Előny a kutatók számára, ha az irodalmi hagyatékok egy helyen találhatók, és a jogtulajdonosi viszonyok is tisztázottak. Aktuális történések és kiadványok mentén adunk bepillantást, min is múlik elhunyt íróink műveinek utóélete.
Üdvözölte, ugyanakkor némi kétséget is csempészett szavaiba a Berlini Művészeti Akadémia Kertész Imre-archívumának igazgatója, mikor hírét vette, hogy a magyar kormány 2017. január 1-jével létrehozza Budapesten a Kertész Imre Központot.
A 2016. március 31-én elhunyt irodalmi Nobel-díjas író emlékének és szellemi hagyatékának gondozását magára vállaló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak 1 milliárd forintot bocsátottak rendelkezésére. A civil szervezet kuratóriumának tagja a történész Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A szervezet közleménye szerint kuratóriuma december elején hozott döntést a központ megalapításáról, összhangban az író özvegyével, az időközben, 2016 szeptemberében elhunyt Kertész Magdával létrejött megállapodással, melynek értelmében az alapítvány lett a hagyaték felhasználója és gondozója. Feladatuknak tekintik a szerző emlékének ápolását, kiadatlan műveinek és a róla szóló írásoknak kiadását, az író budapesti, Török utcai lakásának – ahol Berlinbe való kiköltözése előtt, 1995-ig élt – emlékmúzeummá alakítását. Továbbá a berlini archívum kéziratos anyagának feldolgozását, publikálását.
Ez utóbbi kitétel miatt csodálkozhatott el az archívum igazgatója, Werner Heegewaldt, hiszen Kertész Imre írói és személyes hagyatéka a szerző kérésére került jogszerűen a Berlini Művészeti Akadémiához. A 35 ezer oldalnyi iratanyag – többek között a Sorstalanság vagy a Kaddis a meg nem született gyermekért könyvek kézirata, az 1961 óta vezetett napló, több évtizednyi levelezés – egy részét még 2001-ben helyezték el az archívumba, másik felét 2011-ben, majd az író márciusi halála után is ide kerültek a hagyatéki tárgyak, iratok. A feldolgozásuk részben már megtörtént, mikrofilmre vitték és digitalizálták őket, kiállítást is rendeztek belőlük. Az archívum igazgatója a német sajtónak elmondta, hogy az író hagyatéka, annak kívánsága szerint náluk található, és ott áll rendelkezésre a tudományos kutatások számára. Az alapítvány megfogalmazása szerinti „feldolgozása” kapcsán nyitott kérdés – tette hozzá –, hogy a budapesti központ igényt tart-e az archívumi hagyaték állományára.
Igény, az valószínűleg lenne rá, mindenesetre további kérdéseket is felvet a hagyaték kezelésére tett nemes gesztus. Mert bár az alapítvány célkitűzései között a még kiadatlan művek publikációját tervezi, időközben, az ’56-os megemlékezések keretében megjelentette a szerző 1991-es Az angol lobogó című kötetének exkluzív kiadását – korábban publikálatlan fotókkal, a szerzővel készített interjúval, CD-melléklettel. Dacára annak, hogy a Kertész-könyvek hazai kiadója, a Magvető rendelkezik az író könyveinek kiadási jogával, még sok évig. Ezzel – a könyvkiadás jogi kérdései mellett – vissza is kanyarodhatunk Werner Heegewaldt nyitott kérdéséhez, a „feldolgozás” kormány támogatta módjához.
Levelek Daisynek
Jóval átláthatóbb a szintén tavaly július 14-én elhunyt Esterházy Péter írói hagyatékának jövője, a jogokat a szerző kötetei külcsínjéért felelős özvegy, Esterházy Gitta birtokolja. Idén két kötet is várható az egyébként egykoron szintén a Berlini Művészeti Akadémia tagságát magáénak mondható EP-től. Az egyik az utóbbi évek publicisztikáit, a másik pedig a Los Angelesben élő Marianna D. Birnbaum kultúrtörténésznek (’56- ban László Daisyként hagyta el Magyarországot) írt azon leveleit gyűjti egybe, melyben a Hrabal könyve és a Hahn-Hahn grófnő pillantása kötetek keletkezéséről értekezik.
A hétszázát!
EP egyik „mesterének”, Mészöly Miklósnak írói hagyatékát a felesége, a szintén író és pszichológus Polcz Alaine nagy gonddal kezelte. A szerző halála után irodalomtörténészek részvételével 2001-ben létrehozták a Mészöly Miklós Egyesületet, mely szövegeinek jogtulajdonosa, és felel a szellemi hagyaték életben tartásáért.
Ennek értelmében 2005 óta minden évben január 19-én, az író születése napján szülővárosában, Szekszárdon emlékülés és konferencia keretében ítélik oda a Mészöly Miklós-díjat olyan írói, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművek létrehozójának, aki fontos társadalmi kérdésekben nyilvánosan is hallatja a hangját. Idén Szabó Róbert Csaba kapta az elismerést.
