Majdnem fegyverszünetet kötött Orbán és Simicska, de a miniszterelnök váratlanul újra rámarkolt a csatabárdra.

- A Jobbik pénzügyi megsegítésével hozzák hírbe a kormányfő egykori szobatársát a Fideszen belül.

- Lázárt politikai halottnak tekinti Habony, és vele is a volt főoligarchát amortizálná.

 
 

Már éppen úgy volt, hogy fű alatt ugyan, de kitör a béke, aztán a Viktor hirtelen berágott – indokolja egybehangzóan több Fidesz közeli forrásunk, miért robbant ki a nagy hirdetőoszlop-háború. Emlékeztetőül: tavaly szeptemberben a főváros felbontotta azt a 2030-ig érvényes szerződést, miszerint a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir foglalhatja el a budapesti plakátoszlophelyeket. A cég azonban vitatja a kontraktus semmissé tételét, így hirdetőhengereit a helyükön hagyta – a főváros viszont elszállíttatta azokat. Ez persze logikus következménye a szerződésbontásnak, pontosabban az lenne, ha november végén, december első felében nem hajlott volna a tűzszünetre a miniszterelnök és egykori szobatársa. Mivelhogy akkorra egyértelművé vált: ugyan Orbán simán képes lenyomni Simicskát, ám egykori főoligarchája számos fideszes vezetőt magával rántana, mert rengeteg információval rendelkezik a strómanjaikról és táskás embereikről. Így az a döntés született, hogy Simicskát pacifikálni kell: többek között békén kell hagyni az állami hirdetések elvonása után komoly veszteséget termelő médiabirodalmát (amit viszont nem bővíthet), illetve vissza kell engedni a közbeszerzési piacra. (Ami az utóbbit illeti, a bíróság december második hetében kimondta, hogy a Közgép nem adott meg valótlan adatokat két építőhajója méretéről egy kikötőépítési projekt pályázatában, így a Közbeszerzési Döntőbizottság nem tilthatja el három évre a közbeszerzésektől.) Ezek után a Fideszben is sokan meglepődtek, amikor Budapest bontani kezdett.

Jobbra pénzel?

A kormánypárti pletykák szerint az ok a Jobbik. Tény, már többször felröppent a pletyka, hogy Simicska a Jobbikra kacsingat (egyes vélemények szerint az egykori főoligarcha legnagyobb ellenlábasa, Habony Árpád is erősen terjesztette, hogy így válassza le Simicskáról pártbeli embereit). Ám elvileg – legalábbis a fideszes suttogások szerint – most többről van szó, mint szóbeszédről: Orbán bizonyítva látja, hogy volt szobatársa pénzelte a Jobbikot. És ez már nem vicc: a fideszes félelmek (mérésekkel alátámasztva) arról szólnak, hogy akár 16-20 százalékra húzható fel a Jobbik, ha kifullad a kerítésügy – mégpedig a kormánypárt táborából elszipkázott, majdnem félmillió szavazóval. Ezt a félelmet látszik egyébként alátámasztani, hogy az utóbbi hónapban mintegy 5 százalékkal nőtt a kormány teljesítményével elégedetlenek létszáma – és az „új morgók” zöme fideszes szavazó. (Az, hogy a család toposz mennyire tartja meg a Fidesz hűségén a tábort, erősen kérdéses, ugyanis a Jobbik számára kiemelten fontos, szegényebb, vidéki rétegek példának okáért kevéssé részesedhetnek a szociálpolitikai „osztogatásból”, például az újratöltött CSOK-ból.)

Lázár a rengetegben

Ráadásul nem csak Simicskát kötik össze a Jobbikkal, hanem a kommunikációs térben randalírozó Lázár Jánost is, aki minden alkalmat megragad, hogy hangsúlyozza: amíg mások szotyiznak (Orbán Viktor) vagy a cégügyeikről hazudnak (L. Simon László), illetve luxusmulatókban dorbézolnak (Habony Árpád), addig ő emberfeletti erőfeszítéssel kormányozza az országot. A rengeteg munkát egyébként ellenfelei, Habony és Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök sem tagadja, csak éppen suttogó propagandájuk azt állítja, Lázár magáért dolgozik. Az tény, állítja több forrásunk, hogy a Miniszterelnökség vezetője menthetetlenül beleszeretett abba a gondolatba, hogy ő lesz Orbán utódja. És ennek érdekében – szólnak – akár a Fideszt is hajlandó lenne szakítani. És akkor a Jobbik akár szövetségese is lehetne.

Az erő velük van

Ebbe az érzelmi-kommunikációs közegbe „hullott bele” a hír, miszerint Simicska jelentős anyagi segítséget nyújtott a Jobbiknak. Megfejelve azzal, hogy Lázár és Orbán egykori szobatársa látványosan közeledik egymáshoz. Nos, csúcstalálkozókról egyelőre nincs szó, de a piaci információk arról szólnak, hogy a Lázár irányítása alatt álló szervek készséggel segítenek a Simicska-cégeknek (márpedig a Miniszterelnökség felügyeli/irányítja gyakorlatilag az összes, uniós forrásból gazdálkodó közbeszerzést). Ezt a tény pedig megint csak forgatható úgy, hogyha a gazdasági érdekeik közösek, akkor nyilván a politikaiak is. És az is biztos, hogy Habony környezetében Lázárt már politikai halottként kezelik – Simicska súlyát jelzi, hogy esetében ilyesmiről szó sincs, sőt.

