Cikkünk "Hová fogy Magyarország?" című összeállításunkban megjelent háttérinformáció. Az összeállítást Diószegi-Horváth Nóra, Nagy B. György és Szabó Kata készítette.
Hazánkban az egyre szépülő foglalkoztatási statisztikák veszélyes folyamatokat takarnak. A népességvesztés következtében egyre csökken az úgynevezett aktív korúak (15 és 64 év közöttiek) száma – nominálisan és a nyugdíjasok táborához viszonyítva egyaránt. Ennek következtében viszont javulnak a foglalkoztatási mutatók, ugyanis az aktív korúak rétege gyorsabb ütemben vékonyodik, mint ahogy feleslegessé válnak egyes állások (például a feldolgozó-, a szolgáltatóiparban, a mezőgazdaságban). Jelen állás szerint mintegy 6,648 millió magyar van 15 és 64 év közötti korban, közülük 2,228 millió nem dolgozik, 4,42 millió gazdaságilag aktív.
Az, hogy a számsorok 4,07 millió foglalkoztatottról szólnak, senkit ne zavarjon meg, ugyanis rajtuk kívül a regisztrált munkanélkülieket is gazdaságilag aktívnak tekinti a statisztika. Egyszóval a 15 és 64 évesek 60,9 százaléka végez több-kevesebb rendszerességgel (lásd keretes írásunkat) valamilyen munkát.
A kutatások úgy számolnak, hogy ez a mutatószám – az inaktívak arányának csökkenésével – javul majd. Hogy mennyivel, az persze kérdéses: a válasz nagymértékben attól függ, meglódul-e a gazdaság, és milyen ágazatok húzzák (ebben az esetben a feldolgozóipar, illetve a szolgáltatóipar jöhet szóba). Persze életszerűbb a jelenlegi gazdasági környezet továbbélésével számolni – és nem célszerű a közmunkásokat sem beemelni a rendszerbe, ugyanis nem tudni, a közfoglalkoztatás jelenlegi formájában meddig él. Ebben az esetben 2,428 milliós gazdaságilag inaktív bázissal lehet kalkulálni.
Így a prognózisok szerint 2020-ra mintegy 2,37 millió munkaképes korú ember nem dolgozik – ez körülbelül 30-32 százaléka lesz majd az akkori 15–64 éves korosztálynak. (Most ez az arány körülbelül 36 százalék.) Az inaktívak száma legfőképpen a nyugdíjszabályok megváltozása miatt csökken majd – hiszen a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése, illetve a nyugdíjkorhatár emelése akadályozza a nyugdíjrendszerbe való belépést. Nem véletlen, hogy a nemdolgozók között a nyugdíjasok 2010-ben még mintegy 690 ezer fővel képviseltették magukat, 2020-ban viszont ez a kör 300 ezresre apad. Így ellensúlyozza, hogy a nem regisztrált munkanélküliek, a kényszer-háztartásbeliek, illetve az állást nem is keresők száma 600 ezerre kúszhat fel.
Összességében a foglalkoztatottak száma ugyan nem nő érdemben, de a népességfogyásnak köszönhetően arányaiban igenis javul.
A kormány a foglalkoztatottságot tekinti fő mutatószámnak – csakhogy a módszertan szerint már az is foglalkoztatottnak minősül, aki az adatfelvétel hetében legalább heti egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy legalábbis rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság miatt – ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Éppen ezért a valós munkaerőpiaci folyamatok sokkal hitelesebben felrajzolhatóak az „alkalmazásban állók” (értsd: rendszeres napi nyolc óra munka) számával. Nem véletlen, hogy míg foglalkoztatottból 4,07 milliót számolt májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), addig alkalmazásban állóból mindössze 2,73 milliót. Ez alig 10 ezerrel múlja felül a 2010. májusi adatot. Az pedig a hab a statisztikai tortán, hogy a KSH a külföldön dolgozó mintegy 500 ezer magyart is feltünteti a hazai statisztikákban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
