A gyűlölet eltakar

Néhány év múlva tananyaggá válhat a politikai kommunikációval foglalkozó kurzusokon mindaz, ami ezekben a hetekben a kvótanépszavazást megelőző kampányban zajlik.

Az egyetemi tankönyv fejezetének címe talán az lehet majd, hogy „A gyűlölet mint politikai tőke”, a lábjegyzetek között pedig nyilván hivatkoznak majd Arthur J. Finkelstein politikai tanácsadó 2011-es előadására, amelyet tavaly a 444.hu hírportál fedezett fel. A videón az amerikai politikai mágus ismerteti a gyűlöletkampányok hatékonyságát és módszertanát, a gyakorlatot perpillanat élőben követhetjük a fővárostól a legkisebb zsákfaluig. Azok a diákok már tudni fogják azt is, amit mi csak rettegve sejtünk: hogy a felszított gyűlölet nem tartható célon, újabb és újabb tárgyat talál magának. Leválaszt, elszigetel, erősnek érezzük magunkat tőle, de valójában végtelenül legyöngít minket.

Az egyébként zsidó létére antiszemita és meleg létére homofób kampányokat is teljes lelkesedéssel levezénylő Finkelstein, illetve az ő köpönyegéből kibújt Habony Árpád, Orbán Viktor legfőbb tanácsadói bizonyosan rászolgálnak a közpénzből finanszírozott tiszteletdíjukra: a rendszerváltás óta példátlan összhangot teremtett a választók körében a mesterségesen szított idegengyűlölet, amely most minden más kérdést eltakar Magyarországon.

Hogyan lehetett pár hónap alatt végletesen xenofóbbá nevelni egy egész társadalmat? Háború elől menekülő embereket, köztük gyerekeket szörnyetegnek sikerrel beállítani? Csak követni kellett Finkelsteinnek a 2011-es videóban is ismertetett tanácsait.

A tanácsadó egyik alapvetése, hogy az embereket nem érdekli a politika, ennek következtében rendkívül alultájékozottak. Így fölösleges őket az értelem felől „támadni”. Az érzelmeikre kell hatni, és a leghatékonyabb az emberek dühét felhasználni. A nehéz helyzetben lévő, egyre rosszabbul élő, a jövőjüket bizonytalanul szemlélő néptömegek frusztrációjukat előszeretettel formálják egy kiválasztott bűnbakkal szembeni gyűlöletté. A változások és bizonytalanságok – és nyilvánvalóan jogosak azok a kétségek, amelyeket a menekültválság keltett az európaiakban – erőskezű vezetők előretörését hozzák el, akik egyszerű megoldásokat ígérnek a fenyegetettség feloldására.

Finkelstein egy másik alaptézise, hogy az emberek azt választják, akivel azonosulni tudnak. Orbán Viktor pedig remekül tud rájátszani a magyar néplélekre, amelynek fő jellemzője, hogy magunkat kiválasztott népnek látjuk, akiknek más nem diktálhat, és a minket ér csapásokért pedig sosem mi, hanem mások a hibásak. Finkelstein kampányainak kulcsa az ellenségkép kialakítása, amelynek most ideális klímát teremtett a menekültválság. A migránsok elleni harcban újra összeforrt a magyar nép határokon innen és túl – a gyűlölet kovászában. „Hatalmas érzelmi, zsigeri hatása tud lenni az olyan propagandának, amely a saját csoportunk (akar illuzórikus) felsőbbrendűségét és veszélyeztetettséget hirdeti külső csoportokkal szemben. Sok szociálpszichológiai kísérlet bizonyítja, hogy mennyire könnyű ezt az érzést felkelteni és manipulálni. Ennek részben evolúciós okai is lehetnek, hiszen a saját csoporttal való érzelmi identifikációnak, és a külcsoportokkal szembeni ellenérzésnek adaptív funkciója is lehetett, de ezek az érzelmek egyértelműen károsak a mai világban” – magyarázza el a magyar származású Joseph P. Forgas, azaz Forgács József nemzetközileg elismert szociálpszichológus a kampány egyik titkát.

Az utolsó házig elmennek

Az üzenet tehát adott – a migránsoktól meg kell védeni a hazát –, már csak célba kellett juttatni. A legutóbb nyilvánosságra került adatok szerint az elmúlt hónapokban a kormány 10 milliárd forintot költött a migránsellenes kampányra, de ez az összeg sem tűnik soknak ahhoz képest, hogy a legújabb kori magyar történelem során először a legutolsó kis faluban is megjelentek a politikai plakátok és a villanyoszlopokra aggatott lifegő hirdetések. Megerősítette ezt lapunknak például a 317 főt számláló Heves megyei település, Fedémes polgármestere is: nekik is jutott kettő az óriásplakátokból. „Sem a parlamenti, sem az önkormányzati választásoknál nem szokott nálunk nagyobb kampányolás lenni” – mondja. Az üzenetek pedig nem hullottak terméketlen talajra, Válóci István szerint a fedémesiek, bár még nem találkoztak menekültekkel, és jó eséllyel soha nem is fognak, elmennek majd szavazni október elején, és az ikszet jó eséllyel a „nem” rubrikába húzzák.

