A kormány legújabb szabályozása szerint hétfő óta szabálysértés, ha valaki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, vagyis hajléktalan és szem előtt van. A szabályszegőket elzárással is büntethetik, sőt az ingóságaikat is megsemmisíthetik, amiért még csak kárpótlást sem kérhetnek. Bár az ORFK válasza szerint szerda éjfélig országosan csupán 101 helyszíni figyelmeztetést alkalmaztak, és lapzártánkig két konkrét szabálysértési eljárás megindításáról tudunk, a fővárosban a frekventált helyekről látványosan tűnnek el a hajléktalanok és egyre nagyobb a rendőri jelenlét is.
„Tény, hogy az aluljárókban és a forgalmas közlekedési pontokon nincsenek annyian, mint korábban – állítja Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója –, de ez nem azt jelenti, hogy nagy hirtelen megoldást találtak volna a lakhatási nehézségekre. Valószínűleg mozgásban vannak, szétszóródnak és egyenként keresnek maguknak kisebb utcákat, kapualjakat, beugrókat, padokat. Az elmúlt héten szignifikáns változásról nem tudok beszámolni, tehát nem ugrott meg annyira a nálunk kopogtató hajléktalanok száma, mint például akkor szokott, amikor hirtelen mínusz 20 fokra zuhan a hőmérő higanyszála, de a fővárosi menhelyeinket azért közel 100-zal többen vették igénybe, mint október 15-e előtt. Megnyitottuk a lábadozónkat is – ott 5 (tudom, nem nagy szám) nem kórházi ellátást igénylő, de beteg, gyenge embert tudunk ellátni. A törvény ugyanis ugyanúgy sújtja őket is. Teljes ellátást, ápolói szolgálatot biztosítunk számukra. Úgy tudom, hárman már be is költöztek, és ami a legjobb, hogy úgy tűnik, maradnak is. A legtöbben, ha be is mennek a menhelyekre, egy nap után továbbállnak” – meséli Aknai.
Nincs elég hely
Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maa alapítója is úgy látja, hogy mentálisan nagyon mélyen vannak a hajléktalan emberek. Nem azzal kellett volna kezdeni, hogy megtiltják nekik, hogy az utcán tartózkodjanak, hanem azzal, hogy megteremtik a feltételeket a megfelelő ellátó intézmények működtetéséhez. A civil szervezet önkéntesei innovatív módon végeznek segítő munkát: rendezvények után ételt „mentenek” és osztanak ki rászorulóknak, közösen főznek és programokat szerveznek a hajléktalanoknak. Havasi szerint a hajléktalanok közül nagyon sok tartózkodik napközben a szállók, melegedők helyett az utcán, a felszólítások, rendőri intézkedések őket biztosan érintik. „Ha hirtelen mindenki megszállná a napközbeni melegedőket, be se férnének – teszi hozzá már Aknai Zoltán –, hiszen az adott szám, amire kiadják a működési engedélyt, arra vonatkozik, hány embert tud a hely egy nap alatt ellátni. Csak jövés-menésben tud működni egy ilyen intézmény. Képzelje el, mi lenne, ha hirtelen egyszerre akarna 40-50-60 ember megtölteni egy amúgy 35 fős melegedőt. Bezsúfolnák őket, és együtt néznék a plafont?” – érzékelteti a helyzet abszurditását a Menhely Alapítvány igazgatója.
A BBM önkéntesei is a számok miatt aggódnak: legalább 80-100 embert értek el eddig naponta, ennyi embernek sikerült például ingyen ételt adományozni, azonban nem tudni, hogy miképpen találják majd meg a rászorulókat, ha a belvárosban, a frekventált helyeken már nem tartózkodhatnak. „Az biztos, hogy ha a téli időszakból indulunk ki, akkor kijelenthető, hogy a szállásokon nincs mindig elegendő hely – mondja Havasi Zoltán. – Sok hajléktalan pedig attól is fél, hogy ellopják a holmijait, ezért nem megy szállásra. Gyakori ellenérv még, hogy néhány helyen ágyi poloskák tanyáznak a fekvőhelyeken, de olyan prózai oka is van az utcán maradásnak, hogy akár egy évbe is beletelhet, mire egyes jobb átmeneti szállókba bekerülhet valaki.”
A BBM egy közérthető, az új szabályokat tartalmazó kiadványt készített, ezzel próbálja segíteni az utcán élőket. „Mikor kiosztottuk ezeket, volt, aki elsírta magát, hiszen a szállóra nem mer bemenni, az utcán nem maradhat, ott is félnie kell, így teljesen tehetetlen. Más azt mondta, úgysem lesz belőle semmi, de látszott, hogy nagyon bántja a büszkeségét” – fejti ki Havasi.
