Az elmúlt 20 évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya.
Mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát vagy véglegesen kivándorol. 2010 óta a rövid és hosszú távú munkavállalás szándéka drámaian nő, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan. 2012 elején a felnőtt lakosság 13%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 16%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7%-uk kivándorolna. Leginkább a fiatalokra, illetve azokra a társadalmi csoportokra jellemző, amelyek körében magas a fiatalabbak aránya, s ezen túlmenően még a gazdasági-társadalmi helyzetük és jövőjük sem rózsás (munkanélküliek, roma származásúak). Minden második 30 év alatti magyar felnőtt, azaz a 18–29 évesek közel fele gondolkodik így, a Jobbik szavazóinak pedig a harmada tervezi, hogy külföldre költözik. Elsősorban Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a cél.
Mindez nem jelenti persze azt, hogy a terveket automatikusan tett is követi. De a ténylegesen „mozdulók” száma is folyamatosan nő, most már megközelítőleg 200 ezer azoknak is a száma, akik valóban rászánják magukat és keresik a boldogulást külföldön.
Érdekes viszont, hogy az EU felmérései szerint Európában mi magyarok vagyunk a leginkább idegenellenesek. Hazánkban a második legmagasabb azoknak a száma, akik szerint a bevándorlók rosszat tesznek a gazdaságnak, és a legkevesebben gondolják úgy, hogy akár jót is hozhat. Ráadásul számukat erősen „felül is értékeljük”. A Tárki kutatása alapján egy átlagos magyar felnőtt szerint Magyarország lakosságának nagyjából hetede-ötöde roma, illetve 10-12 százalékra becsülik a zsidók és a határon magyarok arányát. A kínai bevándorlók arányát 6 százalékra, az arabok, illetve az afrikaiak arányát pedig 22 százalékra tippelik. Vagyis egy átlagos magyar szerint a többségi társadalom tagjai alig vannak többségben Magyarországon.
Ezzel szemben a valóság: tavaly nagyjából 200 ezer külföldi tartózkodott itt, a menekültek száma pár ezer körül ingadozik az utóbbi években. Ebből 120 ezer más uniós tagállam állampolgára, míg 80 ezren máshonnan érkeztek.
2011-ben a különböző európai országokban tartózkodó, hivatalosan nyilvántartott magyar állampolgárok száma összesen mintegy 148 ezer fő volt - közel 60 ezerrel több, mint 2001-ben. Kétharmaduk a két legjelentősebb célországban, Németországban (50%) és Ausztriában (15%) élt. Ezek az adatok azonban nem tartalmazzák azokat a kivándorlókat, akik időközben megszerezték az adott ország állampolgárságát. A magyarországi születésű népesség száma a legtöbb befogadó ország esetében jóval meghaladja a magyar állampolgárok számát. Ausztria esetében például 2001 és 2009 között az országban tartózkodó magyar állampolgárok száma 13 és 21 ezer között, míg a magyarországi születésű népességé 30 és 36 ezer között mozgott. Svédországban a magyar állampolgárok száma 2011-re megközelítette az 5 ezer főt, ám a Magyarországon születetteké több mint 15 ezer volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!