Új utakat kell keresnie a katolikus egyháznak. A szexuális visszaélések nyomán ugyanis annyira megrendült az egyházba vetett bizalom, hogy a régi megoldások már aligha segítenek.
Rendkívül sikeres volt Ferenc pápának a héten zárult baltikumi körútja, szentmiséin tízezrek vettek részt. Az egyházfő a többi között ökumenikus találkozón szólalt fel, a litvániai Vilniusban a holokauszt és a szovjet rezsim áldozataiért imádkozott, és a fiataloknak fogalmazott meg fontos üzeneteket, kiemelve, „ne engedjetek annak a kísértésnek, hogy magatokra összpontosítsatok, önzővé vagy felszínessé váljatok, amikor fájdalommal, nehézségekkel vagy múló sikerekkel találkoztok”.
Ellenszélben
Szentbeszédei azt sugallták, hogy bár egyre erősödő politikai ellenszélben kell előrehaladnia, hiszen az olasz jobboldali populista Liga elnöke, Matteo Salvini olasz belügyminiszter rendületlenül támadja a menekültek befogadását hirdető pápát, illetve az olasz katolikus egyházat, az egyházfő kitart programja mellett, és ezúttal is fellépett a kirekesztettekért. Egyik beszédében kiemelte, Szűz Mária a szenvedőkhöz áll közel, beleértve az elítélteket, a menekülteket. A pápa elutasította mások kirekesztését. Hasonlóan fontos volt az az üzenete, amelyet Lettországban fogalmazott meg, ahol az idegengyűlölet, a rasszizmus és a populista nacionalizmus veszélyeire figyelmeztetett.
A baltikumi út miatt kissé háttérbe szorult az a hír, amely szerint történelmi megállapodást kötött a Szentszék és Peking a kínai katolikus püspökök kinevezéséről. Az egyezség értelmében a Vatikán elismer nyolc olyan kínai püspököt, akiket pápai engedély nélkül szenteltek fel. Kínában ugyanis két katolikus egyház létezik. Az úgynevezett Hazafias Egylet a kormányzat támogatásával működik, és az egykori magyarországi békepapsághoz hasonlítható, a Vatikánhoz hű egyházat viszont üldözik. Ferenc pápa Pietro Parolin államtitkár segítségével komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett a két ország viszonyának javulásáért. Ennek elsősorban az az oka, hogy szakértők szerint Ázsia jelentheti a katolicizmus jövőjét.
A csend az igazság?
Ferenc pápa ezen sikerei azonban csak ideig-óráig érzékeltetik hatásukat. A pedofilbotrányok olyan felháborodást keltettek a világban, s oly mértékű tekintélyvesztést jelentettek az egyház számára, amelyet nehéz lesz kiheverni. Ráadásul a Raymond Leo Burke amerikai bíboros által fémjelzett konzervatív erők célja egyértelmű: minél jobban bele akarják keverni ezekbe az ügyekbe a pápát, azt sugallva, mindenről tudott, és neki is szerepe volt ezen ügyek eltussolásában. Sosem voltak ennyire nyilvánvalóak a konzervatívok és a haladók közötti különbségek, és az álláspontok annyira megmerevedtek, hogy egyesek már egyházszakadás lehetőségéről beszélnek.
A Viganó-ügy csak csepp a tengerben. (Amint arról korábban beszámoltunk, Carlo Maria Viganó érsek lemondásra szólította fel a pápát, mert szerinte ő is fedezte a szexuális bűncselekmények elkövetésével vádolt Theodore McCarrick érseket.) A pápa – Viganó nevének említése nélkül – azt közölte, „néhányan botrányt akarnak előidézni”, és meg akarják osztani az egyházat, ám csöndre és imádságra van szükség. „Az igazság enyhe, az igazság a csend” – fogalmazott.
Belső háború
Csend azonban egyelőre nincs. A két tábor között egyre mélyül a szakadék, miközben folyamatosan csorba esik az egyház tekintélyén. Reinhard Marx, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke egy interjúban azt mondta, Németországban fordulóponthoz érkezett az egyház. Egyrészt fontos az, miként segítik a szexuális erőszak áldozatait, másrészt az egyház jövője forog kockán. Egy, a német püspöki konferencia által megrendelt tanulmány arra a sokkoló megállapításra jutott, hogy 1670 egyházi személy vádolható szexuális bűncselekményekkel, nagy részük pap.
Mi a megoldás? Németországban, illetve a nyugat-európai országokban sokan már értelmetlennek találják a cölibátust, a papi nőtlenséget. Ráadásul ez nem is dogma. „Lehet vitatkozni róla, mert egyházi hagyomány. Ám nem mondhatjuk azt, hogy ez egyszerűen a múlté. A pápának az egyház egységét kell szolgálnia, s a döntéseknél ezt kell szem előtt tartania” – fogalmazott 2013-ban Ferenc pápa. Más szóval az eltörlése az egyház még nagyobb megosztottságához vezetne. Az is látható, hogy a vatikáni konzervatívok minden jelentősebb változtatást megakadályoznak, így egyelőre nincs is szó a cölibátus végéről.
Valamit azonban tenni kell, mert a világ egyes vidékein már kínzó a paphiány. Ferenc pápának februárig kell kidolgoznia a megoldást, ekkorra hívta a Vatikánba a világ megannyi országa püspöki konferenciájának elnökeit. Alighanem alapos fejmosásban lesz részük.
FOTÓ: AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
