"Olyan lesz a híradó, mint eddig" - mondta lapunknak a programigazgató. - Múlt héten még csak tervezte a harcot az RTL Klub, ezen a héten el is kezdte. Mi annyit látunk ebből, hogy a legélesebb fegyver ebben a harcban a híradó. Az RTL-nek hirtelen feltűnt Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester meggazdagodása és az Orbán-bányák profitja is, Kolosi Péterrel, az RTL Klub programigazgatójával folytattuk a múlt héten megkezdett beszélgetést.

 

– Eddig mindig azt hallottuk önöktől: a nézettség mindenekelőtt. Most, hogy feltűnő – hogy úgy mondjam – közéleti érzékenységgel kezdtek híradót gyártani, hogy alakult a nézettség?

– Szerdán 580 478-an nézték a híradót.

– Ekkor volt szó Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester csodálatos meggazdagodásáról.

– Igen. Másnap pedig 533 ezer 731 fő nézte a híradót.

– Ezek a számok az átlagos nézettséghez képest néhány tízezerrel magasabbak. Akkor tehát mostantól a politikai hangvételű, a kormányt erősen bíráló riportok lesznek túlsúlyban a híradóban a magát kutyának képzelő tehénről szóló beszámolók helyett?

– Hibás ez a szembeállítás. Először is: a néző nem tudja előre, hogy milyen híreket fog látni a híradóban, tehát aligha a politikai hangvétel miatt nézték valamivel többen a RTL híradót. Inkább ott keresendő a magyarázat, hogy egy hónapja a mi híradónk is 6-kor kezdődik, ahogy a TV2-s Tények is. Azóta nőtt a híradó nézettsége. Nem mindegy amúgy, milyen műsor van előtte, s azt is fontos tudni, hogy a híradónézés hagyományosan a megszokáson alapul. Ráadásul eddig is voltak komoly, politikai riportok a híradónkban. Örülök, ha ezt végre most már a nézők is észreveszik.

– Azért a váltás sokaknak feltűnt. Kérdezik is: ha ilyen hírműsort is tudnak csinálni, akkor eddig miért a bulvártémák adták a híradó gerincét?

– Alapvetően szórakoztató tévé vagyunk, de tényszerűen nem igaz, hogy bulvárhíradót csinálunk. Ezek a felvetések logikailag sem stimmelnek: azt ugye mindenki elismerte, hogy a szerdán elfogadott reklámadó az RTL elleni nyílt támadás, amelynek oka, hogy több esetben túl kritikusan bíráltuk a jelenlegi kormányt. Tehát ez is azt bizonyítja, hogy az eddigi híradásaink is komolyan foglalkoztakpolitikával. Az is tény, hogy mindig is kiálltunk az elveink és műsoraink mellett. S ez ezután is így lesz. Emlékeztetnék mindenkit: a Heti Hetes miatt négy évig volt állóháború köztünk és a kormányzat között. És mi természetesen „megvédtük” a műsort.

– Tehát folytatódik a tudatosan kormányellenes híradózás?

– Olyan lesz a híradó, mint eddig: kritikus, szókimondó, s mindent meg fogunk kérdezni a politikusoktól. E mellett pedig továbbra is a legnézetettebb műsorokat fogjuk előállítani.

– Múlt heti beszélgetésünkkor azt mondta: ha megszavazzák a reklámadót, akkor kezdődik a háború és lesz haditervük is. A híradó riportjai részei a haditervnek?

– Látott már olyan háborút, amelyben a haditerv nyilvános? Annyit tudok mondani, hogy mindenki időben értesülni fog a lépésekről.

– Azt mondta, az RTL elleni támadás oka, hogy többször kritizálták a kormányt. Van egy másik magyarázat is. Az a pénzről szól, persze. Úgy hangzik: mivel a TV2 új tulajdonosai mögött a Fidesz oligarchái állnak, nekik nagyobb szelet kell abból a reklámtortából, amiből ma az RTL hasítja ki a legnagyobb szeletet. Hasonló ez, mint ami a rádiós piacon történt. Onnan is kitakarították a Nyerges Zsolthoz kötődő Class FM versenytársát, így a bevételeket ma már nem kell megosztani. Ehhez mit szól?

– Nyilvánvaló, hogy a médiaadó célja az is, hogy piacidegen eszközökkel avatkozzon be a piaci folyamatokba. És bár a rádiós és a tévés piac teljesen más, értem a vélt párhuzamot. Mégsem tartok attól, hogy velünk is hasonló történne.

– Miért nem? Netán hajlandóak kiegyezni a kormánnyal?

– Azt biztosan nem. A független működés elvéből nem engedünk, a sajtószabadság nem alku tárgya. A médiaszabadság az RTL-nek és az Európai Uniónak is alapvető érték. Mivel a reklámadó egy nyílt támadás ellenünk, nincsenek háttértárgyalások vagy alkuk, legalábbis én nem tudok ilyenről.

– Akkor beszéljünk a pénzről. Orbán Viktor világossá tette: önöknek nagy a profitja, ezért kell többet beadni a közösbe, ezt kívánja meg az arányosság szerinte.

