A kuponosok nem járnak vissza. – Masszázs, üléstisztítás, prosztatavizsgálat, élménylövészet, műkörömépítés és wellness – néhány a honi piacvezető internetes kuponoldal legnépszerűbb ajánlataiból. A Magyarországon hét éve működő értékesítési forma ma évente csaknem 4 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Hogy kinek éri meg valójában, az sok mindentől függ. A kóklerek és ügyeskedők többsége már kikopott a piacról, de azért nem árt vigyázni.
Tizenkilenc internetes kuponoldalból tizennyolcnál jelentős hiányosságokat állapított meg az akkor még működő Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2014-es ellenőrzése. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy „a jelentős kedvezmények és a kényelem mellett kockázatot is jelent az online vásárlás, mert a felek nincsenek személyesen jelen a szerződéskötéskor, ráadásul sokan nem tudják, hogy a termékeket a kuponos oldalak csak közvetítik, és nem értékesítik”. Azóta a fogyasztók is tapasztaltabbak lettek, és a piac is kitisztult. A tavalyi ellenőrzés már csak olyan hibákat talált, mint például az online vitarendezési platform említésének hiánya, vagy „hogy a vállalkozások többsége elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztókat arról, hogy elállási jogukat a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatják”.
Kupon a kukában
Pedig a kuponos foglalás lutri. „Lehet, hogy februárban, vagy más holtidőben szerencséd van, de az is lehet, hogy az adott szálloda tele van teljes árat fizető turistákkal. Ilyenkor a kuponosokat vagy nem fogadják, vagy a rosszabb szobákat adják nekik.
Mi így jártunk, telt ház idején érkeztünk, és egy kicsi, kényelmetlen, udvarra néző szobát kaptunk. Nagy kedvem lett volna lehúzni a szállodát a review-ban (értékelésben – a szerk.), de ha feleannyit fizettem, mi jogon hőbörögnék?” – írja egy fiatalasszony a kuponos tapasztalatokra szakosodott közösségi oldalak egyikén. Egy másikuk arra panaszkodik, hogy az ajándékba kapott kuponjukat nem tudták felhasználni, mert vagy ők nem értek rá, vagy a hotelnek nem voltak akciós szobáik az adott időpontban. Így két opció közül választhattak: hagyják veszni az ajándékot, vagy körülbelül annyit fizetnek rá a szállásra, amennyit a kupon ér.
Tény, hogy az utazásos, pihenéses kuponok egy része a kukában landol, különösen, ha ajándékba kapja az ember. Utazni nem mindig érünk rá, a szálloda pedig kikötheti, hogy csak bizonyos időszakokban, a szabad szobák erejéig használható fel a kedvezmény.
Ilyen esetben csak a kuponos oldal nyer az üzleten.
„A megvásárolt bónuszok kb. 6%-át nem használják fel a vásárlóink – mondja Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapító-tulajdonosa. – Ez alacsonyabb az ipari átlagnál, ami elérheti a 10%-ot is. Ebben az esetben a pénz valóban a bónuszos/ kuponos oldalnál marad, hiszen a szolgáltató nem szolgáltatott. Mi ebből finanszírozzuk azt, hogy ha valaki nem elégedett a szolgáltatás minőségével, visszafizetjük a pénzét és azt nem terheljük át a partnerünkre” – teszi hozzá.
Egy internetes kuponokkal kereskedő cég üzleti modellje a következő.
A szolgáltatók általában kénytelenek hirdetni, különben kevés lesz a látogatójuk. Egy kezdő vállalkozásnak pedig sokat kellene költenie marketingre. Ráadásul – tapasztalat és megfelelő célcsoport híján – nem tudhatja, hogy az elköltött pénze hogyan hasznosul. „Tőlünk vásárlókat vesznek a partnereink – mondja Kaprinay Zoltán. – Nagyjából 2,5 millió embert érünk el az ajánlatainkkal, nem kevés pénzt költünk hirdetésre. Ezért a szolgáltató nem fizet semmit. A partner csak azért a vásárlóért fizet, aki átlépi a küszöbét. Ő váltja be a bónuszt, amelynek a jutalékunkkal csökkentett összegét kapja meg a partner.”
A kuponosok állítják, az ő érdekük nem az, hogy a vásárló ne váltsa be a kupont, hanem hogy legközelebb is vásároljon. Ezért ma már a legtöbb kuponos oldal értékeléssel dolgozik: a vevők és eladók kölcsönösen értékelik egymást. Így a szolgáltatásért felelősséget vállaló kuponoldal kiszűrheti a gyenge, megbízhatatlan minőséget, és ugyanakkor nem küld prémium ajánlatokat a „rossz vásárlóknak”.
