Kivásárolja a kormány az elégedetleneket, elstartolt a választási korteshadjárat.
- Lehet, hogy nem blöff a béremelés – a kormány úgy gyúrja át a büdzsét, ahogy akarja.
- A számok azt mutatják: képtelenség a beharangozott fizetési szintet tartani: vagy visszavágják az állami járandóságokat, vagy jön az újabb Gyurcsány-szindróma.

 
Ötven százalékkal gyúrja ki az erőszakszervezetek tagjainak bérét a kormány. A tanároknak pár százalékkal kell beérniük. Ha a tudás nem is, legalább az erő a kabinettel van - Fotó: Mohai Blázs, MTI

És a kampány megkezdődött – a választások előtt két évvel. A kormány elkezdte kivásárolni az elégedetleneket, illetve motiválni hatalmának „pilléreit”. Így béremelési ígéret született. Igaz, a bizonyítékra még részben várni kell, ugyanis a megemelt járandóságot több esetben 2017 januárjától folyósítaná az államkincstár.

Hogy miből futja rá, az egyelőre kérdéses.

A hivatalos verzióban a gazdasági növekedés – pontosabban az ennek köszönhetően meghízott költségvetési bevétel – fedezi a béremelést. Csakhogy a magyar gazdaság egyelőre lejtőn gurul: 2016 első negyedévében 0,9 százalékkal produkált kevesebbet, mint 2015 utolsó három hónapjában. Illetve a prognózisok szerint 0,5 százalékkal zsugorodik az áprilistól júniusig tartó időszakban. Igaz, az optimista becslések szerint 2016 egészében 1,8 százalékos növekedés lehet a gazdaságban. Amennyiben ez a jóslat válik igazzá, akkor a költségvetés mintegy 260 milliárd forint többlettel számolhat 2017-ben – ebből pedig ha szűkösen is, de fel lehet tornázni a közszolgák illetményét.

Ráadásul a béremelés akkor is valóra váltható, ha a gazdaság pang vagy épp recesszióba fordul. Ugyanis az Országgyűlés lehetővé tette a kormánynak, hogy egyfajta rendeleti költségvetést menedzseljen. A szisztéma lényege: a sarokszámok érdemben nem változhatnak, ám a büdzsén belül azt rendez át a miniszterelnök, amit akar.

Magyarán a kabinet bármikor leakaszthatja a fizetésfejlesztéshez szükséges 250 milliárdot.

A kérdés sokkal inkább az: miből fedezi hosszú távon. Ugyanis a helyzet úgy áll, hogy amit tenni készül a kormány, az nagyban hasonlít a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt „foganatosított” 100 napos programhoz. Emlékeztetőül: ennek keretében emelték meg mintegy 50 százalékkal a közszolgák bérét – és ezt kiáltotta ki a Fidesz az ősbűnnek, ami szétzilálta a költségvetést, recesszióba fordította a gazdaságot, illetve „elszalajtotta” az államadósságot.


Biztos, hogy jut rá

Mindenesetre az elért cél szentesíti az eszközt – márpedig a béremeléssel sikerrel szavazatmaximálhat a Fidesz. Ugyanis formailag több százezer embert készül megvenni – tartalmilag pedig több milliót, hiszen ha úgy tetszik, a társadalmi békét vásárolja meg. Nem véletlen, hogy nagyon tudatosan választja ki a célcsoportokat.

Első körben a rendvédelmi dolgozók „illetményét” fejlesztik: 2015-ös pénzük 2018-ra, azaz pont a választások évére 50 százalékkal nő majd. A helyi ügyeket intéző apparátust is motiválni kívánja a kormány – szolgálati időtől és végzettségtől függően.

Továbbá a NAV-embereit 5 százalékos többletpénzzel ösztönözné a kabinet, és ennyire számíthatnak az igazságügyi dolgozók is – legyen szó ügyészről vagy épp bírósági fogalmazóról. A kormányzat úgy kalkulál: 32 ezer ember kap többet, összesen 42 milliárd forinttal. A kabinet nagylelkűsége nem véletlen. Egyrészt a kormány most írja át a közigazgatási törvényt, és tovább központosítja a „helyi ügyeket”, illetve gyorsítja az eljárásokat. (Csak egy példa: ha minden papír összejött, és nincs ellenérdekelt fél, akkor úgynevezett sommás eljárás keretében nyolc nap alatt rendez el majd egy ügyet az apparátus.) Azaz, ha úgy tetszik: könnyebb lesz a klientúraépítés – ehhez pedig nyilván nem árt kezessé tenni az ügyet helyben menedzselő közszolgákat.

