Orbán Ráhelt és férjét „privátban” is fogadhatták Bahreinben – Tiborcz István az állam pénzén komoly üzleti hálót építhet az arab világban.
- Úgy tűnt, balra és jobbra egyaránt fröccsen a Bahrein-botrány – a történetben Mesterházy Attila barátja
tűnt fel a kormányfő lánya mellett.
- Tényleg sikerült a keleti nyitás: az oligarchák felé rohan Ázsia és Afrika pénze.
Csoportkép az irodából: egy miniszter és munkatársa, egy tiszteletbeli konzul, egy miniszterelnök lánya és veje. Fotóból még nem kerekedett ilyen közéleti ribillió – a fénykép láttán termelni kezdtek az összeesküvéselmélet-gyárak, és a konspirációs teóriák sem a jobb-, sem a baloldalt nem kímélik. A mosolygós pillanat megörökítésének időpontja 2015 szeptembere, helyszíne pedig a bahreini nemzeti olaj- és gázügyi hatóság épülete. A miniszter Abdul Husszain bin Ali Mirza, aki az energiaügyi tárcát vezeti. A tiszteletbeli konzul Garamvölgyi Balázs (jobbról a második), aki 2008 óta segít be e minőségében a magyar államnak és üzletembereknek. (A tiszteletbeli konzulokról lásd keretes írásunkat.) A kormányfői família két tagja pedig Orbán Ráhel és Tiborcz István. És bizony Orbán Viktor lánya és veje a hatóság honlapján publikált hír szerint energiapolitikáról tárgyalt a közel-keleti állam miniszterével – a hírből pedig izmos skandalum kerekedett, hiszen a miniszterelnök családtagjai semmilyen közhivatalt nem viselnek, így nincs joguk szót ejteni az állam ügyeiről. Nem véletlen, hogy Orbán Ráhel keresetlen közleményben bizonygatta, hogy férjével privátban vizitált Bahreinben, és – teszi hozzá az „első lány” – minden más állítás hazugság. A kormányzati kommunikáció pedig lelkesen aláhegedül a kormányfő gyermekének. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például rögvest leszögezte, hogy ő nem is tudott erről a látogatásról, hiszen nem is tudhatott, ugyanis magánúton repültek a fiatalok. Lázár János pedig megpróbálta a humor térfelére átrángatni az esetet, és arról beszélt, hogy a kormány nem foglalkozik magánutakkal, de a miniszterelnökre nézvést azért hízelgő, hogy azt gondolják, ilyen csinos és fiatal felesége van.
(Az első – a magyar visszhangok nyomán egyéves késéssel végül módosított – bahreini beszámoló ugyanis Orbán Ráhelt tévesen Orbán feleségeként azonosította.)
Ám miközben a kormányzat demonstrált könnyedséggel hárítani próbált, az, hogy időközben Bahreinben átírták a beszámolót, megmutatta, hogy a kabinetnek igenis fontos a sztori. Az új verzió szerint a kormányfő családtagjai csak csokiztak az energiaügyi miniszterrel, illetve az ország történetével ismerkedtek – különös tekintettel a gyöngyhalászatra és az olajiparra. Azaz a politikai-gazdasági vizit udvariassági látogatássá szelídült. Az eredeti poszt pedig egy kvázi sablonszöveg volt, amit a hivatal munkatársai tettek ki automatikusan, magyarázta Garamvölgyi.
Nos, feltéve, hogy Orbán Ráhel tartja magát az igazsághoz, akkor a helyzet az, hogy ha a magyar miniszterelnök családtagjai kiruccannak egy másik országba, akkor az ottani egyik legfontosabb tárca vezetője rögvest találkozik velük. Holott egy ilyen beszélgetést hosszan és alaposan szoktak egyeztetni. Így két kézenfekvő magyarázat kínálkozik. Az egyik, hogy a tiszteletbeli konzul elképesztő kapcsolati hálót szőtt, így bármit elintéz seperc alatt. Amikor arról faggattuk Garamvölgyit, hogyha „privát világlátáson” volt Orbán Ráhel és a férje, akkor ő miképp értesült jöttükről, illetve kérték-e segítségét a találka megszervezésében, a tiszteletbeli konzul elzárkózott a válaszadástól, mondván: tényleg magánúton vettek részt a miniszterelnök családtagjai, így őket kell kérdezni.
Ám az a helyzet, hogy így is akad indok, amiért a miniszter simán hajlandó volt leülni civilekkel. Ezt az indokot pedig Tiborcz Istvánnak hívják. A kormányfő veje ugyanis az iszlám/arab világ nagyobb halaival is kapcsolatban van. Az egyik „keleti cápája” a török milliárdos Adnan Polat, akit számos ingatlanügy mögött sejtenek a piac szereplői, többek között úgy érzik, benne van Tiborcz kastélybizniszében is (lásd "Eredeti ingatlanfelhalmozás" című keretes írásunkat), illetve a török üzletember a nemzeti kereskedőházakon keresztül (ezek az amúgy 3 milliárdos veszteséget produkáló Magyar Nemzeti Kereskedőház leányai) számos közel-keleti üzletet bonyolít. Hasonló konstrukcióban dolgozik együtt a magyar külüggyel és Tiborcz Istvánnal több jordán származású üzletember (az egyikük „vitte el” például a Postabank volt székházát), illetve akad egy szaúdi milliárdos is – így gyakorlatilag a bizniszháló az egész Közel-Keletet lefedi. Következésképp Tiborcznak lehetett annyi bizalmi tőkéje, hogy saját jogán „besétált” hitvesével a miniszterhez (akit nyilván nem különösebben zavart, hogy Tiborcz a tőkéjét közpénzek milliárdjaiból halmozta fel).
