Több ápolóra lenne szükség, de mivel ez nehéz fizikai munka, ráadásul a súlyos és halmozottan sérült betegekkel történő munka a dolgozók lelkét is igénybe veszi, nem mindenkinek való – ismerte el lapunknak a Reménysugár Habilitációs Intézet igazgatója annak kapcsán, hogy az otthon környékén lakók, néhány gondozott hozzátartozója, valamint egykori dolgozók is a betegek nem megfelelő kezeléséről, sőt, nem egy esetben bántalmazásáról beszéltek.
Lapunk az elmúlt két hétben több cikkben foglalkozott az intézménnyel, miközben a másik oldal, az intézet vezetése a válaszadáshoz szükséges minisztériumi engedélyre várt. Az engedély végül megjött, Gyene Piroska igazgató pedig cáfolta a vádakat. Szerinte néhány szülő és elbocsátott dolgozó terjesztheti a valótlan állításokat. „Régebben előfordult, hogy italosan érkezett egy ápoló, de ő már nem dolgozik itt. Olyat nem tapasztaltam, hogy valaki bántotta volna a lakókat. Persze a gondozottak kiabálnak, mivel sokuk nem tud beszélni, így kommunikálnak, nem azért hangosak, mert bántják őket. Ezt érthetik félre a szomszédok. Némely szülő nem tudja elfogadni, feldolgozni gyermeke fogyatékosságát, hogy intézményben élnek, lelkiismeret-furdalásuk lehet, amit az intézményre vetítenek. Korábban feltártunk nem megfelelő munkahelyi magatartást, ezen kollégáktól megváltunk, kaptam olyan visszajelzést, hogy bosszúból a sajtóhoz fordultak” – mondta lapunknak.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk: a budapesti XXII. kerületi Reménysugár Intézet közelében lakók elmondása szerint egyes ápolók szidalmazzák és bántalmazzák a gondozottakat, és ezt állította lapunknak néhány volt és jelenlegi dolgozó is. Egy augusztusi eset kapcsán a rendőrséget is kihívta egy szemtanú, aki szerint az egyik erkélyen két ápoló agresszíven viselkedett az egyik beteggel. A környéken lakók az eset kivizsgálást kérték írásban az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ahova állítólag két hete nem érkezett meg a levél.
A gyógypedagógiai végzettségű Gyene Piroska 30 éve foglalkozik fogyatékkal élőkkel, 5 éve vezeti a Reménysugarat, a kinevezés értelmében még 3 évig igazgathatja az intézetet. Büszkén idéz a hozzátartozók neki írt leveleiből, amelyben az intézményben dolgozók lelkiismeretes, szakszerű munkáját dicsérik. Elmondta: az intézményben önérvényesítő csoport működik, ahol a lakókat segítik, hogy önálló döntéseket hozzanak a mindennapi ügyeikben. Napirendszerűen részesülnek fejlesztő-foglalkoztató és terápiás szolgáltatásban – ezt munkatársunknak is megmutatta. A vád, hogy az intézmény sofőrjei magáncélra használják az autókat, az igazgató szerint nem igaz. A többek által kifogásolt, sok millióból épített, majd nem használt hidroterápiás részleg éppen holnaptól kezdi meg próbaüzemét. A lakók koedukációját szülők és ott dolgozók is felrótták a vezetésnek, ám az igazgatónő szerint a lefolytatott módszertani vizsgálatok alapján kerültek nők és férfiak egy lakóegységbe, de a szobák nem vegyesek.
Az augusztusi eset kapcsán az intézményi vizsgálat megállapította, hogy a bántalmazásról beszámoló szemtanú valótlanságot állított, mert a megjelölt helyről nem lehet az erkélyen át belátni a szobába. A legnagyobb visszhangot Gregor Zoltán tavalyi halála váltotta ki. Az édesapja szerint a fiatalember állapota az intézményi lét alatt folyamatosan romlott, 8 hónap alatt 20 kilót fogyott, a tavaly ősszel bekövetkezett halála pedig összefügghet azzal, hogy nem megfelelő gyógyszereket kapott az intézményben. Gyene szerint a súlyos autizmussal küzdő Zoli beilleszkedéséért sokat dolgoztak. Az intézményben folytatott belső vizsgálat lezárult, de a rendőrség még nem végzett: kirendeltek egy harmadik igazságügyi orvos szakértőt is.
A következő hetekben arra teszünk kísérletet, hogy egy asztalhoz ültessük az intézmény vezetését és a vádakat megfogalmazókat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!