Nem tudta a kormány az diákokat meggyőzni arról, hogy az általa preferált szakmákat megéri tanulni – ez derül ki az idei felsőoktatási felvételi eredményekből. A lecsökkentett keretszámú jogi és gazdasági képzésekre csak a legjobbak kerülhettek be, a természettudományos vagy egyes mérnöki szakokra azonban már a minimum is elég volt.
A kormánynak a keretszámok átalakításával nem sikerült nagy tömegben átterelnie az általa preferált szakokra a hallgatókat – nyilatkozta lapunknak Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Mint mondta, sok intézmény már eddig is küzdött azzal, hogy az alacsony pontszámmal bekerülők miatt az első időszakot a fiatalok felzárkóztatásával kell kezdeni, és a középiskolás anyagot ismételik velük. A szakértő szerint az a legfájóbb, hogy a legtöbb tanári szakra is a minimális pontszámmal lehetett bejutni így a pedagógusképzés színvonalát sem lehet javítani. „Ha továbbra is folytatódik a pénzkiszívás a rendszerből és a férőhelyeket is tovább csökkentik, a minőség esni fog és drámaian lecsökken a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kommunikáció. Ennek legfontosabb közvetítője a diákok döntése, hogy ők miről gondolják azt, hogy érdemes tanulni, mert majd megélnek belőle. Ezt a kormány nem tudja, ők voluntarista politikusi döntések alapján osztogatják a keretszámokat” – fogalmazott Radó Péter.
Márpedig az eltolódás most is jól látszik: idén az állami támogatások 74 százalékát fordították a műszaki, informatikai, természettudományi, orvosi, közigazgatási, katonai és rendészeti, valamint a sporttudományi szakokra és 24 százalékát a kevésbé preferált agrár, bölcsészet és társadalomtudományi, gazdasági, jogi, művészeti és pedagógiai szakokra. Tavaly ez az arány még viszonylag kiegyensúlyozott 57-43 százalék volt. Hosszabb távon ez oda vezethet, hogy a kevésbé támogatott szakmák csak a több százezres önköltséget kifizetni képes szülők gyermekei számára állnak majd nyitva, a műszaki és természettudományos vagy tanári szakokon viszont gyengébb képességű diákok tanulnak majd.
Idén 79 861 diákot vettek fel a felsőoktatásba – derült ki a keddi ponthatár hirdetés után. Ez a szám 10 éve a legalacsonyabb, tavaly még csaknem 98 ezer ember zárta sikeresen a felvételit. Azonban még a felvett diákoknak az öröme sem felhőtlen a hallgatói szerződés miatt (lásd Röghöz köt az állam c. írásunkat). Már a felvételi jelentkezésekkor is látszott, sokakat elriasztott a kormány oktatáspolitikája, a röghöz kötés, illetve az államilag támogatott helyek drasztikus csökkentése bizonyos területeken. Így idén már csak 110 617-en próbálták meg a felvételit, ami több mint 30 ezerrel kevesebb 2011-hez képest. A gazdaságtudományi képzésekre 85, a jogira pedig 56 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. A felvettek közül alig több mint 51 ezer diáknak finanszírozza a képzését az állam, körülbelül 2 ezren részösztöndíjasok, vagyis oktatási költségeik felét nekik kell fizetniük.
A legmagasabb pontszámok idén is a korábban megszűnéssel és feldarabolással fenyegetett Budapesti Corvinus Egyetemre kellettek a bekerüléshez, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 482 ponttal lehetett bejutni. Összességében is elmondható, hogy a legmagasabb pontszámok a különböző gazdasági és jogi képzésekhez kellettek, vagyis azokhoz, ahol a kormány drasztikusan lecsökkentette a keretszámokat. Ehhez képest például a gépész- vagy villamosmérnöki szakokra, ahol kiemelten sok állami ösztöndíjas helyet biztosítottak, már a minimális 240 ponttal is be lehetett kerülni. A szakértők szerint ezekben a szakokon minőségcsökkenés várható, bár Kis Norbert felsőoktatási államtitkár szerint a színvonal nem a diákoktól, hanem az intézményektől függ.