Megjegyzendő: az arab világnak nemcsak a miniszterelnöki rokonság üzleti mozgása miatt kedves Magyarország. A hírek szerint a térségben aktívan vásárolják a letelepedési kötvényeket (erről lásd "Migránsbiznisz" című keretes írásunkat). Hogy hány kelt el, az üzleti titok.
Például Garamvölgyi Balázs sem tudott számot mondani, amikor azt tudakolta lapunk: Bahreinben, Szaúd-Arábiában, illetve az Egyesült Arab Emirátusokban hányan „váltottak ki” magyar állampolgárságot. Noha több sajtóhíradás szerint – ilyen például a New African írása – a tiszteletbeli konzul promotálja a letelepedési kötvényt. Garamvölgyi szerint mindössze arról van szó, hogy a térségre szakosodott „kötvényárus” cégek ilyenkor megkérik (ahogy a magyar állam is), szolgáljon felvilágosítással a lehetőségek iránt érdeklődőknek (lásd keretes írásunkat). Ám egyes politikai pletykák szerint Garamvölgyi maga is érdekelt lehet vagy lehetett a kötvényértékesítésben, ám ezt a tiszteletbeli konzul határozottan tagadta. (Ahogy azt is cáfolta, hogy ismerné a kötvényértékesítés gyakorlatának két meghatározó alakját, Habony Árpádot, illetve Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnököt.
Garamvölgyi a lapunknak adott telefoninterjújában amúgy is értetlenkedett amiatt, hogy egy magánutazást miért kell ennyire átpolitizálni. Pedig a miniszterelnök családtagjainak dinasztikus szerepzavara mellett azt a Bahreinben készült képet Garamvölgyi személye is érdekessé teszi. Kívülről ugyanis úgy tűnhet: a bahreini tiszteletbeli konzul a hiányzó láncszem egy történethez, ami a 2014-es választási vereség után kezdett el terjedni, és arról szólt, hogy Mesterházy Attila (akkor még pártelnökként) találkozott Habony Árpáddal egy exkluzív budai klubban. Ám a történet hitelességéhez jó lett volna tudni, ki közvetített az MSZP-elnök és Orbán embere között. A pesti folklór egy médiavállalkozóról szólt, most azonban Garamvölgyi neve merült fel. Hiszen a letelepedési kötvényeket értékesítő üzletemberként ismerhette a kötvények eladásához sok szálon kötődő Habonyt. Mesterházynak pedig egyetemi csoporttársa volt és jó barátságot ápol az MSZP volt kormányfőjelöltjével.
Kapcsolatukat Mesterházy is elismerte, Garamvölgyi erről lapunknak annyit mondott, ilyesmiről az ember szerinte nem szokott beszélni. Így aztán homályban marad az is, milyen szerepe volt Garamvölgyinek az MSZP 2010-es kampányában. Mesterházy szerint semmilyen, ám több szocialista forrásunk másként emlékszik. Azt mindenki megerősítette, hogy 2010-ben Garamvölgyi gyakran feltűnt az MSZP-székházban, és többeknek az a benyomása volt, komoly befolyással bír Mesterházyra. Voltak, akik úgy emlékeztek: Mesterházy stratégiai kérdésekben is konzultált Garamvölgyivel, akinek a belső vélekedések szerint komoly szerepe volt a 2010-es MSZP-kampányt segítő amerikai tanácsadó cég kiválasztásában és Magyarországra csábításában. Korábbi és mai szocialista politikusok beszámolói szerint Garamvölgyi volt az összekötő az amerikai tanácsadók és Mesterházy között. Márpedig 2010-ben igazi nagykutyák dolgoztak Mesterházynak, nevezetesen az AKPD nevű tanácsadó cég, amit David Axelrod, Obama egykori kampányguruja épített fel. Garamvölgyi ezzel kapcsolatban azt mondta, az amerikai tanácsadókat nem ő, hanem Mesterházy Attila hozta az MSZP-be.
Garamvölgyi mindenesetre a sikertelen 2010-es választási kampány után eltűnt az MSZP környékéről, ám nevét később is sokan emlegették, mégpedig a letelepedési kötvénybiznisz kapcsán. Több informátorunk is felhívta a figyelmet például arra a tényre, hogy a letelepedési kötvények értékesítésére jogot kapó offshore-cégek közül 2014 szeptemberében, már Mesterházy lemondása után, indoklás nélkül kikerült az az S&Z nevű vállalkozás, amely korábban 16 országban, köztük Bahreinben és az közel-keleti térségben terítette jó pénzért a magyar letelepedési kötvényeket. Garamvölgyi Balázs ezzel kapcsolatos kérdéseinkre azt közölte: a nevezett céget nem ismeri, és arról sincs információja, hogy Bahreinben és más arab országokban összesen hány letelepedési kötvényt sikerült értékesíteni.
