Morálisan elfogadhatatlan, a gyakorlatban megvalósíthatatlan, a jogrendszerre pedig hihetetlenül veszélyes a hajléktalanság tilalmának beemelése az alaptörvénybe. A Vasárnapi Hírek által megkérdezett szakemberek szerint a tervezett módosítás semmit nem old meg, de arra alkalmas, hogy fölösleges feszültséget generáljon a jövő évi önkormányzati választások előtt.
Az alaptörvény módosítását kezdeményezte a héten Bajkai István újdonsült fideszes parlamenti képviselő (civilben az Orbán család ügyvédje). Javaslata szerint meg kell teremteni a jogi feltételeit annak, hogy a hajléktalanok ne tartózkodhassanak „életvitelszerűen” közterületen, és erre nincs jobb mód, mint a most zajló újabb (immáron hetedik) alaptörvény-módosítás.
A javaslat szerint ezután kényszerrel is melegedőbe, hajléktalanszállóra vihetik majd a rendőrök az utcán élőket. (Bár kiegészítésként hozzáírnák azt is, hogy „a közterület közcélú használatát” védi az állam és a helyi önkormányzat azzal, hogy törekszik valamennyi hajléktalan számára szállást biztosítani.) „Nem állapot, hogy a Kúria akár egy illegálisan emelt sátorszerű építmény elbontásáért is súlyos kártérítésre kötelezze a rendőrséget” – mondta a többi között Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, jelezve, hogy a tervezet voltaképpen az eddigi bírósági gyakorlat kiiktatását szolgálja. A hajléktalanok „kiiktatásának” eddig háromszor futott neki a kormány és a fővárosi önkormányzat, de vagy az Alkotmánybíróság, vagy a Kúria mondta ki, hogy az erre irányuló jogszabályok alkotmányellenesek.
Bajkai István egyébként azzal érvelt, hogy minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely és a munkalehetőség. A főpolgármester pedig sztereotípiának nevezte, hogy az otthontalanok azért nem akarnak szállóra menni, mert őket ott atrocitás érné. Szerinte a Budapesten elérhető 7 és fél ezer férőhely 99 százaléka biztonságos, ezért nem indokolható, hogy bárki is aluljárókban húzza meg magát. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára korábban azt mondta, hogy az éves költségvetésből több mint 9 milliárd forint jut a hajléktalan-ellátásra, aminek nagy része az országosan 9500 szálláshely fenntartására megy el.
„A hajléktalanság kriminalizálása morálisan káros, gyakorlati haszna pedig egyáltalán nincs – mondta lapunknak Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője. – Hajléktalannak lenni nem öröm és nem kiváltság, de ezt megtiltani olyan, mint törvénybe iktatni azt, hogy senki se lehet beteg. Ebből a szempontból a magyar hajléktalanellátó rendszer éppen olyan, mint az egészségügy.” A tucatnyi hajléktalan-ellátó intézményt működtető szervezet vezetője hozzátette: nem igaz a kormányzati propaganda állítása, amely szerint elegendő erőforrás áll az önkormányzatok rendelkezésére ahhoz, hogy minden, a területükön élő hajléktalanról gondoskodni tudjanak. „Egyetlen hajléktalanra körülbelül 1500 forintot szán az állami ellátó rendszer. Mivel becslések szerint nagyjából 30 ezer emberről beszélünk, könnyű kiszámolni, hogy az államtitkár úr által említett 9 milliárd alig több mint a fele a szükséges pénznek” – magyarázta Iványi Gábor, aki szerint ez a lépés csak arra jó, hogy újra egymásnak feszítsen társadalmi csoportokat. „A hajléktalanok ebben a kontextusban voltaképpen migránsok. Csak nem kívülről jönnek, hanem itt élnek velünk.”
Ezt erősítette meg A Város Mindenkié csoport aktivistája, Misetics Bálint is, aki a hvg. hu-nak azt mondta: a hatóságok már most is fel tudnának lépni a közterületen élőkkel szemben, ehhez nincs szükség jogszabálymódosításra. Szerinte ez inkább az önkormányzati választások előtti hecckampány része.
„A hajléktalanságról szóló jogszabály beemelése az alaptörvénybe technikailag járható út, de hihetetlen kockázatokkal jár.” Ezt már Hack Péter alkotmányjogász mondja. Szerinte ez egyrészt egyszerű jogszabállyá degradálja az alkotmányt, másrészt hosszú távon is igen veszélyes. „Az ilyen lépések azt mutatják, hogy a kormány csak kétharmaddal váltható le. Mert hiába nyer valaki választásokat, kétharmad nélkül praktikusan kormányozni sem tud. Ha viszont megszerzi a kétharmadot, kénytelen az alkotmányt a saját képére alakítani, mert hiszen az elődje is ezt tette. Ez nagyon veszélyes tendencia. Az alkotmányt mint az aktuális kormányzaton túlmutató, mindenki által elfogadható normát számolja fel.”
Összesen 30 ezer hajléktalant tartanak nyilván Magyarországon, ebből 10 ezren a fővárosban élnek. Ez a szám valószínűleg ennél jóval magasabb, de csak azokat tartják nyilván, akik valamilyen módon bejelentkeznek az ellátórendszerbe. Egy friss kutatás szerint vidéken évek óta folyamatosan növekszik a hajléktalanok száma, míg Budapesten nagyjából állandó. A hajléktalansággal foglalkozó civil szervezetek szerint a legnagyobb probléma, hogy az ellátásra fordított pénz csak tűzoltásra elég, a kiutat egy átgondolt szociális bérlakásprogram jelentené, de erre egyelőre nincs kormányzati szándék.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
