Aki pontosan meg tudja határozni a Franciaországot megrázó sárga mellényes tiltakozó mozgalom politikai gyökereit vagy akár csak egységes célokról beszél velük kapcsolatban, az vagy téved, vagy szándékosan félrevezet. Ez utóbbi meg is figyelhető azokban a sajtóorgánumokban, amelyek valamiféle Macron-ellenes forradalomnak kívánják feltüntetni az eseményeket.
Olyan vélemény is megjelent már a Franciaországot megrázó tiltakozó mozgalommal kapcsolatban, hogy a köztársasági államrend ellen lázadnak a polgárok. Hát, nagy esélyt nem adnék a Bourbon-ház restaurálására… Inkább nézzük meg, miről is van szó valójában.
Álom és fikció
A tüntetéshullámot az emelkedő üzemanyag- és energiaárak váltották ki. A benzin és a gázolaj környezetvédelmi adóján is emelt a francia kormány, amivel a gázolaj ára egy év alatt nagyjából 23 százalékot drágult. Ez azt jelenti, hogy literenként átlagosan másfél euróba (kb. 480 forintba) kerül, és az AFP szerint a 2000-es évek eleje óta nem volt ilyen drága. 2019. január 1-jétől a következő ütemben tovább drágulna a környezetvédelmi adó. A gázolaj áfája literenként 6,5 eurócenttel, a benziné pedig 2,9 eurócenttel emelkedik. Ezzel a gázolaj adója utolérné majd a benzinét, ami a Franciaországban különösen elterjedt dízeles autók miatt érint tömegeket.
A kormány azzal érvelt, hogy az üzemanyagokba beépített adóból finanszíroznának környezetvédelmi projekteket, teljesítenék a párizsi klímacélokat, és csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez része annak a tervnek, aminek részeként évtizedeken belül beszüntetnék a benzines és a dízeles autók árusítását.
Nos, ez mostanra álom és fikció: a francia kormány kész teljesen és végleg eltörölni az üzemanyagadót – mondta Édouard Philippe francia kormányfő a nemzetgyűlésben, miután a sárga mellényes mozgalom országszerte folytatta a tüntetéseket. A miniszterelnök egy nappal korábban, kedden még azt jelentette be, hogy eleget téve a sárga mellényes mozgalom legfőbb követelésének, a kormány hat hónapos moratóriumot hirdet az üzemanyag adójára, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és három százalékkal megemeli a minimálbért.
Nő a feszültség
A demonstrációk korántsem zajlottak békésen: a tüntetésekben eddig ketten meghaltak, 552-en megsérültek, közülük 95-en rendőrök. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere 3 és 4 millió euró közé becsülte csak a múlt szombati zavargások által okozott kárt. A párizsi prefektúra szerint a mintegy 3 ezer dühöngő ember 249 helyen gyújtott tüzet Párizs belvárosában, 119 gépjármű, 130 kültéri felszerelés (pad, megállótartozék, lámpa) és hat épület gyulladt ki.
De hát miért ez a hatalmas indulat? Elvben az üzemanyagárak miatt. Ez azonban kétséges: ugyanis a kormányfő bejelentése után is újabb tiltakozást hirdettek a tüntetők e hét szombatjára Párizsba. Minden jel arra mutat, hogy nagy, általános elégedetlenség szabadult el, ami azonban nem példa nélkül álló. Hasonlít kicsit a helyzet a sokkal békésebb, áldozatok és rombolások nélküli romániai korrupcióellenes tüntetésekre: azokat sem pártok vagy szakszervezetek hirdették meg, hívták össze, hanem civilek, és azok is beskatulyázhatatlanok ideológiai szempontból. Amint az utóbbi idők legtöbb spontán állampolgári megmozdulása is az: a társadalmi feszültségek kezdik szétfeszíteni a hagyományos politikai kereteket.
Öntudatra ébrednek
Ez azt is jelenti azonban, hogy nem egy ügy vagy egyfajta gondolkodás követel teret magának. Sőt: a sárga mellényesek esetében is elmondható, hogy többfajta elégedetlenség tört elő, és ezeknek csak egyike a gázolaj árának emelése, szó van már az életszínvonal csökkenéséről, az általános elégedetlenségről a kormányzati politikával, a jövőbeli tervekkel, csatlakoztak a mozgalomhoz szélsőbalról és szélsőjobbról is, például az Action française és a Bastion social nevű ultrajobboldali csoportok hivatalosan is bejelentették, tagjaik részt vettek a zavargásokban.
Itt egyszerre zajlik több megmozdulás, több érdekcsoport demonstrációja: ami azonban megkülönbözteti mindattól, amit Magyarországon tapasztalhatunk, az az, hogy minden tiltakozás az állampolgári öntudat jegyében indult. Ez az, amiben mi komoly hiányt szenvedünk: a bizonyosság, hogy a kormány is, a törvények is értünk vannak, és ha valamelyik nem felel meg nekünk: kicserélhetjük őket másra.
Ezt kéne megtanulni akár a francia, akár az ügyeket szelídebben intéző román tiltakozóktól.
De akármit is írjon a pártsajtó, Párizsban nem Macron-ellenes, és főleg nem köztársaság-ellenes forradalom zajlik. Pusztán demokratikus tiltakozás.
FOTÓK: REMY GABALDA, AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
