Szijjártó lehetett a Quaestor-vezér kormányzati összekötője.
- Felpuhították a brókertörvényt.
- A Fideszben sokan igyekeznek hátrébb lépni a Quaestor-ügytől és a külügyminisztertől.
Részleges igazmondással próbálja elfedni a kormányzat kommunikációs trükkjét (és felelősségét) Lázár János. Orbán Viktor főminiszterének abban igaza van, hogy a Quaestor vezetői piramisjátékot folytattak.
És igaza van abban is, hogy a pénzügyi társaság visszaélt az emberek bizalmával, átverte azt a 20 ezer kisbefektetőt, aki rábízta megtakarításait. Ám az, ahogyan Lázár összemossa a Quaestorba állami pénzeket pumpáló szervezeteket és személyeket a becsapott kisbefektetőkkel, az parasztvakítás. A Miniszterelnökség első embere nem véletlenül ködösít: ugyanis, ha az állami befektetői kör mégsem áldozat, akkor elkövető. Mindenesetre szóban előre menekül a kormány, Lázár csípőből deklarálta, hogy bármit tesz is az ellenzék és a sajtó, nem lesz képes Orbán Viktorra és kormányára tolni az ügyet.
A kormányzati kapocs
Csakhogy a botrányt nem a média és nem az oppozíció rántotta rá a kabinetre, hanem leginkább Tarsoly Csaba és Szijjártó Péter. A Quaestor-vezér akkor tett ilyet, amikor levelet írt Orbánnak, és tőle kérte, mentse meg. Márpedig ritka az olyan piaci cégvezető, aki átnyúlva a felügyeleti-ellenőrzési szervein kapásból az ország első emberéhez fordulhat. Az, hogy a miniszterelnök olvasta is a levelet, csak tovább erősíti egy különleges nexus gyanúját. Amikor pedig felmerül a kérdés, hogy ki csatolta be a kormányhoz és fejéhez Tarsolyt, akkor a legtöbben Szijjártóra mutogatnak. A feltételezések szerint Orbán „győri bizalmasa” emelhette miniszterelnöki magasságokba a győri üzletembert.
Az viszont tény, hogy Szijjártó intézett Tarsolynak parlamenti belépőt és diplomata-útlevelet 2013 áprilisában, illetve több állami eseményen együtt fényképezkedtek, például a moszkvai vízumközpont átadásán. És az is tény, hogy Szijjártó áldásával tolt be a külügy több milliárd befektetendő forintot a brókercégbe. Továbbá az is tény, hogy olyan több tízmilliárdos „csomagot” adott a külügy a brókercégnek, aminek segítségével valós piaci helyzeténél sokkal jobb színben tűnhetett fel, és így extra állami-piaci bizniszbe léphetett be (a Quaestor és a külügy pénzügyi kapcsolatáról szóló cikkünket lásd "Szijjártó a parketten" címml a friss VH-ban). Azaz Szijjártó állami forintokkal húzott fel egy – a nyilvános megjelenések alapján – szívének kedves vállalkozást.
Összegabalyított szálak
Hogy Szijjártó árnyéka miatt vagy csak véletlenek okán, de lassan göngyölítik fel a hivatalos szervezetek a brókerbotrányt. Az MNB-ben a Quaestor-üggyel (is) foglalkozó kollégát gyorsan kényszerszabadságra küldték, a döntés miértjéről a jegybank masszívan hallgat. Az ügyben közben természetesen az ügyészség is elmerült, ám egyelőre érdemben nem szólalt meg. Egyes vélemények szerint azért hallgat, mert Polt Péter legfőbb ügyész két „érzelmi szálon” is érintett: felesége a jegybank személyügyi igazgatóságát vezeti, míg nagyobbik lánya a nemrég előzetesbe helyezett Quaestor-vezér jobbkezével/ asszisztensével jár, aki egyébként a Miniszterelnökség osztályvezetői székéből igazolt a brókercéghez. Mindenesetre az ügyészség a botrány kirobbanása után gyakorlatilag tizenhét napig nem repült rá Tarsolyra – hivatalosan azért, mert őrizetbe vételénél betartották mindazt, amit a strasbourgi emberi jogi bíróság ír az előzetes letartóztatással kapcsolatos helyes gyakorlatról. Polt Péter indoklásában ez így hangzott: „aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellentmond”.
Az viszont a logikának mond ellent, hogy egy ilyen súlyú ügyben az ügyészség hosszú ideig semmit nem kezd a legfőbb ügyész által is potenciális gyanúsítottként aposztrofált Tarsollyal, sőt azt is elnézi, hogy egy börtönviselt közmunkás vezesse pár napig a Quaestort. (Sándor Zsuzsa jogi elemzését erről lapunk Jogázszemmel rovatában olvashatják.)
Kiskaput nyitottak
És a jelek szerint a védettség még mindig kitart: ugyanis a brókerbotrány áldozatait kártalanítani hivatott, illetve brókercégeket a jövőben keményen elszámoltató (vezetőik a vagyonukkal felelnek) törvény megszavazása előtt felpuhult. A lényeg: ha egy brókercég többsége banki tulajdonban van, akkor vagyonát (ahogy kapcsolt vállalkozásainak, illetve tulajdonosainak, vezetőinek, fb-tagjainak és könyvvizsgálóinak a vagyonát sem) sem lehet elkobozni. És az a helyzet, hogy a Quaestor tavaly ősszel megszerezte az érdemben nem is működő, hitelek nélküli Credigen Bankot (az akvizíciót a jegybank jóváhagyta). Magyarán a cégcsoport a hitelintézet segítségével még mindig mentheti a vagyonát, ha át tudja csoportosítani a pénzintézethez.
A Viktor súlya kell
Mindenesetre a Quaestor-ügy alaposan megosztja a Fideszt, sokatmondó üzenet, hogy a Nemzetgazdasági Miniszter szinte meg sem szólal az ügyben, gyakorlatilag mindent Lázár kénytelen kommunikálni. Ezzel, persze, a kormány gyakorlatilag Orbán szintjére emeli az ügyet – nem véletlen, ugyanis ő tarthat sikerrel ellent azoknak a belső véleményeknek, miszerint Szijjártónak mennie kellene.
Mentik az ETO-t
Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány a beszakadt Quaestor két, csődeljárás alatt lévő cégét. Az egyik a Győri ETO FC Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft., a másik az ETO PARK Kft. A minősítést alapvetően a nemzetbiztonsági, közszolgáltatási stb. szempontból országos jelentőségű cégek kaphatják, illetve azok, amelyek jelentős nemzetgazdasági projekteket valósítanak meg. Az átminősítés lényege, hogy így a Győri ETO FC sportlétesítményei és az ETO Park a csődeljárás során az építésükhöz hitelt nyújtó – az állami résztulajdonú – Magyar Fejlesztési Bankhoz kerülhet. Az MFB pedig továbbadhatja majd azt, például a győri önkormányzatnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
