„Néhány ígéretet tettem négy évvel ezelőtt. Azt mondtam önöknek, befejezzük a háborút Irakban. Megtettük. Azt is mondtam, hogy Afganisztánban szintén véget vetünk neki. Ezt tesszük. Azt mondtam, hogy azokra a terroristákra fókuszálunk majd, akik véghezvitték a szeptember 11-i merényletet. Ez történik. Most egy új torony magasodik New York fölé, és az al-Kaida jó úton halad a megsemmisülés felé” – mondta tavaly októberben Barack Obama amerikai elnök újraválasztási kampánykörútjának egyik nagyszabású beszédében. Majd miután beiktatták, májusban is megismételte a terrorszervezet haláláról szóló jóslatát.
Ennek éppen az ellenkezőjéről tanúskodik a nairobi Westgate bevásárlóközpont drámájának mérlege: 61 civil áldozat, 6 halott kommandós és legalább 250 sebesült. Ahogy a pakisztáni Pesavárban a múlt hétvégén elkövetett öngyilkos merénylet is, melynek során két tálib terrorista robbantotta fel magát egy anglikán templomban, 85 embert megölve és legalább százat megsebesítve. Ezzel egy időben két temetésen is hasonló akciót hajtottak végre a terroristák Irakban. A merényletek legalább 120 ember életét követelték, így már 5000 fölé emelkedett azoknak a civil áldozatoknak a száma az országban, akik ebben az évben terrorcselekmények miatt hunytak el. A merényletekben az is közös, hogy mindegyik ártatlan embereken állt bosszút az adott ország katonai beavatkozásáért: Kenyát azért büntették, mert csapatai Szomáliá ban próbálnak véget vetni a polgárháborúnak, míg Pakisztánban az afganisztáni háborúért vettek elégtételt a nyugati vallás követőin. Irakban pedig a síitákat gyilkolták az amerikaiak jelenlétéért.
Az al-Kaida hálózata jelenleg több tagot számlál és nagyobb területet tart az ellenőrzése alatt, mint huszonöt éves történetében valaha. A szomáliai al-Shabab, amely a nairobi merényletet elkövette, csak egyik a terrorszervezet „leányvállalatai” közül. Számolni kell még a főként Jemenben tevékenykedő, az Arab-félsziget al-Kaidájával, az Afganisztánra koncentráló pakisztáni tálibokkal és a Laskar-e- Taiba szélsőségeseivel, továbbá a Maghreb al-Kaidával, melynek tagjai, válaszképp a franciák mali intervenciójára, túszul ejtették az algériai In Amenas gázmező dolgozóit januárban.
Különösen figyelemre méltó az Irak és az al-Sham Iszlám Állam (angol rövidítéssel: ISIS) fiókszervezet terjeszkedése. Az eredetileg Iraki al-Kaidaként ismert csoport nemrég változtatta meg a nevét, melyben az al-Sham Szíria egyik régiójára utal. A terület szimbolikus jelentősége is rendkívül nagy, mivel azt al-Tabani 10. századi bölcs „az iszlám követőinek hazájaként” jellemezte egyik munkájában. De ennél jóval prózaibb okok állnak a háttérben: az ISIS egyesíteni szeretné Irakot, Szíriát és Libanont. Hatékonyságuk pedig elképesztő. Ha hinni lehet a becsléseknek, a terrorszervezet a valóban harcoló szíriai lázadó alakulatoknak már 80 százalékát ellenőrzése alatt tartja. Az ISIS pedig két legyet üt egy csapásra: egyrészt segédkezik Bassár el-Aszad alavita rezsimjének a megdöntésében, másrészt pedig újabb területet nyer a majdani kalifátus számára.
Ezért egyre többen kezdik azt hangoztatni, hogy Obama elhamarkodottan döntött a harcoló alakulatok kivonásáról Irakból és Afganisztánból. Amiatt is kritizálják az Egyesült Államokat és Európát, hogy nem nyújtott időben segítséget azoknak a szíriai felkelőknek, akiket nem a szélsőséges iszlám vezérel, s így azok elkerülhetetlenül sodródtak az al-Kaidához.
Az ifjak
Az al-Shabab (jelentése: ifjak) eredetileg a több mint két évtizede tartó szomáliai polgárháború egyik milíciája volt. 2006-ban alakult, néhány év alatt az ország jelentős részét – beleértve a fővárost, Mogadishut is – az uralma alá vonta. Ezeken a területeken elűzték az általuk túl liberálisnak ítélt imámokat, és a helyi kultúrától idegen, szélsőséges iszlám jogrendet vezettek be. Az évek során folyamatosan építették ki kapcsolatukat az al-Kaidával. A lakosság támogatását 2011-ben végképp elvesztették, mikor az aszály miatt kialakult éhínség idején ideológiai okok miatt nem engedték be a nyugati segélyszállítmányokat. Ebben az évben a kormányt támogató nemzetközi erőknek, így a több ezer fős kenyai békefenntartó alakulatnak sikerült őket kiszorítani a fővárosból. A hatalmuk csökkenésével párhuzamosan belső harcok kezdődtek a szervezetben. Végül Ahmed Abdi Godane lett az al-Shabab feje, aki feltehetően a nairobi merénylettel is az erejét akarta demonstrálni. Godane a nemzetközi dzsihád felé terelte a mintegy 7-9000 fegyverest (köztük sok külföldit) számláló csoportot, így csatlakozhattak hivatalosan tavaly az al-Kaidához.
A fehér özvegy
Körözést adott ki az Interpol a „fehér özvegyként” ismert terrorista, Samantha Lewthwaite ellen, aki a feltételezések szerint az al-Shabab tagjaként részt vett a nairobi terrorakció kitervelésében. Biztonsági szakértők azonban inkább korábbi, üdülőhelyek elleni merényletekkel hozták kapcsolatba. A most 29 éves nő férje egyike volt a 2005-ös londoni terrortámadás öngyilkos merénylőinek. Samantha akkor azt nyilatkozta az újságoknak, hogy férje befolyásolható jellem volt és a terroristák áldozata lett. Ez valószínűleg rá is igaz, mivel nem sokkal ezután elhagyta Nagy-Britanniát, és különböző nevekre kiállított útlevelekkel állítólag Afrikába ment, hogy a férje útját kövesse.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!