Senki nem tudja pontosan megmondani, meddig bírja még a lélegeztetőgépre kötött, dollárkölcsönökből vegetáló török gazdaság, mikor dől romba: Erdogan elnök egyre kétségbeesettebb dolgokat mond, hibás már a líra mélyrepüléséért a világon mindenki. Persze őt kivéve.
Jóllehet idén májusban Erdogan végül engedélyezett egy alapkamat-emelést (a török jegybank válságintézkedésként 300 bázisponttal 13,5-ről 16,5 százalékra emelte az alapkamatot), azonban ez már nagyon kései intézkedés volt: a halálosan beteg török líra árfolyamán csak ideigóráig tudott segíteni. De mi a baja a török gazdaságnak?
Minden adott a válsághoz
Erdoganon kívül is ezer problémája van. Elsősorban nem produktív, az árucikkbehozatal messze felülmúlja a kivitelt, és az ilyen félrecsúszott gazdaságokra jellemző módon dollárhitelekből próbálták meg kiegyensúlyozni. Az a dollárhitel Törökországnak, ami a svájcifrank-hitel volt nekünk: az elmúlt pár évben könnyen lehetett hozzájutni, szinte bárkinek hozzáférhető volt a 2008-as válság után – és gyakorlatilag ebből finanszírozták a gazdaságot.
Ám a mostani alapkamat-emelés éppúgy nem segített Törökországnak, mint Erdogan korábbi felhívása híveihez (a választási kampány alatt), miszerint mindenki váltsa be a valutáját török lírára. Ezek a lépések csak pillanatnyi enyhülést hoznak, de a valódi befektetőket elriasztják, összességében inkább tőkekivonást okozva, mint fellendülést.
Aki hibát keres, talál
A gazdaság húzóágazata, a turizmus, ami a GDP 13 százalékát adta, 2016 nyarához képest hatvan százalékkal csökkent, a magyar turisták létszáma egyenesen nyolcvan százalékkal esett vissza. A gyenge szállásfoglalási arány miatt már több mint 1300 szálloda eladása került napirendre. Ezt viszont egyértelműen a nem is kicsit bizonytalan politikai helyzet okozta és az, hogy Erdogan külpolitikája kiszámíthatatlanul csapongva kerül szembe bárkivel, ha úgy hozza a sors.
A külkapcsolatok hektikusak. Oroszországgal is állandóan változik a politikai viszony, rendszerint rosszról rosszabbra, de az Egyesült Államok épp a múlt héten sújtotta különvámokkal az országot, részben egy amerikai lelkipásztor, Andrew Brunson fogva tartása miatt, részben pedig azért, mert Trump elnök a katonai együttműködést is blokkolni kívánja Erdogan rezsimjével. Ez se sokat használt a líra árfolyamának.
Erdogan most képtelennél képtelenebb dolgokat állít, hogy legalább belföldön megőrizze tekintélyét és hatalmát. Pedig a válságról a többi közt épp az átgondolatlan gazdaság- és külpolitika tehet, de felelős a krízisért az általános bizonytalanság és a felelőtlen hitelfelvételek is. Erdogan természetesen máshol keresi a hibát, és ha már keresi, meg is találja. Nem olyan legény ő, aki, ha egyszer hibát keres, ne találjon.
Szerinte a közösségi oldalak felhasználói tették tönkre a lírát. Igen, jól olvasták. Az AP jelentése szerint egy hete 346 közösségimédia-profil ellen indított vizsgálatot a török belügyminisztérium azzal a gyanúval, hogy ezek a felhasználók állhatnak a török líra árfolyamának összeomlása mögött.
Venussal támadnak
Ezzel egy időben Erdogan elnök az amerikai áruk, de különösen az iPhone telefonok bojkottjára szólította fel híveit, mondván, van nekik jó hazai gyártmányú okostelefonjuk is, a Vestel Venus, tessenek azon pötyögni, ha már nagyon akarnak. Ennek tragikomikus következményei lettek, ugyanis több tucat lelkes török honfi úgy kívánta bizonyítani lojalitását, hogy kalapáccsal szétverte amerikai iPhone-ját, és az erről készült videót megosztotta a közösségi oldalakon. Hát, van egy olyan érzésem, hogy az Apple ettől még nem fog térdre rogyni.
Általában véve elmondható, hogy a török líra feltámadása jelen körülmények között több volna, mint bibliai csoda: maga volna a lehetetlenség. De nem csak Törökországban van most ilyen mértékű gazdasági válság.
Venezuela helyzete közismert, ott néhány nappal ezelőtt vágtak le öt nullát a valuta végéről, hogy enyhítsék a nyolcvanháromezer százalékos inflációt. Argentína két hete kért segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól, az argentin peso drámai leértékelődése miatt kialakult helyzet kezelésére, bár nekik most van esélyük arra, hogy megússzák a hiperinflációs krízist. Talán meglepő, talán nem, de Libanon is hatalmas gazdasági problémákkal küszködik: ott a klímaváltozás a baj.
Mi okozza ezeket a válságokat világszerte? Az avatatlan vezetés, az elhamarkodott döntések és a környezet változása. Nemcsak a természeti, hanem a társadalmi és gazdasági környezeté is. Sokkal több tényezőt kéne figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatala előtt. Talán ez volna az egyetlen lehetőség arra, hogy a helyi válságok ne alakuljanak világméretű gazdasági krízissé.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