Olcsó Jánosok
Évek óta folyik a vita a szolgáltatóiparon belül, hogy hasznos vagy inkább káros-e a kuponozás. A szállodák egy része szerint például a holt szezonban még mindig jobban megéri féláron kiadni egy szobát, mint üresen hagyni. A túl nagy és túlságosan gyakori kedvezmények viszont rombolják a szolgáltató marketingértékét. Hiszen ami olcsó, az biztosan nem is jó. Pedig sokszor csak az a helyzet, hogy a fizetőképes közönségtől távol épült szállodák minden eszközt bevetnek, hogy vendégeket hozzanak.
Egy nemrég készült felmérés szerint az all inclusive ellátás, az előfoglalási kedvezmények és akciós csomagajánlatok mellett a legtöbb magyart a látványos engedményt ígérő kuponos akciókkal lehet utazásra rábírni. A kuponos vendégek ugyanakkor ritkán vacsoráznak a hotelben, esetenként jogtalanul hőbörögnek, és szinte soha nem térnek vissza teljes áron.
A kuponbizniszben élen járó Egyesült Államokban végzett kutatás szerint a megkérdezett kereskedők 32 százaléka veszített az üzleten, és 40 százalék mondta azt, hogy a kuponoldalakkal szövetkezés kevésbé hatékony, mint más marketingtevékenység. A legfőbb indok, amit emlegetnek, hogy túl magasak a cég által kért közvetítői díjak, és nagyon kevés a visszatérő vásárló. Ez utóbbi már a kezdetektől probléma volt: hiába regisztráltak több tízmillióan a legnagyobb kuponos oldalra, a Grouponra, ha a felhasználóknak csak a töredéke használja aktívan az oldalt (a 200 millió regisztrált felhasználóból csak 39,5 millió számít aktívnak).
Apró betűk
A fogyasztóvédők szerint a kuponos vásárlók csalódásának legfőbb oka általában az, hogy a vevők nem olvassák el, pontosan mire is szól a kedvezményük. Egy urológus orvos mesélte, hogy a kuponos oldalról érkező páciens az asztalon fekve követelte a vérvételt és az ultrahangot, miközben az általa vásárolt csomag csak a kézi vizsgálatot és tanácsadást tartalmazta. „Mindkettőnknek kellemetlen volt a helyzet, végül megállapodtunk abban, hogy bár nem járna neki, megcsináljuk a vizsgálatot. Számunkra fontosabb az ő elégedettsége, mert így esetleg később is visszatér hozzánk” – mondta az orvos.
Fontos tudni, hogy ha a szolgáltatás nem terjed ki mindenre, ami a kuponos oldalon olvasható, akkor azt a kuponos cégtől lehet számon kérni. Tehát, ha azt hirdették, hogy egy helyen minden pizzát 900 forintért lehet megvásárolni a bónért, és a helyszínen kiderül, hogy az akció csak egyfajta pizzára vonatkozik, akkor az a kuponos cég hibája. Ha viszont kemény vagy hideg a tészta, azért már a vendéglátónál kell reklamálni.
Érdemes tehát a kupon minden sorát végigolvasni, mielőtt beváltjuk. Nem árt a foglalás, vásárlás előtt érdeklődni az esetleges pluszköltségekről. Különösen fontos a szállás vagy élményszolgáltatásoknál ellenőrizni, hogy milyen időszakra szól az ajánlat, sokszor ugyanis a forgalmas időszakokban vagy éppen a hosszú hétvégék idejére nem lehet beváltani a kupont.
Továbbá, ami talán a leglényegesebb – és ezt javasolják a fogyasztóvédelmi szakemberek is –, hogy mindig olvassuk az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), ebben ugyanis sokszor olyan információk találhatók, amelyek egy esetleges hiba esetén a szolgáltatót védik, nem pedig a vásárlót.
A kuponsztori a 19. század végén kezdődött az Egyesült Államokban. A Coca-Cola a dolgozók és kereskedelmi képviselők által, de postai úton is terjesztett és magazinokban is megjelentetett, kedvezményre jogosító papírdarabkát dobott piacra. Az első kuponkampány 8,5 millió beváltást és a Coca-Cola teljes országos hálózatának kiépülését eredményezte. 1965-ben az amerikai háztartások fele már kuponozott. A hónap végén egyre több háztartás vásárolt a hónapok alatt összegyűjtött kuponokkal. A magyartól eltérő amerikai modell lényege, hogy egy vásárló általában egyszerre több kedvezményt is felhasználhat ugyanarra a termékre.
„Kezdetben az árkedvezmény mértéke volt a legnagyobb vonzerő, ma viszont már inkább az élményt, minőségi inspirációt keresik a vásárlók – mondja a Bónusz Brigád tulajdonosa. – Persze fontos, hogy nálunk olcsóbb legyen, mint máshol.” A legnagyobb hazai kuponoldal összforgalmának csaknem 60 százalékát ma már az utazáson kívüli egyéb szolgáltatások adják. A második legnagyobb szelet az utazás. A legkisebb egyelőre a kézzel fogható termékek forgalma.
3,6 milliárd
forint az internetes kuponoldalak egyéves forgalma
Hogy mindenkinek jó legyen: kuponos vendég és vendéglátója egymást értékeli
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!