Bár sokan – többek között az amerikai kormányban is – afféle összeesküvéselmélet-gyanúval tekintenek a világ vezető klímakutatóinak Mayday-kiáltására, a globális felmelegedés ténye és a klímaváltozás emberiséget (nem a Földet!) fenyegető közelsége egyre nyilvánvalóbb. Május 15-én, a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónapon az egész világ összefog, hogy felhívja a figyelmet a most már saját bőrünkön és a hétköznapjainkban is érzékelhető veszélyre.
Másodpercenként egy ember kényszerül elmenekülni otthonából valamilyen időjárási katasztrófa miatt; a gleccserek olvadása gyakorlatilag megállíthatatlan; amióta mérik, az idei volt a legmelegebb tél az Északi-sarkon; kiszáradhat a Föld egynegyede; egyre gyakrabban csapnak le a hurrikánok; a cunamik szigeteket mosnak el a Csendes-óceán déli részén; a part menti városok és a mélyebben fekvő országok súlyos áradásokat élnek át – csak néhány azon következmények közül, melyeket a klímaváltozás rovására írnak a tudósok, de még a járványok terjedését és a most is épp közelgő brutális poloskainváziót is ide sorolják. Számos szervezet – a Greenpeace-től a Világbankon át a Pentagonig – egyetért abban, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni – a Pentagon jelentése szerint még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.
Mit tehetek én, ez olyan probléma, ami nálam sokkal messzebbre mutat – mondja az átlagember, ám az akciónapok éppen arra valók, hogy legalább 24 órára átérezzük a saját felelősségünket is – válaszolta megkeresésünkre Kate Marvel amerikai klíma- és felhőkutató. – Napjában több ezer olyan tevékenységet végzünk, amellyel nagymértékben hozzájárulunk a helyzet drámaiságának fokozásához. Kezdve onnan, hogy utazunk, főzünk, fűtünk vagy épp húst eszünk. A Greenpeace jelentése feketén-fehéren leírja, hogy 2050-re nagyjából a felére kellene csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint fogyasztását a világon, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat. Nem babra megy a játék. 1970 óta elvesztettük a vadon élő állatok felét, miközben megháromszorozódott a Földön a haszonállatok száma. A Föld tüdejeként számon tartott amazonasi őserdők drámai sebességű eltűnéséért főként a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés a felelős. A mezőgazdasági területek 75 százalékán takarmányt termelünk az állatoknak, nem pedig élelmiszernövényeket az embereknek, miközben egymilliárd ember éhezik. Az állattenyésztés emellett ma az összes szárazföld 26 százalékát foglalja el, és felelős a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért. Kétségbe ejtően nincs ez így rendben” – kongatja meg a vészharangot a professzor, aki szerint elképzelhetetlenül sokat ártunk magunknak. A Netfl ix-nézésről, egy kismacskás videó elindításáról vagy egy online cikk megnyitásáról például senkinek nem jut eszébe Magyarország elsivatagosítása, pedig egy nemrégiben közölt tanulmány szerint a Google és a hasonló adatközpontok szerverei az üvegházhatású gázok 2 százalékáért felelősek világszinten. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek gondolt légi közlekedés. Egy másodperc alatt 47 ezer Google-keresés fut le, amely ötszáz kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár – így egy keresés nagyjából 10 gramm szén-dioxid-kibocsátást generál. A kutatók egyöntetű véleménye szerint a Facebook is a jelentős szennyezők közé tartozik. Adatközpontjai és üzleti tevékenysége tavaly közel 800 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásáért feleltek, amely nagyjából 77 ezer amerikai háztartás fogyasztásával egyenlő.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
