Biotechnológiai cégek, génkutatók komoly reklámja lett Angelina Jolie kiállása. A színésznőn elvégzett tesztet kifejlesztő cég részvényeinek árfolyama már most rekordokat döntöget, de a kutatók szerint a hír betekintést enged a következő két évtized múlva várható jövőbe is.
„Az egész dolog messze túlmutat a híren, mert valójában felvillantja a jövőt. Azt, hogy milyen döntések elé kerülhetünk hamarosan mi magunk is” – mondja Kiss Gergely, a Semmelweis Innovációs Központ munkatársa, az egyetemen futó biotechnológiai menedzserképző programban részt vevő medikus. – A biotechnológia fejlődése iszonyú iramban felgyorsult. Míg 60 éve azt sem tudtuk, hogy néznek ki a gének, ma már azon kell elgondolkodnunk, hogy annak hibája miatt levetessük-e amúgy egészséges testrészünket. Annak a kutatónak, aki rájön, mondjuk, hogy egy genetikai kockázat megnyugtató módon és mértékben miképp csökkenthető, még az unokái is milliárdosok lesznek. Nem csoda, hogy a humán genetika mind az orvostudomány, mind a piac érdeklődésének középpontjába került” – folytatja a tudós. Annak pedig, aki meg tudja mondani, hogy valaki súlyos beteg lesz-e a jövőben, sőt meg tudja akadályozni azt, nemcsak a Nobeldíj garantált, de a sok százmillió dolláros éves árbevétel is. „Itt nincs másról szó, mint hogy az orvostudomány egy olyan területen hozott és hoz folyamatosan áttörést, amelyre biztos a fizetőképes kereslet. A színésznőnél elvégzett tesztet kifejlesztő cég története pofonegyszerű, és az örökletes mellrák genetikai szűrésében ma is egy cég uralja a tengeren túli piacot. A Myriad Genetics egy egyetemi laborból fejlődött hatalmas központtá. Az Utahi Egyetem néhány tudósa úgy döntött, felfedezésükből, miszerint egy gén felelőssé tehető az emlőrák emelkedett kockázatáért, szeretnének meggazdagodni. Az egyetemről kikerülő kutatók egyszerűen nem szakmai publikációikkal bajlódtak, ott téve közkinccsé felfedezésüket, hanem úgy döntöttek: saját szabadalmat dolgoznak ki, amit le is védettek. Ez az ötlet és megoldás ma évi 500 millió dolláros árbevételt jelent, és persze azt is, hogy közben a fél világ őket támadja, a világ tudományos és pénzügyi elitje ezen a tettükön vitatkozik. A génszabadalom lényege, hogy nem a konkrét, emberi testben található DNS-szakaszt szabadalmaztatják (azt nem is lehet), hanem az erről laboratóriumi körülmények között, így például a szekvenálás során készült másolatokat” – folytatja a kutató, aki szerint mi sem mutatja be jobban ezt a biotechnológiai világot, mint hogy az etikai támadások mögött sokszor fel lehet fedezni konkurens cégek érdekeit. Európában már vissza is vonták a szabadalmukat, és az európai társadalombiztosítók genetikai diagnosztikával szemben tanúsított bizalmatlansága miatt a kontinensen nem is sikerült a cégnek stabilan megvetni a lábát. Eddig. És ami tény: Jolie bejelentése hihetetlen ingyen reklám a Myriadnak, ami részvényeivel jelenleg 52 hetes csúcsot döntöget. Kiss Gergely szerint a világ egyértelműen a biotechnika irányába halad, olyan új orvosgeneráció kerül ki már sorra az egyetemekről, Európában is mindinkább, akik már azt is mérlegelik, kutatásitéma-választásuk eredménye mennyire hasznosítható a piac és a társadalom számára.
Ez vajon lassítja vagy éppen lökést ad, hogy minél gyorsabban váljon a köz hasznára is egy-egy orvosi innováció? E kérdésben a szakma erősen megosztott. „A fejlődés rohamszerű, még a mi életünkben eljön az az idő, amikor a legtermészetesebb dolog lesz, hogy mindenki megismerheti és a genetikusok segítségével értelmezni is tudja majd saját géntérképét. A lehetőséget egyébként mind több milliárdos látja.
Hogy mindez hova vezet? Ahogy Steve Jobs – aki gyors lefolyású hasnyálmirigyrákban szenvedett – fogalmazott, mikor az orvosai megcsinálták neki a teljes genom szekvenálását, és ennek segítségével új típusú terápiákat alkalmaztak rajta: vagy ő lesz, aki a biotechnológiának köszönhetően gyógyul meg, vagy ő az utolsó, aki meghal emiatt” – teszi még hozzá a kutató.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!