Már 200 ezren vannak, jövőre a kormány szerint 300 ezren: sok ember érdekképviseletére vállalkozott a Közmunkások Szakszervezete. Az új szerveződéshez, amely mögött nem titkoltan ott van az MSZP, már több mint 2200-an csatlakoztak. Kordás László főtitkárral beszélgettünk.

 
Kordás László 1969-ben született Budapesten. Nőtlen. Karosszérialakatos szakvizsgát tett, majd közgazdász diplomát szerzett. Elnöke volt a Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének, majd alelnöke a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. Az MSZP–SZDSZ-kormányban munkaügyi államtitkár, majd a Foglalkoztatási Hivatal elnökhelyettese volt. Másfél éve munkanélküli. (Fotó: Lakos Gábor)

– Döntően még aktív és visszavonult szocialista politikusok vágtak bele a Közmunkások Szakszervezetének szervezésébe. Mennyivel több ez a szakszervezet az MSZP háttérszervezeténél?

– Nemhogy több, de más: ez egy klaszszikus érdekvédelmi szervezet. Magyarországon több mint 200 ezer közmunkás van, ennyi ember pedig nem maradhat képviselet nélkül. Ők ma a legkiszolgáltatottabbak a munka világában, és kiszolgáltatottságuk abból is fakad, hogy eddig nem képviselte az érdekeiket senki. Korábban vállalkozóként dolgozó szakemberek, kőművesek, ácsok, burkolók kérnek közmunkát, hogy meg tudjanak valamilyen szinten élni, mert a körzetben az elmúlt évben mindössze egy építési engedélyt adtak ki, nem tudnak pénzt keresni. Ott tartunk, hogy többdiplomás embereknek, főiskolát végzett ápolónőknek sem maradt más, mint a közmunkás lét. A februári éhségmenet résztvevőitől sok közmunkás kérte, értük is álljunk ki. Elmondták, hogy milyen gondot okoz nekik a megélhetés a munkájukért kapott havi 47 ezer forintból, az pedig, hogy ehhez a kevés pénzhez is csak heti bérfizetésként jutnak, azzal jár, hogy nem tudják befizetni a hó elején esedékes sárgacsekkjeiket. A problémáikkal nem tudnak hová fordulni. Akkor vetődött fel, hogy nekifogunk a szakszervezetalakításnak. Ma pedig már 2200-nál is több az egy fémpénznyi tagdíjat fizető tagjaink száma. Azt szeretnénk kiharcolni, hogy a 8 órában foglalkoztatott közmunkások bére elérje legalább a 2010-es mértéket, mert akkor még 60 200 forint volt a nyolcórás közmunkásbér. Annyi, mint az akkori minimálbér nettó tartalma. Ez a kormány tehát egyhavi bért vesz ki a közmunkások zsebéből és mi ezt követeljük vissza. Bárhová is megyünk az országban, bárkivel is találkozunk, elmondjuk, hogy kik vagyunk, azt is, hogy egyik vezetőnk MSZP-s képviselőként ül a parlamentben. Ez eddig sehol nem jelentett problémát.

– Ön sem kezdő a politikában: korábban munkaügyi államtitkár, majd a Foglalkoztatási Hivatal helyettes vezetője is volt. Jó iránynak tartja a közfoglalkoztatás növelését? A miniszterelnök épp a napokban jelentette be, hogy jövőre 300 ezer embernek biztosítanak közmunkát.

– Munkaerő-piaci szempontból a közmunka nem tartós foglalkoztatási eszköz, legfeljebb átmeneti, de semmiképpen nem jó eszköz, mert ott tartja az embereket a 47 ezer forintos kilátástalanságban, a kiszolgáltatottságban, amibe akár saját hibájukon kívül kerültek. Sokkal ésszerűbb lenne az elsődleges munkaerő-piaci munkahelyek számának növelése. Ehhez olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, ami segíti a munkahelyteremtést, ami nem riasztja el a befektetőket, hanem ösztönzi, hogy növeljék a foglalkoztatotti létszámot. A mostani nem ilyen.

– Milyen módon próbálják befolyásolni a döntéshozókat a közmunkásokat érintő ügyekben?

– Először is: mi a polgármestereket szövetségeseinknek tekintjük. Ezért is tartottuk fontosnak és üzenet értékűnek, hogy Ricse polgármestere vállalta az elnöki posztot, aki egyébként aktívan részt is vesz a szervező munkában. A helyi panaszokat igyekszünk helyben megoldani. Erre nyitottságot tapasztaltunk a polgármesterek részéről. Igaz, nem mindenkitől: előfordult, hogy fideszes településvezető kifejezetten megtiltotta, hogy a közmunkásokkal találkozzunk. Tiltani tudott, de meggátolni azért nem. Ugyanakkor az ügyek döntően nem a településeken dőlnek el, a problémákat nem lehet kizárólag helyben megoldani. Jogszabály határozza meg a 47 ezer forintos közmunkásbért, írja elő a heti fizetést, és azt is, hogy közmunkásnak csak az alapszabadság jár, nem illeti meg az életkorhoz mért vagy a gyerek után járó pótszabadság. Az ilyen kérdésekről a közmunkaprogramot felügyelő Belügyminisztérium vezetőjével kell majd egyeztetnünk.

– A tagdíj egy fémpénz, ebből nem lehet működtetni egy érdekvédelmi szervezetet. Miből tartják fenn magukat?

– Az MSZOSZ néhány szobát rendelkezésünkre bocsátott a székházában, ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a Közmunkások Szakszervezete társadalmi munkában épül. Nyakó István szocialista képviselő, aki társelnöki tisztséget is vállalt a szerveződésben, az autóját bocsátott rendelkezésünkre az országjáráshoz. A felkeresett településeken pedig önkormányzati vendég- és ifjúsági házakban alhatunk. Az útiköltséget pedig összedobjuk valahogy.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!