Nem ennyire biztos a szavazás végkimenetelében településén Dr. Sértő-Radics István, Uszka polgármestere, bár azt ő is elismeri: a kormány nem spórolt a kampányon. Plakátból a kicsit több mint 450 lelkes községbe is jutott, négy-öt darab, főleg a templom környékén.

A település vezetője egyébként éppen a héten kapott egy meghívót a Fidesztől egy vásárosnaményi „fejtágítóra”, ahol a kvótanépszavazásra való mozgósításról lesz szó, a megjelenés pedig erősen ajánlott. „Szerencsés vagyok, mert ellenzéki politikusként ezek a rituálék nem kötelezőek rám nézve” – teszi hozzá.

Ugyanakkor szerinte a fideszes településvezetőkön most nagyon nagy a nyomás, nekik „teljesíteni kell”, minél több nem szavazatot kell produkálniuk. Uszka viszont szerinte befogadó falu, két évvel ezelőtt tavasszal például egy reggel arra ébredtek, hogy a besorozás elől menekülő kárpátaljai menekültek jelentek meg a településen, magyar és ukrán származásúak egyaránt. „Senkinek nem volt kérdés, hogy segítünk nekik” – meséli dr. Sértő-Radics István. A polgármesternek az fáj a leginkább, hogy a kampányra költött pénznek mennyi helye lenne, akár Uszkán, akár a környező településeken, ahol egy júniusi jégverés lyukakat ütött a házak egy részén, és még nem tudni, hogyan állítják helyre a biztosítással nem rendelkező családok otthonait.

Az oszlopokról lelógatott elefántfülszerű hirdetések Hajdú-Bihar megyében is minden településen ott lobognak – erősíti meg Csige Tamás, Hajdúdorog MSZP-s polgármestere. Ami szerinte azért is meglepő, mert a 2010-es kormányváltás után hoztak egy olyan törvényt, mely szerint ezek a hirdetések, (amelyek nagy része az ESMA spanyol–magyar cég közös tulajdonában volt) balesetveszélyesek, ezért nem szabad többé hirdetni ilyen módon. Miután a cég Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe került, érdekes módon újra engedélyezték ezt a fajta plakátolást, ami azokon az apró településeken „segíti ki” a kormányt, ahol nincs, vagy csak alig van óriásplakáthely.

Két-három héttel ezelőtt, amikor az interneten már számtalan alternatív gúnyverzióval lejáratott kék plakátokat a nemzetiszínűek váltották, a falvakban is azonnal megjelentek a munkások, és egyetlen nap alatt lecserélték az összeset.

„Minden eddiginél nagyobb energiákat mozgósítanak. Most már az sem baj, hogy ha valaki az igen szavazat mellett kampányol, csak menjenek el minél többen a voksolásra” – mondja Csige Tamás, aki arra számít, hogy vidéken a részvétel mindennek ellenére a negyven százalékot sem éri majd el. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy lehetnek még meglepetések, ugyanis a településeken megjelentek „Maradjunk kapcsolatban” feliratú aláírásgyűjtő pultokkal. A „listázás” vélhetően a későbbi mozgósítást szolgálja.

Azt minden általunk megkeresett településvezető elismerte, hogy a lakosok körében sikerült félelmet kelteni, és senki nem maradt közömbös a menekültek ügyében. Orbán Viktor azon kijelentése után, hogy Brüsszel a baloldali településeket fogja bevonni a migránsok európai elosztásába, többen megkeresték, hogy ez vajon igaz-e, de a „legtöbben levették, hogy egy hülyeség”. A baloldali települések ijesztgetése után a kormány a cigány kisebbséget próbálta ilyen nemtelen eszközökkel mozgósítani, amikor Kövér László egy fórumon arról beszélt: ha idejönnek, a menekültekre kell majd költeni a nekik járó segélyt.

A riogatás, legyen bármennyire is abszurd, sokaknak bogarat ültet a fejébe ezeken a településeken is. Bár saját településük lakóit mindannyian józan gondolkodású, jó szívű, befogadó embereknek ismerik, de mivel a kormány leginkább az irracionális félelmekre épít, soha nem látott emberekkel riogat, a polgármesterek szerint kétségtelen, hogy bizonyos indulatok fel lettek szítva. A gyűlölet pedig menekültek hiányában egyelőre nem talál magának célt.

„A fegyver gyakorlatilag készen van, innentől ezt bármikor, bárki ellen lehet fordítani, és nem tudni ki lesz a következő célpont” – mondja Sértő-Radics István.

Elszabadult gyűlölet

„Az egy megcélzott kisebbség ellen szított gyűlölet könnyen átcsaphat általános idegenellenességbe – figyelmeztet Forgács József szociálpszichológus.

– A mostani hazug, népbutító kampány végtelenül veszélyes, és bármikor agresszióhoz is vezethet. Számos példa mutatja, hogy az amúgy is marginalizálódott kisebbségek gyakran hajlamosak a még náluk is jobban kiközösített csoportok gyűlöletére. Például a hitleri fasizmus leglelkesebb korai támogatói éppen a társadalmi ranglétra alján álló, kisemmizett lumpen rétegek voltak.”