És megeshet, hogy Garamvölgyinek igaza van, Orbán Ráhelt és férjét csak szívességből és udvariasságból vitte/kísérte el az olajügyi miniszterhez, és Mesterházy Attilával való kapcsolata is csak a régi barátságból fakadó szívességeken és udvariasságon alapul. Ám ami a történetből egyértelmű, az az, hogy mit is jelent a keleti nyitás. A jelek szerint azt, hogy a miniszterelnök családja és a holdudvar tagjai egy erős kapcsolati hálót szőnek – leginkább adóforintokból – és magánbizniszeket hoznak tető alá.
A tiszteletbeli konzulok többnyire a fogadó ország állampolgárai vagy állandó lakosai, akik tulajdonképpen szívességből, azaz saját költségükön látják el a megbízó állam polgárainak érdekvédelmét, illetve építenek kulturális, gazdasági kapcsolatokat – a „küldő ország” felkérésére. A tiszteletbeli konzulok sok esetben képesek tehermentesíteni, sőt helyettesíteni is a hivatásos konzulokat. Magyarország jelenleg 237 tiszteletbeli konzuli tisztviselőre támaszkodhat a világ 100 országában (46-ban nincs hivatásos külképviselet). A tiszteletbeli konzulok közül 115 Európában szolgál, 60 dolgozik az amerikai kontinensen, Ázsiában 31, Afrikában pedig 25 tevékenykedik, míg Ausztrália és Óceánia kénytelen 6 „civil” diplomatával beérni.
Magánemberek barátsága
Ez egy sok-sok éves barátság, még az egyetemről ismerjük egymást, magyarázta Mesterházy Attila, milyen kapcsolat fűzi Garamvölgyihez. A szocialista politikus szerint a lényeg mit sem változott: magánemberként vannak jóban (például ott vendégeskedtek egymás esküvőjén), így szó sincs arról, hogy a tiszteletbeli konzul bármilyen szerepet játszott volna a 2010-es kampányban. Azt nem tagadja, hogy Garamvölgyi részt vett kampányrendezvényeken, ám szerinte mindössze azért, mert a választási hajrában csak ott tudtak találkozni, amikor a tiszteletbeli konzul hazalátogatott.
Eredeti ingatlanfelhalmozás
Nemrég még csak 30, immár 100 százalékát fel lehet előlegként venni annak a 33 milliárd forintos uniós támogatásnak, amit kastélyfelújításra szán az állam. (Négyzetméterenként 400 ezer forintig lehet a költségeket elszámolni a műemlékekre, a nem műemléki épületek építésére 320, átalakítására pedig 220 ezret.) Egyelőre állami kézben lévő kastélyokról szól a program, de a hírek szerint ez változik, és magánszemélyek is állami pénzből renoválhatnak. Többek között a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozik a 200 millióért magánkézbe kerülő turai Schossbergerkastély, a bodajki Hochburg–Lamberg-kastély, a Városligeti fasorban található Spitz-villa, illetve megvette – de már túl is adott rajta – a Postabank József nádor téri székházát (archív képünkön).
Migránsbiznisz
Több mint 80 milliárdos hasznot produkáltak a letelepedési kötvényeket áruló, Habony Árpádhoz és Rogán Antalhoz köthető cégek (amiket a tulajdonosok rejtése okán offshore-paradicsomokban jegyeztek be). Eddig több mint tízezer gazdasági bevándorló szerzett tartózkodási engedélyt Magyarországon, miután a család letelepedési állampapírt vásárolt. (A legtöbben Kínából, Oroszországból és az arab világból „települnek át” – persze csak papíron.) „Gazdasági magyarnak” lenni nem olcsó mulatság, 2012 és 2014 között 200 ezer eurót (mintegy 77,5 millió forintot) kóstált a letelepedési kötvény, 2015-től pedig már 300 ezer eurót (93 millió forintot) kérnek érte. És persze a cégek nem dolgoznak ingyen, az adminisztráció lebonyolításáért 45–60 ezer eurót (13,9–18,6 millió forintot) számoltak fel. A közvetítő cég kedvezményesen veszi az állampapírt, így kötvényenként 74–89 ezer eurót (23–27 millió forintot) keres. Azt, hogy kik árulhatják a papírokat szerte a világban, a parlament gazdasági bizottsága dönti el, a grémiumot Rogán Antal irányította, amíg 2015-ben miniszterelnöki kabinetfőnök nem lett. A kiválasztási eljárás nem volt túl bonyolult, az egyik cég vezetője arról beszélt: mindössze egy e-mail cím volt megadva, ahova beküldte a jelentkezését. Jelenleg négy cég van a piacon, három mögött sejlik fel Rogán és Habony.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