A szerző hagyatékának egy része a szekszárdi Mészöly Miklós Múzeumban látható, ahol Mészöly szobáját rendezték be egykori bútoraival, könyveivel, illetve személyes tárgyaival és dokumentumaival. A kéziratait, így a levelezését Polcz Alaine a Petőfi Irodalmi Múzeumra (PIM) bízta. (A PIM kortárs irodalmi hagyaték kezeléséről lásd keretes írásunkat.)
A Mészöly- és Polcz Alaine-életművet gondozó Jelenkor Kiadónál előkészületben van a házaspár levelezését összegyűjtő kötet, amelyben több mint hétszáz, 1948 és 1997 között keletkezett levél és cédula olvasható, s várhatóan októberben jelenik meg.
A feledékeny Bors néni
A tavalyi év végén igazi irodalmi szenzációként jelent meg Nemes Nagy Ágnes Összegyűjtött versek című kötete – Ferencz Győző irodalomtörténész munkájának köszönhetően, az életműkiadást gondozó Jelenkor Kiadónál. Közel száz olyan költeményt is magába foglalva, amely az eddigi kiadásokból hiányzott és nem jelent meg a szerző életében. A jogörökös Kerek Vera (a költő korábbi férje, Lengyel Balázs második felesége) lapunknak elmondta, a most közölt versek egy részét tartalmazó füzetek közül kettőt ő talált meg Nemes Nagy Ágnes halálát követően a fürdőszobában egy füleskosár alján. A bejárónő (akiről a költő Bors néni alakját mintázta) tette oda újságpapírok közé, nehogy egy esetleges beázáskor bajuk essen a kosárban tárolt ruháknak. Kerek Vera férjének haláláig, 2007-ig Lengyel Balázzsal közösen gondozta a hagyatékot, de ezeket a kéziratos verseket korábban nem vették bele a gyűjteményes kiadásokba, Ferencz Győző most viszont úgy döntött, méltók a megjelentetésre. „Nemes Nagy Ágnes életformája volt az írás, gyufásskatulyára, stencilpapír hátoldalára is írt” – a megjelenésre méltók közül sok írás került a DIA-hoz, a levelek egy részét a PIM-ben őrzik. „Nagyon szép nő volt, de utálta a fényképeit” – meséli Kerek Vera, aki a költőről készült fotókat egy festés során az elmozdított szekrény háta mögött lelte meg, így jelenhettek meg a korábbi Osiris Kiadó gondozta kiadások borítóin.
Garancia a feldolgozásra
A kutatók számára mindenképpen az a legjobb, ha az irodalmi hagyatékok egy helyen találhatók – mondja Radics Péter,
a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának (DIA) vezetője, majd hozzáteszi: az irodalmi hagyatékok
többségét kezelő három legnagyobb közintézmény (az Országos Széchényi Könyvtár, az MTA Akadémiai Kézirattár és a
PIM) között e tekintetben is jó az együttműködés, odafigyelnek arra, hogy a gyűjteményépítések során lehetőleg abba az
intézménybe kerüljenek az újdonságok, ahol már az adott szerző művei többségükben megtalálhatóak. A kortárs irodalom
pedig a PIM profilja. Radics Péter kiemeli, hogy mind az irodalmi hagyatékok gyűjteményezési gyakorlatnál (szerzői,
örökösi szándék, ajándékozás, vásárlás), mind az életművek digitalizálásában nagyon fontos szerepet játszik az intézmény
és az alkotó, a jogtulajdonosok személyes viszonya. Utóbbiaknak garanciát kell kapniuk arra, hogy a hagyatékot
megfelelően feldolgozzák, és a kutatások eredményét mihamarabb a nyilvánosság elé tárják. A PIM-ben őrzött kéziratos
hagyatékokból előkerült – korábban publikálatlan – verseket, novellákat nem egy esetben, a jogtulajdonosokkal egyeztetve,
a mobilapplikációval is elérhető DIA közölte elsőként (például Kálnoky László prózai írásai esetében), az internet
adta széles hozzáférési lehetőséget biztosítva. A szakember megjegyzi: a digitális megjelenés/szövegközlés nemhogy
nem rontja a művek könyvárusi forgalmát, hanem éppen elősegíti azok népszerűsítését.
Petri György kéziratban maradt szakácskönyvének receptjeibe és a költő konyhatitkaiba enged bepillantást a magyar irodalom és gasztronómia találkozási pontjait bemutató kiállítás a PIM-ben.
Január 25-én 18 órától pedig Petri Györgyről a költőről és a szakácsról beszélgetnek Szilágyi Judit kurátorral a költő barátai, Sulyok Miklós (M) „éttermész” és Várady Szabolcs költő.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!