Röghöz köt az állam
Nyilvánosságra hozták a hallgatói szerződés mintapéldányát, amelynek értelmében minden olyan diák, aki állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben végzi el felsőoktatási tanulmányait, köteles képzési idejének kétszeresét Magyarországon ledolgozni a diplomázást követő 20 évben, vagy vissza kell fizetnie taníttatásának költségeit. A diákok kötelesek lesznek aláírni a dokumentumot, ha állami ösztöndíjban szeretnének részesülni, ha ezt mégsem teszik meg, csak önköltséges formában kezdhetik meg a tanulmányaikat. A szerződés egyik része szerint „a Magyar Állam kötelezettséget vállal arra, hogy foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekszik arra, hogy az állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára a (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson.” Csurgó Dénes a Hallgató Hálózat (HaHa) tagja elmondta lapunknak: az, hogy az állam „törekszik” valamire, nem garantálja, de nem is ígéri azt, hogy egy végzett egyetemista el tud majd helyezkedni a szakmájában, és nem kell a 6-10 éven át irodai segédmunkásként vagy bolti eladóként „törlesztenie” a magyar államnak. A jogászok is aggályosnak tartják ezt a pontot, nem lehet tudni, mi történne akkor, ha egy itthon elhelyezkedni nem tudó hallgató azért tagadná meg a visszafizetést, mert szerinte az állam megsértette a szerződés ezen pontját. A HaHa szerint az is igazságtalan, hogy míg a részösztöndíjasoknak a teljes ösztöndíjasoknál kevesebbet fizet az állam, kötelezettségeik 100%-ban megegyeznek a támogatottakéval, tehát ők kevesebbért ugyanannyit „törlesztenek”. „Az pedig, hogy a kivételekkel az állam a katonaságot, a hitéleti képzést és a 3 gyerek vállalását propagálja, mutatja, hogy a szerződést ugyanaz a konzervatív ideológia hatja át, mint az alaptörvényt” – mondja Csurgó Dénes. Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint az az érv, hogy az adófizetők pénzéből tanulók törlesszenek az országnak, csak akkor lehetne helytálló, ha az óvodásokkal, általános- és középiskolásokkal is hasonló szerződést íratnának alá. „A felsőoktatás közösségi beruházás, az állam nem egyénekbe invesztál, hanem abba, hogy minél többen tanuljanak felsőfokon, mert ez gazdasági és társadalmi érdek. A kényszerítéssel csak azt érik el, hogy egyre többen mennek el” – mondja Radó Péter. A kényszerű aláíratás a jogászok szerint is probléma, a szerződési forma legalább minimális szintű önkéntességet feltételezne mindkét fél oldalán, ami ebben az esetben egyáltalán nincs meg, amellett hogy a dokumentum ellentmond az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás elvének.
Nem kell lemondani a tanulásról
30 ezer 756 diákot nem vettek fel idén az egyetemre azok közül, akik egyáltalán jelentkeztek. Számukra a legkézenfekvőbb megoldás egy felsőfokú szakképzés vagy OKJ-képzés lehet, amelynek számtalan előnye közül az egyik (de talán a legfontosabb), hogy akár ingyenes is lehet. A szakképzések változó időtartamúak, de mindenképpen kevesebb ideig kell koptatni a padot, mint egy egyetemen, és szakma kerül az ember kezébe.
A legrosszabbul azok jártak, akik valamilyen gazdaságtudományi képzést szerettek volna elkezdeni. Csak minden tízedik jelentkezőt vettek fel ezekre a szakokra. Az érettségizett tanulókból azonban lehet értékpapír-piaci szakértő, beruházói szakelőadó, költségszakértő, vámkezelő, mérlegképes könyvelő, vagy akár adóigazgatási szakügyintéző is (ez utóbbinál találtunk olyan lehetőséget is, amely nem csak a felvételin jelent többletpontot, illetve biztosít diákigazolványt, diákhitelt, családi pótlékot, kollégiumot és jogosultságot az egészségbiztosítási ellátásra, de a nappalis tanulók a jelentkezés sorrendjében használatra laptopot is igényelhetnek a készlet erejéig). A jogi karokra felvételiző 1505 diák nagyobb része kívül maradt a 200 fős kereten. A többieknek sem kell azonban csüggedniük, ha jogi pályára akarnak lépni: 2 év alatt jogi asszisztenssé válhatnak, ami amellett, hogy önálló munkaként is végezhető, az egyetemi felvételihez is segítséget nyújt, ráadásul 30 pluszpontot is elszámolnak érte a jelentkezésnél a jogi és igazgatási szakirányban.
Az orvosi karokon hiába próbálkozók számára is vannak rendkívül hasznos képzések: csecsemő- és gyermekápoló, fogtechnikus, műtőssegéd, szülésznő, ápoló – tapasztalatszerzésnek sem rossz, ha valaki elvégzi ezeket a 2-3 éves képzéseket. Igaz, sok közülük már fizetős (egy fogtechnikus tanfolyam teljes költsége több mint 600 ezer forint). Elsőre talán durvának hangzik, de az egészségügybe tartók egyik lehetséges szakképzési alternatívája lehet akár a boncmesterképzés is, havi 25 ezer forintért. Művészeti szakirányokra több mint 3 ezren jelentkeztek, de csak 740 hely volt. Az OKJ-képzések közt szinte minden megtalálható, az egyházzenésztől a riporteren és a bábkészítőn át a porcelánfestőig – ez utóbbit ráadásul akár a Herendi Porcelánmanufaktúra saját szakiskolájában is tanulhatjuk.
Aki pedig a diploma tervét is feladja, annak is van miből választania. Egy szakács már 4 félév alatt végezhet, havi 10 ezer forintos tandíj befizetésével, gyógymasszőri szakképesítést is 4 félév alatt lehet szerezni, havonta 5 ezer forint befizetése után, de nem árt alaposan körbenézni a lehetőségek között, mert az iskoláktól függően jelentős lehet az árkülönbség. Érdemes azonban gyorsan dönteni, a szeptembertől induló képzések közül ugyanis sok már most betelt, illetve alig néhány hely maradt még üresen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