Egyelőre annyi biztos, hogy maga a hirdetőoszlop-háború az egyik legelképesztőbb demokráciaválság-tünet a rendszerváltás óta. A helyzet az, hogy a főváros „oszlopbontó gárdája” nehezen tudja eltávolítani a plakáthengereket, ugyanis azt a Mahir által felbérelt biztonsági emberek állják körül szelíden, de stabilan. A rendőrök egyelőre csak szemlélődő üzemmódban vannak jelen egyes helyeken, és akkor szólalnak meg, ha szabálysértést észlelnek. Hogy ez meddig marad így, az erősen kérdéses. Bakondi György, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ugyanis karhatalommal bontatná el az oszlopokat. És bizony a rendőrség csak az utcai konfrontációtól tartózkodik: a hirdetőfelületeket védő biztonsági céghez ugyanis a napokban kétszer is kiszállt a rendőrség, hogy ellenőrizze, mindenben szabályszerűen működik-e a vállalkozás. Magyarán: ha kell, a hatalom az erőszakszervezeteket is kész bevetni egy polgári jogvitában, és az sem érdekli, hogy a karhatalom csak akkor akciózhat, ha rendkívüli belbiztonsági kockázatot jelent egy ügy. (A hirdetőoszlopok viszont kevéssé veszélyesek.)

Közben pedig a Fővárosi Törvényszéken is csatát vesztett Simicska, ugyanis a Mahir Cityposter Kft. azt kérte a bíróságtól, tiltsa el a fővárost az oszlopbontástól. De a bíróság ezt nem tette. A Mahir természetesen fellebbez. Az viszont a cég ügyvédje, Magyar György szerint elgondolkodtató, hogy Kocsis Máté fővárosi önkormányzati és rendészeti tanácsnok már múlt vasárnap arról beszélt, hogy a cég kérelmét a Fővárosi Törvényszék elutasította.

Csakhogy, figyelmeztet Magyar, ő csak most kapta kézhez a december 14-én kelt és 22-én postázott végzést. Aminek tartalmát Budapest vezetése mégiscsak ismerhette, ugyanis épp december 22-én, a Fővárosi Önkormányzat rendkívüli ülésén fogadtak el egy rendeletet a hirdetőoszlopok azonnali eltávolításáról. Az alapvető kérdés az, mihez kezd most Simicska, mert abban a legtöbb forrásunk biztos, hogy nem nyugszik bele a Mahir-ügybe.
 

Teljes plakátlanítás
Nemcsak Simicska oszlopainak, az óriásplakátoknak is menniük kell Budapestről, de legalábbis belső területeiről – az erre vonatkozó rendeletmódosítást várhatóan tavasszal tárgyalja a közgyűlés.


Simicska nyilvánosságbirodalmának talán leghatékonyabb részét próbálja most lezúzatni a fővárossal Orbán – ugyanis kampányban nincs hatékonyabb üzenőfelület a hirdetőoszlopoknál. Különösen igaz ez most, hiszen az újraírt választási törvény csak a plakáthirdetéseket nem „szívatja”, azaz a reklámcégeknek egyedül e médiatípus esetében nem kellett nyilvánosságra hozniuk listaáraikat és a pártoknak adott ajánlataikat.
Ráadásul Simicska hegemón volt a piacon – Nyerges Zsolttal közös érdekeltségeinek részesedése több mint 85 százalék volt. Így a 2014-es választásokon gyakorlatilag minden utcai felületről a Fidesz üzenetei köszöntek vissza, miközben a törvényi szabályozásnak köszönhetően, a tévék és rádiók mellőzni kényszerültek a politikai hirdetéseket, a beszélgetős/oknyomozós műsorok pedig jóval szerényebb hatékonysággal közvetítik a politikai mondanivalót. Így a Fidesznek – különösen úgy, hogy egyelőre csak a kerítésügynek köszönheti tovább nem erodálódó népszerűségét – életbe vágó, hogy felépítse új, közterületi plakátcégét. Persze, ha Nyerges Zsolt szembefordul üzlettársával, akkor a Publimont megőrizheti pozícióit. De Orbán biztosra megy, új oligarchái közül Garancsi István már belépett a plakátpiacra és megvásárolta azt az Esma Zrt.-t, amit jogszabályi változásokkal a kabinet azért nyírt ki, hogy ne jelenthessen konkurenciát Simicskának.



741
hirdetőoszlopa van a Mahirnek városszerte


5,6 milliárd forint
állami hirdetési pénzt kapott 2013-ban, az utolsó békeévben a Publimont; 2015 első felében 25 milliót.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!