel, képregényekkel – rendelkezik, de ez a szám mindennap 10 ezerrel növekszik.

Hasonló szerepet tölt be az Egyesült Királyságban a British Library, amelynek gyűjteménye évente 3 millió könyvvel gyarapszik, ami önmagában 9,6 kilométernyi polcot tölt be. Legrégebbi írásos emlékük az időszámításunk előtt 2000-ből származik, van két példányuk az 1450-ben nyomtatott Gutenbergi Bibliából és a Magna Charta Libertatumból. Náluk van Leonardo da Vinci egyik jegyzetfüzete, Händel Messiás című művének eredeti kézirata, és William Tyndale 1534-es angol nyelvre fordított Új Testamentum könyve, amely Boleyn Anna személyes, kézzel írott másolata. Emellett többek között 4 millió térképet, 1 milliónál több lemezt és 185 ezer hangszalagot tárolnak, és hatalmas a bélyeggyűjteményük is.

Szintén az Egyesült Államokban, a Yale Egyetemen belül található Beneicke könyvtárban viszont nem kerülhet fel a polcokra akármi: kizárólag a különlegességeket gyűjtik, a ritka könyvek és kéziratok archiválására szakosodtak. Ha hozzájuk kerül egy új dokumentum, azt azonnal mínusz 36 fokra hűtik három napon keresztül, hogy mindenképpen elpusztuljanak benne az élősködők. Ezek után üvegbe zárják őket, amelyben egy speciális gáz található – ez tűz esetén megvédi a könyveket a megsemmisüléstől. A gyűjteményben számos ősnyomtatvány mellett többek között James Joyce, Charles Dickens, Benjamin Franklin művei találhatóak eredetiben.


Kőben, csonton, teknőspáncélon

A legszebb könyvárak rangsoraiban is rendre előkelő helyen végez a Trinity College bibliotékája, amely a Dublini Egyetem része. Ez egyben Írország legnagyobb könyvtára is, itt őrzik többek között a 8. században készült kellsi kódexet, a korai ír könyvfestészet kiemelkedő remekét, gyűjteményük legrégebbi darabja az időszámításunk előtti 13. századból származik.

A gyönyörű belső terekkel rendelkező épületet folyamatosan bővítik, mert minden Írországban megjelent könyvből el kell helyezni legalább egyet náluk. Természetesen a keleti kultúrának is megvan a maga legfontosabb gyűjteménye, a Kínai Nemzeti Könyvtárban 270 ezer ősi és ritka dokumentumot tárolnak.

Ezenkívül 35 ezer olyan „irat” van a birtokukban a Sang-dinasztia korából (i. e. 17–11. század), amelyeket csontokra és teknősbékapáncélra írtak. Nem beszélve a 27 millió „kötetnyi” ókori konfuciánus iratról, amelyeket kőbe véstek.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!