Az Utcajogász segít
A Város Mindenkié csoport testvérszervezete, az Utcajogász Egyesület egyik jogi szakembere szerint egyelőre a fenyegetések napjait éljük. Bár az elmúlt hetekben rengeteg szórólapot eljuttattak az utcán élőkhöz, melyben arról biztosították őket, hogy lényegében bármilyen ellenük irányuló eljárásban számíthatnak a szakmai segítségükre, egyelőre csak az eddig egyetlen budapesti előállítás miatt kellett hallatni a hangjukat. A 61 éves, öt hónapja az utcán élő hajléktalan nő másfél nap alatt „gyűjtötte be” a négy rendőri figyelmeztetést – csütörtökön, kicsivel dél után vitték be a Gyorskocsi utcába. Kutyája menhelyre került, a holmijait pedig elkobozták. A keddi gödöllői ügy a jogászokat is meglepte, nem számítottak rá, hogy ilyen gyorsan akcióba lendül a rendőrség, de végül is minden rendőrkapitányság egyénileg dönthet, milyen ütemben érvényesíti a jogait. Miután a korábban mérnökként dolgozó, de a lakását elveszítő gödöllői férfit szabálysértési őrizetbe helyezték, bilincsben vitték a Gödöllői Járásbíróságra, mert „hajléktalankodott”. A férfi a közeli parkban akart aludni – egy padon üldögélt, amikor a rendőrök „tetten érték”. Azért nem akart szállóra menni, mert szerinte ott rendszeresen lopnak, verekedések, konfliktusok vannak. A rendőrség 30 napos elzárást kért a hajléktalanra – aki nagyon rossz fizikai állapotban van –, de az eljáró bírósági titkár csak figyelmeztetésben részesítette, ami az Utcajogász szakembere szerint a legenyhébb büntetés. Persze a 20 ezer forintos szabálysértési költséget így is meg kellene fizetnie, viszont mivel az a törvény értelmében nem váltható át szabadságvesztésre, behajtani meg ugye nem tudják rajta, egyelőre ez is amolyan elvi kategória marad.
El a kezekkel a kunyhóktól
Lapunk kereste az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) és a rendőrséget is. Kérdéseinkre a minisztérium azt válaszolta, hogy „a jogszabályváltozás egyszerre szolgálja a közrend és a hajléktalanok védelmét”. Szerintük minden hajléktalannak jut elegendő hely a szállókon, több mint 19 ezer férőhely biztosított. Ugyanakkor, a civil szervezetek becslése szerint, legalább 30 ezren élnek fedél nélkül.
„Nem a büntetés, hanem a segítségnyújtás a cél: a hajléktalanokat az ellátóhelyeken ágy, fűtött szoba, meleg étel, tisztálkodási lehetőség és egészségügyi ellátás várja” – írta az Emmi. Valószínűleg személyesen soha nem látták ezeket a helyeket a törvényalkotók. Merthogy, leszámítva a kisebb civil szervezetek menedékeit, a fűtött szoba sem mindig fűtött, ágyból egy aprócska helyre be van zsúfolva vagy 10, emeletes fekhely, és ahogyan fentebb is hivatkoztunk rá, sokukban ágyi poloskák tanyáznak. A felkínált szolgáltatások is jócskán hagynak kívánnivalót maguk után, így aki teheti vagy eddig legalábbis tehette, inkább a szabadnak gondolt ég alatt vagy maguk ácsolta kunyhókban húzták meg magukat – ez utóbbiban már majdnem emberi körülmények között. Ám az állam, ahogy az Emmi fogalmaz, „segítségnyújtása” őket is elérte: az elmúlt hetekben több száz szórólapot juttattak el hozzájuk is, hogy október 15-ig el kell hagyniuk az otthonaikat. A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász Egyesület szakemberei szerint a szabálysértési törvény vonatkozó része, vagyis az „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” nem hatalmazza fel a hatóságokat a közterületre vagy a nyilvánosság számára megnyitott magánterületekre épített kunyhókban lakó emberek előállítására – és főleg nem hatalmaz fel bárkit arra, hogy egy szabálysértési eljárás keretei között elbontsák, lerombolják ezeknek az embereknek az otthonait. Úgy tudjuk, hogy a kunyhóban élők jogi helyzetének tisztázása címén a héten már őket is elkezdte vegzálni a hatóság – a Város Mindenkié csoport önkéntesei kidolgozott riadólánccal várják, mikor kell ténylegesen lépniük.
FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