– Az utolsó egy-két évben a válság miatt elenyésző a profitunk, európai összehasonlításban még kevésbé állja meg a helyét az állítás, hiszen más országok reklámpiacai már jobb állapotban vannak, mint a magyar. Miféle arányosság az, hogy miközben a magyar reklámpiac 15 százaléka jut csak az RTL-nek, de a reklámadó 50 százalékát mégis nekünk kellene befizetnünk.

– A kormány közleményéből idézek: „teljesen természetes, hogy egy sokmilliárdos árbevételű cégnek, mint az RTL Klubnak is adót kell fizetnie. Nekik is, ugyanúgy, mint másoknak, ki kell venniük a részüket a közteherviselésből”.

– Végre valami, amiben nincs vitánk. Az RTL évente 8-9 milliárdot fizet adókra. Ennyit erről.

– Mennyi pénzt ér meg az RTL német tulajdonosainak a magyar sajtószabadságért folytatott harc?

– A tulajdonosok mindent megtesznek az adó ellen, amely egyébként több nemzetközi jogszabállyal is ellentétes. A csatorna anyavállalata Áder János köztársasági elnökhöz fordult, hogy ne írja alá a törvényt, de nemzetközi szervezetekhez is fordultak állásfoglalásért.

– Tehát továbbra sincs szó kivonulásról, hanem harcolnak a végsőkig?

– Nem hiszem, hogy a végsőkig kell majd elmenni. Abban bízom, hogy meg fog változni a törvényjavaslat.

– Komolyan hiszi?

– Nem tudok más megoldást elképzelni.

Egyeduralom

A hirdetési piac terén a televízió a legfontosabb szektor, így óriási a jelentősége, hogy a csatornák között hogyan oszlik meg a reklámköltés. Pláne, ha közpénzről, vagyis állami hirdetésekről van szó.

A Mérték Médiaelemző Műhely 2008-as adataihoz képest a 2012-es számok igen nagy eltérést mutatnak, ha az állami hirdetések elosztását vizsgáljuk. 2008-ban – tehát a választások előtt – a televíziós piacon elköltött állami pénzekből az RTL Klub (41,6 százalék), a TV2 (27,4 százalék) és az M1 (17,1 százalék) részesedett legnagyobb arányban. 2012-ben azonban a három legnagyobb csatorna sorrendje nagyot változott. Az állami reklámköltéslistán a TV2 lett az első, mivel megszerezte a televíziós állami hirdetések bevételének felét, második a közszolgálati M1 volt, míg a piacvezető RTL Klub csak a harmadik. Hogy mi erre a magyarázat? Talán az, hogy a TV2 új tulajdonosai mögött is felsejlik Simicska Lajos árnya.

Versenyszellem

Ha nem dobtok össze 14 milliárdot a TV2-nek, titeket is megadóztatnak – egyes információk szerint pár hónapja ilyen telefonbeszélgetéseket folytatott a Fideszhez köthető médiaszakember több, hazai reklámügynökség és médiavásárló cég vezetőjével. Nos, nem dobtak össze 14 milliárdot, így egyre valószínűbb, hogy a reklámadó után egy olyan törvénytervezet is születendőben van, amely a reklámokat gyűjtő és azokat a különböző médiumoknak értékesítő reklámügynökségeket sarcolja meg. Az ügynökségek bónuszainak eltörlését a Miniszterelnökséget vezető Lázár János már februárban megpendítette a piaci szereplőknek. A kereskedelmi tévéket eltartó reklámokat médiaügynökségeken keresztül értékesítik a csatornák, mert az ügynökségek tudják, hogy az adott hirdetés hol éri el leginkább a célcsoportot, cserébe viszont év végén a médium a reklámokért kapott pénzből bónuszt fizet az ügynökségnek. A hvg.hu szerint a Simicska Lajoshoz kötődő egyes médiumok – esetleg kiegészülve a közmédiával és a TV2-vel – tárgyalnak egy közös kereskedőház létrehozásáról. Az úgynevezett sales house-ba a Fideszhez és Simicskához tartozó tévék, rádiók, az újságok és plakátcégek tömörülnének, vagyis a magyar médiapiac ma már legnagyobb szeletét a médiaügynökség kikerülésével lehetne ellátni hirdetésekkel.

„Csak három olyan médiaügynökség van, amely rendszeresen nyer kormányzati hirdetési kampány tendereket, ténylegesen kiszorítva a többi vállalkozást az üzletből. Ez egy abszolút zárt rendszer, ami csak a kormány kedvenc ügynökségei számára nyitott” – áll a Mérték Médiaelemző Műhely elemzésében. A név nélküli forrás szerint a most állami megbízással rendelkező, kedvezményezett ügynökségekről az a hír járja, hogy közvetett tulajdonosaik a jelenlegi kormányhoz közeli üzletemberek, s nemrég még kishalak voltak a piacon. Kettő közülük, az IMG és a Bell and Partners szinte a térképen sem volt, a túlélésért küzdöttek még néhány éve, állítja a szakértő. Ma már milliárdokat forgatnak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!