A rendvédelmisek pénzét pedig már eddig is lelkesen kerekítette felfelé a kabinet – ami nem csoda, hisz Orbán az erő államában hisz, és ez az erő bizony jól jöhet, ha demonstrációkban ölt testet az elégedetlenség...


Pénz számolva, pofa súlyban jó

Arányaiban persze ennyi pénzre nem számíthatnak a pedagógusok, akiknek demonstrációi érdemi, bár átmeneti válságszerűségbe lökte a kormányt. Igaz, a tanároknak nem is a lojalitását kell megvásárolni, csak a „hallgatását”. Így 3,5 százalékkal kapnak majd többet – ez mintegy 40-45 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét.

És bár az emelési szám picinyke, arra épp elegendő, hogy a pedagógusok zöme nyugton legyen: a különböző tiltakozásokban így is legföljebb a tanárok 20-25 százaléka vett részt, ez az arány pedig tovább szelídülhet, hisz egy egzisztenciálisan kiszolgáltatott rétegről van szó. Az egészségügyi helyzet merőben más: nem az összeálló elégedetlenség okoz kárt, hanem az, hogy az orvos- és nővérelvándorlás miatt az ellátórendszer összeomolhat, ami helyrehozhatatlan politikai- népszerűségi károkat okozhat. (Nem véletlen, hogy a kabinet külső forrásból is kétségbeesetten próbál pénzt pumpálni a rendszerbe – most vezeti be éppen az egészségügyi cafeteriát, az egyetlen olyan béren kívüli juttatást, amit semmilyen adó és járulék nem terhel). Így a kormány bért emel az ágazatban – ez 85-90 milliárd forintot emészt fel. És szintén sok tízmilliárd forint szükséges ahhoz, hogy megemeljék a felsőoktatásban, a kulturális területen, illetve a szociális ágazatban dolgozók bérét – állítja a kormány.


Csak a kampánylátszat

Még egyszer: a kérdés nem az, hogy lesz-e a fizetések kigyúrására pénz (a kormánynak van hova nyúlnia), hanem az, fenntartható- e, illetve milyen áron tartható fenn az új fizetési szint. Mint arról szó volt, a GDP várható növekedése nem garantálja, hogy az államnak rendelkezésére áll majd a szükséges összeg. Különösen igaz lehet ez a választások után, hiszen egyelőre a kormány még mindig azon dolgozik, hogy 2018 közepéig kipörgesse és kifizesse az EU-s pályázatokat. Igaz, közösségi pénz akkor is érkezik Magyarországra 2021-ig (2022-ben kezdődik a következő uniós pénzügyi ciklus), ám ennek nagyobb része visszatérítendő, a versenyszféra által is igénybe vehető támogatás lesz. Magyarán, a kormány nem válthatja ki vele egyes állami projektek finanszírozását, illetve így nem csoportosíthatja át a felszabaduló költségvetési pénzeket bérfizetésre.

Volt már a kabinet ilyen helyzetben (értsd: túl nagy bértömeg nyomta a büdzsé vállát) – Gyurcsány Ferenc a költségvetési hiány elengedését választotta.

Orbán Viktor ezt nem teszi: ha mégis, akkor ugrik sok-sok EU-s támogatás, hisz az unió nem nézi el, ha 3 százaléknál nagyobbra hízik a deficit. Azaz vélhetően a miniszterelnöknek nem lenne más lehetősége: a választások után vissza kellene nyírnia a kampánybéreket.

A tanárok tiltakozását akkor is elgyengítheti a kabinet, ha érdemben nem emeli a pedagógusok pénzét, csak egyfolytában a járandóság növelését hangoztatja. Ez ugyanis olyan érzetet kelt, mintha a tanárok anyagi követeléseikért léptek volna ringbe, így a kormányzati kommunikáció erodálhatja hitelességüket és támogatottságukat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!