De nem ez az egyetlen veszélye a gyűlöletkampánynak. „Ezeket az érzéseket, ha már felkorbácsoltak őket, nem könnyű újra lecsillapítani, maradandóak lesznek. Hosszú távon nagyon veszélyes a félelem és gyűlölet ilyen manipulációja. A lélektani következmény még évtizedekig is eltartó tudatmérgezés lehet, amikor egész generációk hamis, manipulált módon látják majd magukat és a helyüket a világban. A magyar nemzeti identitás egyébként is erősen sérült, több kutatás tanulsága szerint jellemző rá a gyanakvás, önsajnálat, áldozatmentalitás és a mások hibáztatása. Sajnos Magyarországon nem először fordul elő, hogy diktatórikus kormányok a nacionalizmus és a gyűlölet manipulálásával próbálják a hatalmat megtartani. Ezért már sok fájdalmas történelmi leckét és vereséget is elszenvedtünk, de úgy látszik, semmit sem tanultunk. Így most éppen megismétlődik a rosszemlékű múlt” – mondja Forgács József és hasonló félelmeket fogalmaz meg az Oktatói Hálózat (OHA) nevű autonóm szerveződés is, amely a héten nyílt levélben fordult minden egyetemi polgárhoz és a nyilvánossághoz.

Úgy gondolják, hogy a gyűlöletkampány eszkalálódása miatt az oktatás alapvető értékei is veszélyben forognak. „Ezért kell megszólalnunk most is, amikor a migránsoknak nevezett, háborús övezetekből menekülő emberek ellen folyó uszítás elképesztő méreteket öltött hazánkban. A menekültellenes kampány a gyűlölködés tüzét élesztgeti az emberekben, és ezzel robbanásveszélyes helyzetet teremt az oktatásban is. A felnövekvő nemzedékek gyűlöletre nevelése aláássa az ország jövőjét” – írják.

Azt is kiemelik, hogy a magyar nép és a magyar nyelv már régen eltűnt volna, ha nem fogadtuk volna be az ide érkezőket. Bár azt elismerik, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei korlátozottak, a legalapvetőbb dolgokat, mint az orvosi segítségnyújtás, az élelem, az ideiglenes hajlék és az emberséges bánásmód, az államnak biztosítania kell. 

„Az egyetem falain belül nem konkrétan a jelenlegi kampány kapcsán jelenik meg az idegenellenesség. Bizonyos hallgatói csoportok részéről már korábban is tapasztalhatóak voltak ilyen jellegű megnyilvánulások. Sokkal nehezebb dolgunk lesz ezek kezelésében, ha ez az ideológia hivatalos propagandaként is megjelenik. Nekünk vigyáznunk kell a hallgatóinkra és az intézmények belső békéjére” – mondja Máté András, az ELTE Logika Tanszékének vezetője, az Oktatói Hálózat képviselője, aki szerint az előadásokat tilos bármilyen politikai igehirdetésre használni. Az oktató szerint a felsőoktatásban már több ezer külföldi diák tanul, akiket érhet atrocitás származásuk, bőrszínük miatt, hiszen a gyűlölet nem válogat egyetemista, külföldi professzor és menekült között.

Nem segít a helyzeten, hogy az ellenvéleménynek lényegében nincs létjogosultsága. Az is finkelsteini praktika, hogy az ellenvéleményt megfogalmazókat elriasztják: aki ma az igen, az érvénytelen szavazat vagy a távolmaradás mellett dönt, az hazaárulónak (keresztényellenesnek, anarchistának stb.) minősül, a szolidaritási szempontokat az egyházak nagy része mindenki számára kilőtte.

Döbbenetes eredménnyel zárult a Heti Válasz múlt heti körkérdése, amelyet vezető egyházi emberekhez intéztek azzal kapcsolatban, hogy hogyan fognak szavazni október 2-án. Szinte kivétel nélkül a „nem” mellett tették le voksukat, a megnyilatkozó katolikusok mindegyike elutasítja a menekültek befogadását szembekerülve ezzel saját vezetőjük, Ferenc pápa állásfoglalásával is.

„Még az sem elképzelhetetlen, hogy a pápát is eléri a gyűlöletkampány. Sajnos a magyar katolicizmus különösen elmaradott, intoleráns, és az államtól függő a nyugati egyházakhoz képest. Megdöbbentő, hogy a magyar keresztény egyházak szinte egyetlen morális, szociális vagy társadalmi ügyben sem merték felemelni a szavukat a kormány hazug propagandájával szemben. Hosszabb távon ez a gyáva és erkölcstelen viselkedés az egyházak morális pozícióját is alááshatja” – villant fel egy újabb következményt a szociálpszichológus. A kvótaellenes kormánypropaganda minden jel szerint sikeres: egy héttel a népszavazás előtt még nem tudhatjuk annak az eredményét, de bármi is lesz az, a gyűlölet már tapintható és jó időre velünk is marad.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!