Teli torokból ordítana a magyar kormány – és joggal –, ha a román kabinet úgy döntene: bezárja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemet. Pedig ha Bukarest „beszántaná” a két intézményt, nem tenne mást, csak a magyar kormányt másolná – amelyik épp most készül ellehetetleníteni a Közép-európai Egyetemet a civil szervezetek elleni támadássorozat egy egyik újabb állomásaként.
A kormány hivatalosan mint külföldi tulajdonú/külföldről finanszírozott egyetemet radírozná ki a CEU-t – és a helyzet az, hogy a két említett romániai intézményt is külföldi források, pontosabban magyar adóforintok (ha úgy tetszik: kormánypénzek) tartják életben. Például csak a Sapientia Alapítvány 18,4 milliárd forintot kapott 2011 és 2016 között. (Ez még dollárban is szép summa: majdnem 64 millió.)
És ez az egyetem csak egy tétel, a magyar kormány csöppet sem szűkmarkú, ha a határon túli magyar szervezetekről van szó. A 2016-os költségvetés mintegy 20 milliárd forintot juttat a Bethlen Gábor közalapítványnak, amelyik egyik fő finanszírozója a szomszédos országokban működő magyar szervezeteknek. A másik nagy szponzor maga a Miniszterelnökség: a határon túli magyarok nemzetpolitikai tevékenységét mintegy 6,5 milliárd forinttal dotálja, az oktatást pedig körülbelül 3,2 milliárd forinttal tolja meg. Ha Bukarest Budapest lenne, akkor a román kabinet most azt kommunikálná: Magyarország által támogatott kisebbségi szervezetek (melyek echte civil szervezetek) segítségével idegen hatalom befolyását erősítené, illetve a román kormányzatot destabilizálná.
És az a rossz hír, hogy Bukarest Budapest lehet, legalábbis Victor Ponta miniszterelnök védelmébe vette a CEU-s boszorkányüldözést, mondván: ő is hasonló javaslattal készül előállni a jövő héten. Hogy a magyar egyetemkre „lő-e”, azt egyelőre nem tudni. De sajnos hivatkozási alap akad. Romániában is markáns az orosz hírszerzői tevékenység. Olyannyira, hogy a NATO úgy döntött (Románia pedig rábólintott), hogy kémelhárító egységet telepít Bukarestbe.
És ha már oroszok: az általuk kedvelt szélsőséges szervezetekkel (legyen szó a Jobbikról vagy a moldovai Nemzeti Demokrata Mozgalomról) remek kapcsolatot ápol a Felvidéken és Erdélyben egyaránt nyomuló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. (Aminek egyik legismertebb figurája a Jobbik alelnöke, Toroczkai László, aki ásotthalmi polgármesterként a déli határzár egyik kulcsembere.) Úgyhogy akár joggal is lehetnének paranoiások a románok.
És a szlovákok is aggódhatnának, például amiatt, hogy egy Libertate nevű szervezet 220 millió forintot kapott a felvidéki magyarság identitásának erősítésére. Ráadásul ember nem tudja, ki és miért kapta ezt a pénzt, hiszen sem az Országos Bírói Hivatalnál, se a szlovákiai jegyzékben nem szerepel ilyen nevű civil szervezet.
(Összességében mintegy 8 milliárd magyar adóforint landolt különböző felvidéki szervezeteknél 2016-ban.)
És az egy pillanatig sem kétséges, hogy északi és keleti szomszédunk esetében a magyar kormány a kisebbségi magyar szervezeteket akarja megvenni. A Romániai Magyar Demokratikus Szövetségbe épp most vásárolja magát vissza az Orbán-kabinet, Szlovákiában pedig a Magyar Koalíció pártját szeretné helyzetbe hozni, hogy a szlovák–magyar Most-Híd formációt gyengítse.
És bizony, a romániai, illetve a szlovákiai kisebbségi párt is része olykor a kormánynak, azaz Magyarország tényleg a satus quót faragja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
