Meghökkentő bejelentést tett a NASA még április elején: tíz éven belül Földön kívüli életre utaló jelet találnak. Gyorsak voltak, hiszen alig pár napja adták hírül: a Jupiter Európa nevű holdján szinte biztosan élet nyomaira bukkannak.
Valami világít a Ceresen. Ez tartja izgalomban azokat, akik már alig várják, hogy végre kiderüljön: nem a Föld az egyetlen olyan bolygó a világmindenségben, amelyen élet van. Erre amúgy igen nagy az esély, hiszen megszámlálhatatlan mennyiségű bolygó kering a csillaga körül, és a megszámlálhatatlan nagyban valószínűsíti azt, hogy ha nem is éppen a földi élethez hasonló szén-oxigén-nitrogén alapú élet, de például metán- vagy szilíciumalapú létezik valahol.
A Naprendszer kisbolygóövezetében található Ceres titkára hamarosan fény derül, mert egy szonda már ott köröz, és arra sem kell sokat várni, hogy megfejtsék a Mars rejtélyét. A tervek szerint 2022-től 2033-ig húsz embert költöztetnek oda, vagyis élet biztosan lesz a vörös bolygón.
Egyre több olyan adat és eset kerül a nyilvánosság elé, amely arra enged következtetni, hogy nem minden tudás és ismeret osztható meg feltétel nélkül az egész emberiséggel. Kanada egykori védelmi minisztere, Paul Hellyer például azt találta mondani 2011-ben, hogy a Földön több ezer éve nyüzsögnek az idegen civilizációk képviselői (négy faj most is köztünk él), csak éppen nem áll érdekükben – főként az emberiséget irányító csoport érdekében – leleplezni magukat. Képzelhetik, hogy az őrült volt a legenyhébb jelző, amit Hellyer ezek után kapott – miközben valóban egyre több jel utal arra, hogy nem vagyunk egyedül.
A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének szakértői is úgy döntöttek, hogy nyilatkozatot adnak ki arról, vajon mikor találunk életet a Földön kívül. A magyar szakértők szerint nem alaptalan a NASA optimizmusa, és ezt két tényező táplálja: az elmúlt időszakban egyre több olyan megfigyelés született, amely szerint a Naprendszerben és azon túl is megjelenhetnek és fennmaradhatnak a földihez hasonló életformák, másrészt az elkövetkező időszakban egyre több expedíció indul az élet nyomát kutatni.
A legnépszerűbb célpont a Mars. Főleg, mert közel van. A bolygó körül és a felszínén dolgozó szondák megfigyelései megerősítették, hogy odalent egykor folyékony víz volt.
A következtetések szerint valaha 100-150 méter vastagon boríthatta víz a bolygó felszínét; és az is kiderült, hogy a Curiosity űrszonda által korábban talált klórtartalmú szerves anyag nem földi eredetű szennyeződés, vagyis: a vörös bolygó felszíni anyagaiban szerves összetevők vannak.
A vizsgálatok további fontos célpontja a Jupiter Európa nevű holdja. Ennek jégpáncél alatti, folyékony vízből álló „óceánjáról” már évek óta tudnak a szakemberek. Az égitest megismerésének következő fontos lépése annak megállapítása, hogy milyen anyagok találhatók ebben a vizes közegben. A Jupiter egy másik holdja, a Ganymedes esetében kevésbé volt megalapozott a felszín alatti óceán léte, de mára ez is bebizonyosodott, csakúgy, mint a Szaturnusz Enceladus nevű holdján.
Az exobolygók – azaz Naprendszeren kívüli bolygók – megfigyelése szintén fontos eleme a Földön kívüli élet keresésének. Kiderült, hogy valószínűleg szinte minden csillag körül kering bolygó, méghozzá általában több is, és úgy tűnik, a Földhöz hasonló méretű és tömegű planéták gyakoriak a világegyetemben.
A nagy számok törvénye alapján pedig sok keringhet közülük az adott csillag ún. „lakhatósági zónájában”, ahol tartósan létezhet folyékony víz a felszínen. Ezeket a következő években többek között a 2018-ban induló, 6,5 méteres tükörátmérőjű James Webb űrtávcső segítségével kutatják majd.
