Továbbra sem tudni, hogy ha a határon túli magyarok regisztrálhatnak levélben a választásokra, akkor miért vennék el a határon belül élőktől ezt a lehetőséget. Viszont kiderült, hogy a Fidesz valójában műveltségi cenzusnak szánja a feliratkozást, és hogy a saját politikusai sem ismerik az általuk támogatott törvényt.
Az alaptörvény is részletesen szabályozná a választási feliratkozást egy új fideszes módosító indítvány szerint. A korábbi, Lázár János-féle, az alaptörvényt módosító javaslat csak lehetőséget adott volna a regisztrációra, a Salamon László-féle változat szerint ez kikerülhetetlen lenne. Szerda óta sem adott érdemi magyarázatot a Fidesz a miértre. Igaz, Szájer József a Magyar Nemzetben bizonygatta, hogy milyen jó a választási regisztráció, ami Belgiumban is van. Tény, bár csak a külföldi állampolgároknak, és nekik is csak egyszer, viszont levélben is regisztrálhatnak, és bármikor, nem csak két hétig, vagy a választás előtt 15 nappal bezárólag. Az alaptörvényt az iPadjén megíró fideszes EP-képviselő szerint paternalista gyakorlat, hogy az állam automatikusan vezeti a választói névjegyzéket, ezzel indokolatlan mértékben tárol adatokat az állampolgárokról és helyettük akarja meghozni azt a felelős döntést, hogy el akarnak-e menni szavazni. (Az európai országok túlnyomó többségében amúgy nincs regisztráció, és a gyakran hivatkozott Egyesült Államokban a népesség-nyilvántartás hiánya miatt van rá szükség.) Az állampolgárok szuverén döntéseit, valamint a Kubatov-listán tárolt adatokat és a Nemzeti Konzultációból kinyert véleményeket kínosan tiszteletben tartó kormánypárt javaslata úgy vezetné be az előzetes regisztrációt, hogy az állami népesség-nyilvántartás továbbra is megmarad. Sőt, az állam azt is tudni fogja, hogy a választásra jogosultak közül ki akar elmenni szavazni, továbbá, hogy a pártok és más jelölőszervezet számára kik gyűjtenek támogatói aláírásokat, és ezeket az adatokat a fideszes többség által 9 évre választott, nyilvánvalóan független szakértők felügyelik majd.
A politikai tudatosság növelése mellett érvelő Kósa Lajos – aki a Bibó Szakkollégiumban tartott szerdai vitaesten meg volt győződve róla, hogy még mindig van eredményességi küszöb a választásokon, pedig ezt saját javaslata törölné el – a Karácsony Gergellyel folytatott vita során arról beszélt, hogy a korábbi választási rendszer több pontja alkotmányellenes volt, és annak alapján nem lehetne megszervezni a 2014-es voksolást. Ugyanis kiterjesztették a szavazati jogot, de nagyjából félmillió választásra jogosult határon túli magyar állampolgárnak nincs magyarországi lakcíme (ők mindenesetre regisztrálhatnak levélben is), valamint több százezren vannak azok is, akik magyarországi lakcímük ellenére külföldön élnek, és számukra is biztosítani kell a részvétel lehetőségét. Azt, hogy ez esetben miért kell mindenki másnak is regisztrálni, a Fidesz alelnöke azzal magyarázta, hogy sokan nem az állandó lakcímükön laknak, 40 ezer embernek pedig semmilyen lakhelye/lakcíme sincsen. (A kérdés persze marad: ők hogyan kapják majd meg azt a regisztrációról szóló értesítő levelet, amelyet a „hibás” választói névjegyzék alapján küldenek ki.) Levélben pedig azért nem regisztrálhatunk, mert az lehetőséget ad a csalásra: Kósa szerint a 2002-es választást a visszaélések döntötték el a szocialisták javára, és azok a 2006-os eredményt is befolyásolták. A feliratkozás azonban meggátolja a láncszavazást, valamint azt, hogy „gulyást osszanak a cigánysoron” a szavazás napján, amivel szerinte főként az MSZP élt. Karácsony emlékeztetett rá: választási csalás miatt eddig csak egy embert ítéltek el jogerősen; a 2002-es Fidesz-kampány egyik stábtagját. A debreceni polgármester lényegében elismerte, hogy a regisztráció egyfajta műveltségi cenzust jelent, és azt is, hogy ettől nem lesz olcsóbb a kampány: bejelentette, hogy a kormányoldal nagy kampánnyal buzdít majd a feliratkozásra. Az ellenzéki pártoknak erre nyilván nem lesznek forrásai, pedig a hatékony mozgósítás nagyon is pénzkérdés. A kampányfinanszírozási törvényjavaslat még el sem készült, de szakértők már most aggályosnak tartják azt a fideszes ötletet, hogy személyre szólóan kapna 2-3 millió forintot minden egyes képviselőjelölt, aki össze tudja gyűjteni a 200 aláírást. Ezzel ugyanis jól manipulálhatóvá válna a rendszer: abban a körzetben, ahol például egy fideszes képviselőjelöltnek még azok után is bizonytalan a győzelme, hogy a kormánypártra szabták a választókerületeket és alaposan megnehezítették az ellenzék helyzetét, könnyen kiválaszthatnának egy-két-három embert, akit elindíthatnának azért, hogy megosszák a nem a Fideszre adott szavazatokat – ráadásul nem is pártkasszából, hanem állami pénzből.
Bár a levélben regisztrálást kizáró Salamon-javaslat szerdán futott be, az alaptörvény második módosítása címen futó Lázár-féle indítványról kedden késő este már vitázott a parlament, 5-8 kormánypárti képviselő részvételével. Az ellenzék meggyőzésére olyan nagyágyúkat vetett be a Fidesz, mint Csizi Péter, aki szerint a feliratkozás egyik lényege, hogy a politikától távol maradni akarók kivonják magukat a kampányból, adataikat ne szerezzék meg a pártok, ne keressék őket ígéreteikkel, vagy Kőszegi Zoltán, aki szerint azonban javaslatukkal a demokrácia szélesítésére törekszenek és a felelős választói magatartást kívánják erősíteni. A végső érvet azonban a Ház korelnöke, Horváth János dobta be: ha igazak lennének az ellenzék állításai, akkor ő nem támogatná a javaslatot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!