Első, második, harmadik
Nagy sikerrel vetítették a mozik Steven Spielberg Harmadik típusú találkozás című filmjét 1977-ben. Az operatőri munkáért Zsigmond Vilmos 1978-ban Oscar-díjat kapott. De milyen kategorizálás szerint harmadik típusú egy találkozás?
Első típusú találkozás: Az ember észleli más civilizáció jeleit (hang, fény, rádiójel, tárgy).
Második típusú találkozás: Az ember megfigyeli más civilizáció tárgyainak, eszközeinek mozgását, nyomait, de nem jön létre kapcsolatfelvétel.
Harmadik típusú találkozás: Az ember fizikai kapcsolatba lép más civilizáció lényeivel, tagjaival (látja, hallja, azonosítja őket).
Negyedik típusú találkozás: Az ember akaratán kívül kapcsolatba lép más civilizáció lényeivel, tagjaival (pl. elrabolják).
Ötödik típusú találkozás: Az ember kommunikációs kapcsolatba lép más civilizáció lényeivel, tagjaival.
Hatodik típusú találkozás: Az ember kapcsolatba lépése más civilizáció lényeivel, tagjaival halálos kimenetelű.
Nulladik típusú találkozás: Az ember felfedezi a benne rejlő, korábban nem ismert, tapasztalatainak, valamint a fizika és biológia törvényeinek olykor ellentmondó képességek erejét.
Valami lezuhant
1947 júliusában történt. Az Amerikai Egyesült Államokban az új-mexikói Roswellnél valami lezuhant az égből. A közeli légibázis először megerősítette, hogy egy ufó (azonosítatlan repülő tárgy) roncsaira leltek, ám igen hamar egy meteorológiai léggömb darabjaira módosítottak. Innentől kezdve beindult a történetgyártás, számos könyvet írtak a Földön ragadt idegenekről, filmeket, sorozatokat forgattak a köztünk élő földönkívüliekről. Az igazságot ma sem tudjuk.
Hahó, itt vagyunk!
A Pioneer–10 űrszonda 1972. március 3-án hagyta el a Földet, s vette célba az Aldebarant, a Bika csillagkép legfényesebb gázgömbjét. Kétmillió év múlva ér oda. A szonda küldetést teljesít: egy arannyal bevont alumíniumlemezt visz magával, ami számos információt közöl az emberiségről. Ábrák, jelek, számok segítségével. Két összekötött karika szimbolizálja a hidrogént, megtalálható rajta a férfi és a nő stilizált alakja, mögöttük vonalak, valójában kódok, amelyek segítségével kiszámítható, hogy a nő kb. 168 cm magas.
Hogy lesz-eolyan civilizáció, amely megfejti a kódokat, csak remélni lehet, ahogyan bizonytalan, hogy a Naprendszer egyszerűsített ábrázolása is felismerhetővé teszi a világegyetemnek ezt a szeletét. Az ábrákat Carl Sagan és Frank Drake csillagász tervezte, a rajzokat Sagan felesége készítette. Később továbbfejlesztették az üzenetet, azokat a 1977-ben fellőtt Voyager–1-re és Voyager–2-re rakták. Ezen már nincsen emberábrázolás, vannak viszont analóg képek, hangok (általános zajok: nevetés, ugatás, rock and roll, az emberiség üdvözlete 55 nyelven – magyarul is!).
X-faktor az X-akták sztárjában
David Duchovny, az X-akták Muldere, Gillian Andersonhoz, Scullyhoz hasonlóan elkalandozik a filmiparból. Ám míg Anderson nagy ambíciókkal – trilógiát tervezve – sci-fi regényt írt, addig Duchovny a zene területén próbálta ki magát. Hell or Highwater címmel jelent meg első albuma, melyre 12 ízes rocknótát énekelt fel a dalszerzőként is jeleskedő színész.
(ThinkSay Music)
(rip)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!